Nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő férfi a párkapcsolatban (beszélgetős fórum)
Ne, ne azért hagyd el a lalást, mert muszáj, hanem mert akarod.
Mesélnél arról, hogy milyen voltál mielőtt találkoztál vele? Akár privátban is.
Nem, nem járok sehova. Gyesen vagyok, a munkahelyem sajnos megszünt, így nem tudtam visszamenni. Bár annyira szorongok, hogy nem is tudom elhagyni a lakást...csak ha nagyon muszály. Nagyon sokáig húztam ezzel a szörnyeteggel. Mindig azt gondoltam, hogy a gyerek miatt ki kell bírnom, szüksége van az apjára...Biztos én vagyok nagyon hisztis.
Aztán terhes lettem megint... Aztán már két gyereknek volt szüksége az apjára...
9 éve vagyunk együtt, abból kb az első fél évben nem volt semmi komolyabb probléma, utána kezdte apránként..
Kitartóan mondogasd magadnak, hogy a hiba az ő készülékében van. Ha sérteget, zárd rövidre a beszélgetést, ne menj bele veszekedésekbe.
Jársz valahová közösségbe?
Szerintem senkit. Nekem az egyik szülőm nárcisztikus.
Így nehéz, hogy gyereketek van, nem tudod teljesen megszakítani vele a kapcsolatot. Így van kiút, hogy nekem szerencsére nincs gyerekem, de ha lenne ettől, hát nem is tudom. Pláne, mert a családtagjai is borzalmasak. Tiszta pszicho az a család.
Tényleg jó a videó, én még nagyon az elején vagyok a felépülésnek. Erőt ad, hogy Ti már jól vagytok és így látom, hogy van kiút. Csak még nem tudom, hogyan kezeljem, amikor jön a gyerekekért és hatással van rám a lekezelő beszéde.
Én már jobban vagyok, köszönöm! De beleneztem a videóba a is :)
Erről a témáról jutott eszembe nem tudom láttátok e az Asterix sorozatból amelyik Cézárról szólt (vígjáték) Alain Delon játszotta Cézárt és pont ilyen nárcisztikus személyiséget játszott hát eszméletlenül jó volt és hiteles.
Nagyon jó az a video, amit feltettem néhány hozzászólással előbb. Javaslom, nézd meg, segíteni fog.
Ez tökéletsen igy van sajnos :(
Tönkre teszik az áldozataikat. Amikor valami jót adnak, azt is csak a saját, önös érdekeik miatt teszik, hogy összezavarják az áldozatot. És ez általában sikerül :(
Van amelyik igen, van amelyik nem. S van olyan is, aki saját magával sem elégedett soha.
Senki felé nincsenek érzelmeik? Úgy értem a gyerekeiket azért csak szeretik, nem?
Úgy csinálja, hogy ez egy mentális betegség ráadásul igen súlyos és ez ezzel jár. Tehát gyakorlatilag mások felé nincsenek érzelmei ezért könnyedén átlép mindenen és mindenkin mert csak önmaga felé vannak érzelmei, csak önmagát imádja és másokat csak addig "használ" amíg a saját célja érdekében manipulálhatja őket.
Nem direkt csinaljak, betegek. De ezen keptelenek valtoztatni. Az en exem is van h megvilagosul, tudja mit tett es tesz, de egy nagyon rovid ido es el is felejti...mert nem tud felelosseget vallalni semelyik tettéért. Nem is akar 😏
Igaz. Nagyon igaz. Az a borzasztó, hogy az eszemmel tudom... teljesen világosan látom, hogy milyen. Nincsenek igazi érzelmei. Túl tud lépni minden szakításon egy perc alatt. Őszintén irigylem ezért. Talán jobb volna nárcinak lenni? Hogy a fenében csinálják?
En túl vagyok rajta. Kimondhatatlanul hianyzott, hosszú hosszú ideig, pedig a fontos helyzetekben sosem volt mellettem. De még most is, időről időre bejelentkezik,megjelenik. Epp most húsvétkor is. De már képes voltam találkozni vele és mikor már nem a "semmiről" beszélgettünk, simán elfordultam és elköszöntem. De bejelentkezik, megjelenik, kér és kér...a a lelkünkön keresztül hat ránk..és mindig tudjak mit kell mondaniuk. De eljőn az idő mikor az eszedet tudod használni. A szép szavak leperegnek, üresek lesznek, hisz mindenkit ezzel hálóz be...és mert nem őszinték és nem neked szólnak. Az is róla szól.
De... és nem is tudom megmagyarázni. Elküldtem miatta valakit, aki a tenyerén hordott volna... mert amikor kedves volt, akkor nagyon. Máskor meg büntetett minden vélt sérelméért.
Nem gondolod, hogy te is megérdemled a törődést, a szeretetet?
Hm... Igen, benneragadtam én is. Most halódunk... Nem bírom...mert hazudik, mert mindent letagad, mert ha nem az ő kottájából éneklek, akkor megsértődik, mert mindig én vagyok a hibás, mert őt nem érheti kritika... de eszméletlenül hiányzik. Veletek is így volt?
Jólesik,hogy emlékszel rám :)
Sokkal nyugodtabb az életünk kettesben a kisfiammal, de a volt férjem időnként igyekszik megkeseríteni.
Hogy vagy? Szokod az új életed?
Most találtam erre a fórumra.Ilyen emberrel éltem.
A közös gyerek összeköt, nem lehet megszabadulni tőle.Mivel a nárcisztikus nem tud kötődni, remélem, magától eltűnik az életünkből.
Eszméletlen pusztítást tud egy ilyen ember végezni :(((
A legrosszabb az egészben az, hogy ahogyan a cikk is írja, nekem is ugyanúgy hiányzik, bár még nagyon friss a szakítás. Hihetetlen, hogy mennyire a bűvkörükbe tudják csalni az embert. És az is, hogy utána milyen könnyedén odébb állnak.
Ezt éltem át én is(amit belinkeltem)...túléled, csak higgy magadban!!!!!
Úristen, megőrülök, az a cikk, amit belinkelt ide valaki, pontról pontra leírja az embert, akit nemrég elhagytam és a mélybe taszított. Félelmetes és borzasztó érzéseket hozott fel belőlem. Ezt éljem túl valahogy...
Velem pont fordítva történt. Nagyon önbizalomhiányos voltam, félős, nem igazán tudtam megvédeni magam. Már a második héten elkezdett bántani, miután összejöttünk, persze én mellette maradtam. De egyszer úgy felbosszantott, hogy nem tudtam nem kinyitni a szám, úgyhogy ő is kapott tőlem rendesen. Nálunk oda-vissza ment az alázás, amikor pedig meguntam, akkor kiléptem. De sose én kezdtem el veszekedni. Viszont egy idő után rájöttem, hogy tőle nem várhatok mást, úgyhogy elkezdtem magamban erőt gyűjteni a szakításhoz.
Köszönöm a sok tanácsot. Igyekezni fogok nem törődni vele.
Persze, hogy nem foglalkoznak vele, a te hozzáállásod kell megváltozzon: elszigetelődsz, nem fog tudni rád hatni.
Amit javasolni tudok, hogy amit szükséges tömören-velősen mondd el neki, ne állj le vele bájcsevegni. Ha leszükíted a találkozásokat a lehető legkevesebb kommunikációra kevesebb alkalmat adsz neki a bántalmazásodra. (Tarts hozzá, hogy erre a reakciója szélsőséges lesz: vagy agresszívabb lesz, vagy negédes, de előbb-utóbb megtanulja az új szabályokat).
További ajánlott fórumok: