Mi az apa dolga a papás szülésnél? (tudásbázis kérdés)
Csak olyan férfinak való az apás szülés, aki NAGYON szereti a párját. Aki akkor is gyönyörűnek látja, amikor vicsorogva kínlódik. Olyan pároknak való, akik összetartoznak szívvel-lélekkel.
Nagyon sokat segíthet, ha ott van, bíztatja, szeretetével öleli át. Fogja a kezét, vagy fájásszünetben ad neki egy puszit, s bíztatja.
Önző, beképzelt, nagyképű pasi ne menjen a szülőszobába. Csak hátráltat mindenkit.
S valóban nagy élmény az apának bent lenni. Utána kicsit jobban övé az a gyerek.
"A gyermek születése – HA az apa lélekben felkészült, és a szülés körülményei megfelelők – nagyon erős érzelmeket vált ki az apából."
Sok apa nincs teljesen tisztában azzal, hogy mi vár rá a szülőszobában és valóban rosszul lehetnek, amivel hátráltatják az orvos munkáját.
A másik, hogy amikor elindul a szülés, akkor még nem lehet tudni, hogy lesznek-e komlikációk.
Sok nőgyógyász ezért nem örül az apa jelenlétének, mert ilyen esetben felesleges kérdésekkel és aggodalommal inkább ártanak, mint használnak.
Mindenkeppen segiteni a parjat a szulesben.
En sokkal jobbnak lattam annakidejen,hogy nem volt bent velem/velunk a ferjem.Sokkal hatarozottabb es batrabb voltam(nem is volt semmi gond)Mig lehet ha bent lent volna akkor "elszontyolodttam" volna.
En orvostol hallottam, hogy ruhelli, ha papas szulese van, mert ha a ferj latja, hogy a felesegenek faj, reklamal az orvosnal, sot volt mar, hogy a dokinak hatralnia kellett, mert a tisztelt apuka nem fogta fol esszel, hogy a szulesnek hat fajnia illik. Igaz ezt evekkel ezelott mondta, azota mar lehet mas a fajdalomcsillapitas.
Tobb kulturaban valoban a ferfi tobbnyire tavol volt tartva a szulesektol, csak a nok dolga volt.
Amugy ne vegyetek magatokra a vitat, mindenki azt tehet es gondolhat, amit akar. Szerencsere.
:((((((((
a véleményem továbbra is az hogy nem való férfinek a szülés!
Jaj, dehogynem, számtalan olyan dokumentumfilmet láttam, ahol csak a férj lehet jelen a szülésnél.
Sőt, hány olyan elszigetelt helyen élő pár fős család van, akiktől az első lakott településnek is nehezen nevezhető hely is több száz km-re van, náluk vajon ki segít, amikor az asszony szül? Természetesen a családfő!
A páromat azért írtam, mert említetted, hogy az esetlen apák is mennyi komplikációt tudnak okozni, lásd az infúziós "kanócot"...:)))
senki sem mondta hogy a "párod" tehet róla.
egész egyszerűen, nincs a világon olyan társadalom, még az őserdőben sem ahol a férfiak végignézik a szülést.
mert ez nem véletlenül alakult ki az évezredek során!
igazhogy nem szültem, és valószínű nem is fogok....
de az is igaz hogy a szülés nem egy egyszerű dolog..., és nem veszélytelen!
aki ezt gondolja, az sajnos tudatlan! elég egy kis komlikáció, ami manapság már hála istennek ritka, és kész a baj!!!
hadd ne részletezzem!!!
Azt azért nem mondanám, hogy a papás szülés a modern kor vívmánya, inkább azt, hogy a kórházban szülés az! Régen családi körben szültek az asszonyok, volt, amelyik apa felvállalta a közreműködést a bába mellett, volt amelyik nem, némelyik népcsoportnál engedik az apát jelen lenni, van amelyiknél csak ő lehet jelen, de ez már más téma...
