Otthonszülők - ki segített, milyen tapasztalataitok voltak? (beszélgetés)
mi lett?
majd utánaolvasok neten lehet.
nincs meg a máv szülészet?
én a mávban szültem mindkettőt.igaz császárral.és tényleg az volt hogy maximálisan odafigyeltek még a csecsemősök is tényleg.
Alexa, én is szorítok nektek :)
A MÁV-szülészet nagyon jó volt, de már az sincs :(
Egyágyas szülőszoba, kád, kötél, labda. Semmi nem volt kötelező. Szülés után rögtön odaadták Emmát, semmi mosdatás, fürdetés, végig velem lehetett, akkor etettem amikor éhes volt.
Az jó! akkor csak ügyesen, Alexa, és egy kalappal!
Most lépek, jelenésem van...
Kis súly: az ő születési súlya 2080 g volt (37. héten) az ismételt UH-on a mérete hétről hétre kisebb lett, az utolsónál meg már ottfogtak, hogy muszáj szülni. A placentáról csak annyit mondtak, hogy méretben kisebb volt és elégtelenül is működött.
Az érdekesség az volt a dologban, hogy mindvégig járkáltam, dolgoztam + 2 másik gyerek, sőt az utolsó nap a kórházba is vonattal, busszal tömegközlekedtem be: erre ezt mondták, hogy ez volt a szerencse, mert ilyenkor a mozgás életmentő (olyankor javul a vérkeringés). Az ilyesmin a fekvés nem segít, sőt!
Előre is bocs, hogy beleugatok, de a 3. gyerekem placentahiba miatt kis súllyal született, és bizony utána nem volt olyan állapotban, hogy az intenzivről ki lehetett volna menekíteni... Ilyen is van, sajnos.
Sok szerencsét a szüléshez!
Semmi extra. Éjjel kis fájdogálás, azokra mindig felébredtem, aztán elmúltak és visszaaludtam. Egyszer azt álmodtam, hogy hogy itt az Ági és vizsgál, na akkor fájtam a legjobban, fel is ébredtem és egy darabig nem is sikerült visszaaludnom. Ennyi. Abban reménykedem, hogy ennek a sok kontrakciónak meglesz az az előnye, hogy kitágulok valamelyest.... Bár nem tudom. Amikor a 37. heti vizsgálaton Áginál (Király) voltam, azt mondta, kb egyujjnyira nyitva vagyok és nagyon szépen fel van puhulva a méhszájam. A dokim viszont amikor nézte, azt mondta, katasztrofális a méhszájam, majd ha nem indul el időben a Réka, fel kell rakni egy méhszájtágítót. Na ehhez mit szólsz? Valahogy az Áginak jobban hiszek, mert neki semmi érdeke nem fűződött ahhoz, hogy hazudjon nekem. De azért nem túl jó érzés, ha az embernek "katasztrofális" méhszája van szülés előtt...
Mindegy, amit kérdeztél: egyben, valószínűleg még egy darabig...
Na, mi van?
Úgy izé, bigyó.... :))
Utánanéztem annak is, hogy a magyar jog szerint, ha mégis valamiért a kórházban születne meg Réka, van-e jogom eljönni szülés után. Mert itt nekem azt mondták, hogy nincs. Na most utánaolvastam a betegjogokkal foglalkozó honlapon, hogy csakis akkor tarthatnak benn, ha pszichiátriai kezelés alatt állok vagy fertőző beteg vagyok, aki másokra veszélyt jelent.
Így aztán, ha ilyesmi történne, én valahogy lábra állok, fogom a gyerekemet és jövünk! Mert én egy percet se maradok olyan helyen, ahol a kisbabám az első 2 órát tuti inkubátorban tölti, hogy "melegedjen" és ha este sikerül megszülnöm, akkor másnapig meg se kapom, a csecsemősök viszont pancsolt tejjel etetik a csecsemőosztályon... Na ilyet én nem. Semmiképp!
:))
Tetszik ez a hozzáállás!
Emlékeztet egy-két dologra...
Pl. mikor álltam a kórházban (ama ominózus 42. héten, s volt még hátra 5 napom), fenyegettek, hogy haldoklik bennem a baba (holott az nst-gép volt vacak), párom kicsi fiammal meg kint várt...
Tudtam, hogy nem maradok bent, de ciki volt....
A hányinger, derékfájás, fosás is nagyon jó előjelek!
Meg mintha egyre nyűgösebb lennél...
Hátha...
Igen, igen, sajna azt én is nagyon jól tudom, mennyire nem lehet ebben a kérdésben becsületes az ember lánya, de ha a gyerekemről van szó, megéri füllenteni is akár.
Viszont arra vigyázz, az amnioszkópia jó lehetőség szülés indítására! Elég csupán nem a megfelelő méretű kukkolót használnia. :(
Állítólag lehet fájdalommentesen is csinálni, nekem sajna ebben nem volt részem. A 38. héttől kezdve kétnaponta csinálta annak idején a doki, én kétnaponta sírva jöttem ki tőle. A fiam pedig még így is a 41. héten született, persze erőszakosabb indításra. :(( Mai napig felkavar, ölni tudnék...