Missed ab utáni lelki állapot (beszélgetős fórum)

Nem akarok lombikozni természetesen akajom. :)

Annyira fura dolog ez,annyi pár van akiknél semmi gondot nem találnak és mégsem jön a baba össze.A sperma ha kevés az nem végzetes.Nálunk ezzel nincs gond amit gondoltam mert kétszer sikerült.Ezt is a majdani lombik miatt kellett csináltatni szerintem.

Most már adjon valaki egy gyereket vagy lopok egyet. :)Ma is azon álmodoztam hogy mellettem fekszik a baba én meg csodálom.Még mosolyogtam is közben,tiszta hülye vagyok. :D

Jaj, te Para-Mara! :-) Hogy te folyton tudsz valamin aggódni... Úgy látszik, a név kötelez, a barátnőm is ilyen, és ugyanaz a keresztneve, mint Neked:-))))

Ha lombik, hát lombik. Kiderült, hogy a csajszi, akivel együtt kezdtük a meddőségi kivizsgálást, szintén lombikra megy. Mondjuk... szerencsétlen alávetette magát a legkeményebb vizsgálatoknak, egy éve járkál már mindenhova, a férje meg csak most volt hajlandó elmenni vizsgálatra. Kiderült, 20 helyett csak 2 milla a spermaszáma, tehát kizárólag lombikkal sanszos a teherbeesés. A poén az, hogy akkora drámaként élik meg, mintha nem is tudom mekkora betegség derült volna ki valamelyiküknél. Szerintem meg örüljenek, hogy végre tudják, mi a baj, és semmi akadék nincs előttük, egyenesen mehetnek Győrbe.

Én tök megkönnyebbülnék, ha egyszer valaki kimondana valami biztosat...

Nem mondta,fogalmam sincs.Csak a lombikot emlegeti amivel a frászt hozza rám.

Ma voltam egyismerősömnél,nekik a harmadik inszemináció sikerült,most 10 hetes.Előtte 5 évig nem esett teherbe,pedig mindketten teljesen rendben vannak.

Végül nem kérdeztem meg olyan bután hangzott volna.:)

Jövő ciklustól kezdjük a babagyártást hormon támogatással és tüszőserkentéssel.Ha ebben az évben nem jön össze akkor lombik.Izgi.:)

Csak átmeneti lehet. :)Vannak az embernek rossz periódusai.

Néha úgy érzem kint van a fejem a víz felett,néha visszasüllyedek.Néha alig várom hogy teherbe essek azután pánik félelem fog el hogy újra megtörténik velem.De úgy érzem készen állok.Azzal nyugtatom magam nem lesz újdonság a műtét,csak rutin. :)

Azt nem tudom ha teherbe esek dolgozhatok-e rendesen.Reménykedek benne,de hétfőn kifaggatom a dokimat.

Jah...

Mert a hüleség anyja folyton terhes. Csak én nem.

Az az igazság, sok a sz@rság most körülöttem. A munkahelyemen áskálódás megy, tartoztam egy közösséghez, de belefutottam egy fura szituba, a háználkéne még pár-százezer a befejezéshez, a lakást nem tudom eladni, stb...

Anyukám pedig egyre nehezebb beteg, azt hiszem, iszonyatosan unatkozik, és ez néha gonoszkodást hoz ki nála, de mondjuk legalább olyankor tudom, hogy nincsenek fájdalmai...

Humor és erő... csak ez van nekem, meg az én okos férjem, aki néha megkérdezi, amikor elfelhősödik az arcom, hogy "mi baj van"? :-)

:-)))) Nem csalódtam Benned!!!

Hát, tényleg jobb lett volna, ha a doki is maradandó nyomot hagy Benned, és nem fordítva.

Nade! Felafejjel! Majd ősszel!!!! Anyud hogy van amúgy?

Humor? Hát, az inszemet úgy kezdtük, hogy én kiterítve kussoltam a vizsgálóágyon, a doki meg beszólt, hogy "...tetszik látni, nálunk így készül a kisbaba."

Én meg visszaszóltam, hogy "Igen, az én gyerekem elmondhatja majd, hogy ő úgy készült, hogy az apja ott sem volt..."

Ez már megalapozta a hangulatot, gondolhatod:-)

Pedig nagyon fájt, rendesen véreztem is. De azért a végén, amikor megkérdezte a doki, hogy nagyon rossz volt-e, mondtam neki, ne vegye személyes sértésnek, de az uram ezt azért jobban csinálja, bízzunk benne, ő viszont eredményesebb lesz... Nem az én orvosom volt, egy fiatal, székelyföldi srác csinálta, azóta is összefutottunk már, fülig érő szájjal, messziről köszön:-) Úgy tűnik, maradandó nyomot hagytam benne... bár ő bennem nem... mert negatív lett a teszt :-P

:DDDD Örülök h a humorérzéked sose hagy cserben! ;-)

Ha úgy érzed, lelkileg elfáradtál, akkor őszig NE foglalkozz semmivel! Nyaraljatok, és szeressétek egymást, aztán majd szeptemberben folyt. köv! Persze a legjobb az lenne,ha szeptemberben már nem kéne inszem!!!!!! Drukkolok!!!!

Mit-mit! Hát amiről minden nő álmodik egy ilyen pasi láttán: hogy vetkőzzek :-DDDDDDDD

Szépen hízik az endometrium, és mindkét petefészekben készkelődik egy-egy pete, úgyhogy dolgozzunk spontán, mert szeptemberig nincs inszem a kórházban.

