Nőies tinik (beszélgetés)

Emlékszem, h az én időmben voltak gondok olyanból, ha valaki nem természetes színűre festette a haját a középsuliban, igazgatói járt érte és ki kellett szedetni a hajból.

Olyanért, ha egy spagettipántos rózsaszín toppot vett föl valaki melltartó nélkül szintén igazgatói járt...

Mi is föl voltunk az ilyeneken háborodva, de az az igazság, hogy ha a szülő megenged valamit, az ellen a tanár már semmit sem tehet...

Igenis a tanároknak lenne közük hozzá, h milyen ruhát vesznek föl a diákok, hogy mennyire kifestik magukat, ugyanis az iskola és az óvoda nevelő intézet!!! Csak manapság más értékek vannak a fiatalok és a szüleik körében. Ha mégis adódna "rendes" tanár, azt a többi tanár közösíti ki...

Az iskolák is sokat változtak már nem olyanok mint régen...Nekünk nem szólnak azért mert kivunk festeve vagy hogy öltöztünk fel..MERT SEMMI KÖZÜK HOZZÁ!!!

Azzal meghogy kilóg a tangája hát inkább az legyen kint mint a segge...

Nem a csípőnadrágról írnak a többiek, a divat az divat, azt úgyis követi az ember vmilyen szinten, mivel egy idő után tényleg csak olyan cuccokat lehet venni a boltokban. Nem is azokról van szó, akik normális színűre festetik a hajukat, hanem a kirivóról beszélnek. Én ugyan nem Mo-on élek, de itt rengeteg fiatalnak van kék, zöld, rózsaszín stb. színű haja.

Divat terén is az extra miniszoknya az, ami zavaró, amiből ki van a lány tangája... Ilyet nem illik iskolába fölvenni. Egy szórakozóhelyre igen, de nem a suliba, vásárláshoz, stb.

Egyébként a saját pénzed hogy értetted? Csak nem dolgozol iskola mellett? Mert ha zsebpénzről van szó, azért az teljesen más...

Egyébként én se vagyok vmi öreglány, 24 éves vagyok, de tapasztalom magamon, hogy milyen hátrányai vannak a rövid felsőknek, annak, h ki van az ember dereka. Annyiszor fölfáztam már életemben, hogy borzasztó. És ami állandó jelleggel megmaradt, h éjjelente akár 7-8 alkalommal is fölkelek, mert majd szétrobbanok, úgy kell pisilni...

Szóval a lényeg, h nem az ellen háborognak itt a hölgyek, h festik a hajat, körmöt szolid színekkel, szempillaspirál, szájfény, stb, hanem az alapozó, púder, az extra kifestés, a nagyon kurvás öltözködés, a mellnagyobbíttatás, az ajakfeltöltetés, a kisajak kisebbítés és az extrán szétszolizott bőr... Nekem is volt egy osztálytársam középsuliban, aki már úgy került hozzánk 9.-ben, hogy szolizott, hát, 12.-re olyan csúnya lett a bőre...

Egészségedre!

Előző soraimban és most is a mértékletességről próbáltam írni. A megszólás meg, ahogy te fogalmazol, a mi esetünkben egy fórumtéma, amit nem én indítottam, de ahogy már előzőekben is kifejtettem, jónak tartok és a leírtak nagy részével egyetértek. A mai fiatalság a túlzások embere... nézz csak jobban szét, magad körül!

A mai gyerekeknek (fiataloknak) tele van az élete a kütyükkel: mp4, iPod, Nintendo, PC, internet, PlayStation... Nekünk meg a saját készítésű játékokkal kellett játszani, ami nem kényszer, hanem öröm volt... Pedig még csak 30 vagyok...

A tévében nem állandóan a szex ment, meg a szexuális tartalom mindenhol, még a reklámokban is. Csokifiúknak harapdálják a lányok a seggét, próbababákkal enyelegnek... A Fókusz, az Aktív ontja a felkapott műnőkről készült "riportokat" (mert kulturáltan beszélni aztán nem sok tud), milyen példát látna egy lány? Hogy mindig csillivillinek kell lenned, hogy mindenki rád figyeljen! Mindig szexinek kell lenned, hogy minden fiú odáig legyen érted! Karcsúnak! Barnának! Műkörmösnek! Mellé pedig nem árt folyton tekergetni magad, hogy folyton rajtad legyen minden szem...

Látom a példát, valahol említett keresztlányom eddig süllyedt. Persze ő anyukájától is látta a stílust...

Én meg csak összehúzom magam nagyon picire, hogy ne is lássam, mi lesz belőle...

Még jó, hogy fiam született...

