Missed ab utáni lelki állapot (beszélgetős fórum)

Nem esik jól hason feküdni, felment a vérnyomásom, reggel kavargott a gyomrom tegnap, ébredéskor, megőrültem a sárgaborsó főzelékért, aluszékony vagyok...

De csináltam reggel tesztet, még csak a szellemcsík gyanúja sem merült fel :-)szóval: megbolondult a zuram felesége, nah.

Jelentem, megzizzentem.

Teljesen biztos vagyok abban, hogy terhes vagyok. A teszt persze semmit nem mutat, és középidő is csak most volt, 23-a körül, én mégis biztos vagyok benne.

Hát az szuper! :-(

Egyébként én is mostmár lassan 1 hónapja hiába futkosok az eredményeimért. Tudod, a dokim írt ki Torch-vizsgálatot. Másfél hónapja ígérték 2 hétre az eredményt, és még mindig nincs meg. Klassz....

Mostmár csak abban bízok, h ha a Sors ennyire nem akarja h tudjam az eredményt, akkor biztos nem is lényeges.

Hát pedig most igazán nem lenne szép tőled egy "fáj a fejem, drágám"-kifogás, ha már egyszer befűtötted a Zurad! :-))

Anyud miatt szorítok azért!

Hhhát, anyu miatt tök ki vagyok akadva, az az igazság. Pontosabban nem is miatta, inkább az egész tetves egészségügy miatt.

Félre ne érts, továbbra is nagyon hálás vagyok mindenkinek a jószándékért, segítségért.

De hogy pl. nekem kell tudni, hogy egy májdaganatnál ugye ne szedjen koleszterin gyógyszert, azon igenis kiakadok!

Hogy amikor megkérdezem, a papírjait átnézve, hogy hol a tumor markeres véreredménye, meg - vastagbéldaganat is lévén- a székletvizsgálaté, akkor kiderül, hogy ilyet nem csináltak, én ezen is kiakadok!

Hogy mindezek mellett kioktat finoman a háziorvos,hogy ne kavarjak...

Holnap megyünk onkológiára, majd meglátjuk, ott is kiakadok-e :-)

Amúgy meg 3 napja fáj a fejem, kész áldozat lesz így nekiállni a gyerekcsinyálásnak :-)

Hát én is számolgatok, és taktikázom ezerrel! Sajnos már le is buktam a férjem előt, és megdorgált h ne akarjam ennyire görcsösen..... Aaaaajjjjj.... Istenem, ajd türelmet, DE AZONNAL!!!!! :-)

Azám: És Anyud hogy van?

Türelem, tornaterem! - mondaná Besenyő Pista bácsi. :)

Tudom, tudom, csak nekünk az időzítés nem mindegy. Ha januárban nem jön össze, akkor parkolópálya májusig. Örökkévalóságnak tűnik, ahogy így belegondolok. Közben meg az ismerőseim szülnek, meg terhesek. De ezt már írtam. És az, hogy ettől még rosszul is érzem magam, extra lelkiismeretfurdalást csinálok magamnak. Pedig régebben ez nem volt rám jellemző. Sokáig szingli voltam, és akkor nem zavart a barátnőim férjhezmenése, babavárása, boldogsága. Tényleg nem, egy kicsit sem. Akkor most miért? Akkor most miért futnék ki üvöltve a világból, hogy mindenki megszülethet, csak az ÉN babám nem??????

Hát tessék sört inni lefekvés előtt! Pelikán elvtárs is ezt mondaná! :)

Én gyógynövényes nyugtató helyett vörösbort használtam. Nekem szerdán volt a "csúcs". Délelőtt egy sms, egy ismerőstől h megszületett a kisfia, délután meg a kislányom óvónénije bejelentette a szülőin h babát vár.... sírva jöttem hazáig, hogy b.....szameg, mindenkinek lehet baba a pocakjában, csak nekem nem... :((

Asszem mégiscsak sokat vártam az új évtől... :(

Ne is mondd! :-(

Úgy kezdődött 2 napja, hogy találkoztam az unokatesómmal, aki ugyanakkor fog szülni, amikor az én kisbabám is született volna.