Őszintén szólva megkönnyebbültem. Lélekben elfáradtam picit, addigra talán összekapom magam. Vagy épp spontán összejön :-)

Dekáááár.... pedig nagyon drukkoltam!!!

Majd írj h mit mondott a szépszemű!

Sajnos nem sikerült az inszem... Hogy vagyok? Hol így, hol úgy...

Ma megyek vissza a dokihoz...

Évanéne,

Sokat gondoltam Rád mostanában. Hogy vagy?

Sziasztok!

Köszönöm a kedves hozzászólásokat és a biztatást.

Évanéne, nagyon drukkolok Neked így ismeretlenül is, majd tudósíts a dolgokról:)! Poszata, nagyon gratulálok, hidd el, minden rendben lesz.

Molly, nagyon sajnálom, hogy Te is keresztülmentél ezen, nekem is van, hogy jobb napom van, aztán meg tiszta depi vagyok és nem bízom a jövőben, de hál istennek, ilyenkor a férjem pozitivitása sokat segít és kiránt ebből az állapotból.

Szandra, tök jó, hogy belevágtatok a kivizsgálásokba, mi sem hagyjuk annyiban a dolgot, amit lehet, szeretnénk megnézetni. Nem szeretnénk, ha harmadszorra is át kellene esnünk ezen az egészen... Drukkolok, hogy rátaláljanak az okra/okokra és olyat találjanak, ami orvosolható. Én is ebben bízok.

Nem adjuk fel egyébként semmiképpen. Nem tudom, minek kell eljönnie, hogy az ember ezt fel tudja adni.Mi hál istennek még nem jutottunk el ide, reméljük, soha nem is fogunk.

Kicsit félek a holnapi naptól, két hét után az első munkanapom lesz. De ezen is túl leszek és utána már könnyebb lesz.

Hát, itt a 35 év felettiek a "kötelező" Dawn szűrésre is a magánklinikára küldik, a megyei kórházban nincs olyan UH, amivel a kombinált tesztet tudnák csinálni...

Anyukám kemóját félúton abbahagyták, nem bírja a veséje. Kedden megy a vesedokihoz, de egyébként jól van, legalábbis sokkal jobban, mint amikor kemózták. Az teljesen tönkretette.

Itt is van 4D, én mégis inkább a Klinikára mentem. Egyrészt ez ingyen van (bár nem 3D volt, de annyira nagy felbontású hogy laikus számára is élvezhető), másrészt úgy gondoltam, a Klinikán jobban értenek hozzá.

Anyud hogy van?

Nem, nekünk Szombathelyen minden ketyere van, igaz, fizetős... Volt osztálytársam kisfia 4 hónapos, ők is minden izsgálaton végigmentek a várandósság alatt, mondta, hogy a 4D valami csodás volt:-)

Egyébként a kiskrapekba bele vagyok szeretve. Felébred, kipattan a szeme, és torka szakadtából ÜVÖLT, merugye őkelmének AZONNAL enni kell :-) utána meg csupa vigyor :-)

Örülök, hogy jól vagy, most már rendben lesz minden!!!

Mire hármat számolok! :D Amúgy október 6-ra.

Eddig minden rendben, jobban aggódom ugyan, mint a korábbi terhességeknél, pl. nem tudom, hogy eleget mozog-e (de talán csak azért, mert korábban nem volt okom figyelni), de méretekkel, leletekkel minden rendben. Voltunk Debrecenben is, a Klinikán UH-n, hát az nagy élmény volt, hihetetlen felbontású az ottani uh! Életkor miatt Téged is utalnak majd, nemtom hova tartoztok, talán Pécs? Szóval, menjetek mindenképp, és ne Pestre!!! Ott csak tájékoztatnak az amniocentézisről, hogy kéred vagy nem. Debrecenben meg, ha már genetikai tanácsadásra mész, az első h UH-t csinálnak minden alkalommal, és csak aztán jön a beszélgetés a genetikussal.

Szia,

nagyon sajnálom ami veled történt!!!

Hidd el, teljesen együtt érzek veled, ugyanis nekem is 2 vetélésem volt. Gyerekem nincs. Tavaly volt az első vetélésem, idén áprilisban a második. Azt hittem beleőrülök. Ezt csak mi tudjuk milyen, aki nem esett át ilyenen, annak fogalma sincs min megyünk keresztül. Bennem azért is hatalmas a félelem, mert most, a második vetélés után, már RETTEGEK attól, hogy mi van, ha soha nem fog sikerülni?!

Ahogy múlnak a napok, egyre jobban és jobban leszel majd. Fórumon írta valaki, hogy eljön az a pont, amikor tudod, ettől jobban már sosem fogsz lenni. Ez így is van.

Mi most kivizsgálásokra járunk. Nagyon lassan halad. Eddig még nem derült ki semmi. De messze a vége. A genetikai összeférhetetlenségtől félek a legjobban. Ha az igazolt, akkor állítólag nincs tovább. Na majd kiderül.

Tudom, nagyon nehéz, de próbálj erős lenni és tovább menni, mert más választásunk nincs. Sajnos ez a mi utunk és a pozitív jövő reményében nem szabad feladnunk. Megyünk előre. Az "úton" sokszor "elesek", ilyenkor összekaparom magam és megpróbálom megélni a következő pillanatot, napot hetet, hónapot!!!

Sok erőt, kitartást kívánok neked!!!