Én abban nem értek egyet hogy mért kell egy lányt megszólni a kinézete miatt...Már az is baj ha adnak magukra?Mert a mi osztályunkban is van olyan aki áplatlan és sookal jobban megszólják mint azokat akik festik a hajukat stb..És BREDAMAZON a csípőnaciról meg annyit hogy bemész több boltba szinte mindenhol csak ugyanaz a választék csak csipőnaci..Én pl sokkal jobban érzem magam ha elmegyek szolizni,befestem a hajam(nem az egészet!azé azt nekem se engedik)és ha csipőnadrágba járhatokxd

Régebben nekem se nagyon engedték de saját pénzem arra költöm amire akarom...télen egészen más a helyzet akkor veszek trikót mert az olvastam hogy ha télen kinn van a has akkor a szervezet egy zsírréteget növeszt a has kör és ugy is kialakulhat úszógumi:))

Én 32 éves voltam, amikor volt egy 24 éves "barátom" (vagy mi?) Tanítóképző főiskolán dolgoztunk mindketten, tehát leányból Dunán lehetett rekeszteni. Mondtam, hogy nézze meg olyan szép lányok, csajok vannak itt... epekednek utána, hááát... raaaajta... És mondta, hogy hja, lányok vannak, csajok is vannak, de NŐŐŐŐ csak egy. ;))

... tehát figyelem, visszafogottság, törődés, de odafigyelés magunkra is... hogy nézünk ki... milyen a lelkiállapotunk (szenvedős nőket senki se szeret)...ragyogás, sugárzás...

A mai tizen-húszévesek is megtanulják ám harminconéves korukra! ;)))) (Nálunk is van egy eszméletlen jó srác az ismerőseink közt, 20 éves és van egy eszméletlenül nyafka, csúnyán beszélő barátnője.... ő pedig a 30 körüliek felé kacsintgat... és még nem tudja, hogy pár év múlva a most 16 éves leányomnak fog udvarolni (én már tudom!)... :o)))))))))

... erre... :o) ... naponta elmondom a gyerekeimnek, hogy büszke vagyok rájuk, hogy okosak, kedvesek, gyönyörűek.... és naponta elmondják nekem csillogó szemekkel, hogy büszkék rám, mert okos vagyok, gyönyörű és kedves. :o))))))

.... a szülői minta! :o)))

Nézd Wicku! Nekem apu gyerekkoromban nagyon ivott, kékre-zöldre verte naponta részegen a családot. Volt olyan, hogy éjszaka az erdőben mászkáltam a kutyámmal, mert nem mertem hazamenni... vagy kinn töltöttem az éjszakát az almafán. Tiszta hurka volt a hátunk a vasalózsinórtól. Áh... hosszú lenne. 8. osztály 7 db kettessel zártam. Szakmunkásképzőből kirúgtak az első évben... 15 éves koromtól dolgozom.

Most 42 éves vagyok.... diplomám van, jó munkahelyem, és két csodálatos okos gyereket nevelek.

Mi múlik a szülőn...? Nemtom... szerintem akkor is sok. Pl. az hogy kirúgtak a suliból csütörtökön (hjuj, de emlékszem..) és én hétfőn már dolgoztam. Nem hagyta anyu, hogy lébecoljak valahol... Mindig kék foltok voltak a szeme alatt apu verésétől, de havonta egyszer felvettük a szép ruhát és a magas sarkú cipőt és színházba mentünk. 7 éves koromtól felnőtt bérletem volt a színházba. ... és felült velem a vonatra és felmentünk Bp-re, onnét le Szegedre a szabadtéri játékokra... és 12 évesen láttam Gregor Józsefet színpadon (és tudtam, hogy ki az) ... és onnét vissza Bp. és onnét még 200 km haza. ... és apu nagyon megvert bennünket nap mint nap.... de ölni tudott volna értünk. Most 70 éves, és úgy emlékszik vissza, hogy szép családi életünk volt.... és tudod, hagyjuk, hogy így érezze. Imádja az unokáit, és hagyom... hetente felül a buszra hajnalban (4.12-kor indul a busz), hogy amire a gyerekek felkelnek hozzon nekik gyümölcsöt, süteményt, ami éppen van. A gyerekeim 16 és 13 évesek... majdnem egész nyáron ott voltak és segítenek a kertben...a lakásban... vagy csupán pozitív energiával és szépséggel töltik meg a szüleim életét.

Vacak gyerekkor után... egy boldog, elégedett felnőttkor... :o) ... mert az élet mindig kiegyenlíti a dolgokat. :o)

Remélem, én majd jól fogom csinálni...! Kicsi lánykám még csak tizenegy hónapos, úgyhogy van időm felkészülni rá. Már amennyire fel lehet ilyesmire készülni. Abban biztos vagyok, hogy sokat számít a média és a kortársak. És nem pozitív irányba. De ha van egy biztos családi háttér, ha a szülő nem csak szülő, hanem barát is, akkor szerintem túl nagy gond nem lehet.

Én szinte egyedül nőttem fel, nem nevelt senki. Nagyon lázadó és önálló voltam, nem hallgattam senkire, mert nem volt senki akit tiszteltem, akire felnéztem volna. El is indultam rossz irányba. De szerencsére még időben rájöttem, hogy tiszta hülye vagyok, és nem kéne elrontani az egész életemet.

Arra törekszem, hogy az én gyermekemnek ne kelljen ilyeneket átélnie, hanem bízzon bennem, és hagyja, hogy tereljem a jó irányba. Tudom, hogy nem könnyű jól gyermeket nevelni, de igyekszem, és nagyon remélem, hogy boldog és elégedett felnőtt lesz a lányomból. És hogy jó barátnők leszünk.

Köztünk és a koravén tinik közt az a legfőbb különbség, hogy nekünk még volt gyermekkorunk. Nekik már az sincs.

Mi ennyi idősen még "éltünk".