Azóta ez mocorgott bennem, de még tartottam magam.

Aztán tegnap este valami babásat láttam a tv-ben, azóta bőgök, útálatos voltam reggel szegény férjemmel is, meg olyan

HAGYJONBÉKÉNMINDENKI

ÉSKÜLÖNBENIS

SZÉTBSZAA ZIDEG!

Vettem be valami gyógynövényes nyugtatót, talán picit elnugodtam, de 1-2 napja a hasam is fájdogált, olyan furán, és útálom, hogytök nehezen billenek helyre hormonálisan...

Szóval Virág elvtársnak igaza volt: Az élet nem habostorta! :-)

Háát, a Jónás-naptárról nem nagyon van tapasztalatom, csak hallottam róla ezt-azt. Nekem ez egy kicsit olyan, mint a horoszkóp: érdekesség, de azért nem tenném fel rá az életem.

Akkor már inkább a hőmérőzés.

Egyébként meg, Évanéne, én MOST tartok ott, h legszívesebben üvöltenék, h KÉREM VISSZA A RÉGI ÉLETEM!!!!!!

Hülyékkel dolgozni sehonnan nézve sem jó.

Én rájöttem,nem vagyok való alkalmazottnak.Volt olyan,hogy fizikailag belebetegedtem az állandó zrikálásba.Túlérzékeny vagyok ami inkább rossz tulajdonság,de azért van jó oldala is.:)

Sziasztok,

Évanéne: a 2 tesó viszonya nem túl jó. Elég nagy a korkülönbség is, 8 év van köztük. Bár ez önmagában még nem lenne baj.

Molly: a mai világunk legnagyobb szégyene, hogy a GYÁSZ mint olyan már tabu lett. Régen, persze lehet h idealizálom, mintha sokkal egyszerűbb lett volna ez is. Felvették a fekete ruhát, kirakták a fekete zászlót, stb stb. MOst meg? Valaki meghal, és megrázzuk magunkat, megpróbálunk úgy tenni, mintha semmi nem történt volna. Ez az alaphelyzet. Ja, és a magzat halála? Hát az meg még a semminél is semmibb, sajnos. :(

Egyébként, én még azon is gondolkoztam, merjek-e fórumozni, mert félek h ha nagyon elmélyedek a témában, túlságosan bele fogok "ragadni" ebbe a helyzetbe.

Az a baj,hogy a szakmámon belül én is hiú vagyok.:)

De nem is akarok alkalmazott lenni többé.Annyi idiótának dolgoztam,elég volt.

Igen,tudom hogy tovább lehet lépni.De hidd el többen vagyunk azok akik ebben az átmeneti állapotban maradnak évekig.Mivel én elég nyitott ember vagyok bátran beszélek arról ami velem történt.Sok emberrel találkozom és az őszinteségem másokat is arra indít hogy beszéljenek erről.Hihetetlen történeteket hallok,nőkről akik látszólag rendben vannak,dolgoznak ,jönnek-mennek,de belül felemészti őket a fel nem dolgozott vetélés vagy halva szülés emléke.Benne ragadnak egy olyan állapotban ,ami egyre mélyebbre és messzebbre viszi őket attól,hogy egyszer újra terhességet vállaljanak.Én még nem érzem azt,hogy itt tartanék,küzdök ellene,hogy ne kerüljek ide.Sokan nem is beszélnek róla többé,ami a legrosszabb megoldás.Ráadásként a környezetük is ha elkezd róla beszélni,elterelik a témát,hogy lépjen már túl rajta.Ez nem rólam szól ,én tartom magam.:)

Persze megyek a vizsgálatokra,csak a piszkos anyagiak miatt húzódik.:)