A lényeg, hogy én azt tartom, hogy a szülésnél a szülőnő a főszereplő, nem pedig az orvos, az ő igényeit kellene szem előtt tartani! Az az orvos pedig, amelyik nem szeretné, hogy az apuka is ott legyen, már a terhesgondozás elején jelezze az anyuka felé! Úgy látom, szerencséd van 5 olyan nőgyógyászhoz, aki ezek szerint végig kitart a vajúdó anyuka mellett. Na látod ez az, ami manapság ritka dolog, ugyanis, mint win is írja, általában az utolsó 20 percben jelennek meg (tisztelet a kivételnek), azt a kis időt pedig kibírják az aggódó papával is, aki esetleg minden igyekezete ellenére mégsem bírja a gyűrődést (de ott van és segít a párjának - és ez a lényeg!).! Főleg, ha ezért, még súlyos pénzeket is kapnak!:/
Ha minden kispapa ilyen akadékoskodó és nyápic lenne, már régen betiltották volna az összes apás szülést
Ne keverjük az agy- és vakbélműtétet a szülésssel!
A császármetszésnél sem engedik a papát a műtőbe! Ha annyira "olyan" dolog lenne a sima szülés, akkor még a mellettem lévő ágyon sem szülhetne más, az orvosok és szülésznők is csak steril ruhában állhatnának fölöttem a szülőszobában! És a szülés pedig nem beavatkozás, hanem teljesen természetes élettani folyamat! Ha bevatkozni kell, az már régen rossz mindenkinek!
A SZÜLÉS NAGYMŰTÉT???????
Ja, az én császárom igen! De amikor az ismerős csaj 3perces fájásokkal bemegy, és egy óra múlva kezében a gyerek úgy, hogy a doki az utolsó 20 percre ér oda??? Hol itt a nagyműtét?
Nekem biztonságot adott, hogy ameddig lehetett a férjem mellettem volt, és fogta a kezem. A doki, a szülésznő, mikor már nem voltam kommunikációképes állapotban kimentek. Otthagytak magamra. Néha visszajöttek, ellenőriztek.
Ezt is embere válogatja szerintem, hogy ki milyen és hogy viselkedik. A férjem mindenre rákérdezett mikor odaértünk, hol álljon, mit csinálhat. A doki és a szülésznő is elmondta az elvárásait és ő annak megfelelően is viselkedett. Amikor pedig kiderült, hogy műtét lesz és ahhoz elő kell készíteni, akkor megkérték, menjen ki, és ő ezt azonnal meg is tette. (Kameránk meg nincs is!)
a véleményem továbbra is az, hogy nem cirkusz a szülés!
ez a modern kor vívmánya, és mint olyan nem biztos hogy jó is!
véletlenek sorábol fakadóan, ismerek vagy 5 nőgyógyászt. egyszer pont ez volt a téma, és tudod mi volt reakció? az hogy az orvosok útálják ha papás szülés van, mert tudnak normálissan dolgozni. a legtöbb apuka kérdez, beszél, lábatlankodik stb. és tudod hogy mi volt a hasonlat?
az hogy a szülés tul. képpen egy nagyműtét akár tetszik akár nem. kíváncsi volna a kérdező arra, vajon egy agyműtétnél is bent lenne -e? a kedves apuka? és ott is hülye kérdéseket tenne_e? fel?
a válasz NEM!!!
akkor hát hol a határ szülés, vakbélműtét, agyműtét, stb között????
a határ nem létezik.
minden beavatkozás az életről szól, és mint olyan, annak kéne ezt felfogni aki bemegy lábatlankodni!!!
baromi jó lehet, hogy pl: az elájuló kispapa, kirúgja az infúzió kanócát miközben születik a gyerek, és komplikáció adódik!!!!
mert erre is volt példa!!!!
nem fokozom tovább.
az orvos gyógyítson, a kőműves építsen házat, a gyógyszerész készítsen gyógyszert.
de egyedül, bámészkodók nélkül!
Háááát.... Szerintem nincs szebb dolog egy új kis élet megszületésénél. Ha szereted a párod, segítesz neki a mindennapokban. A szülésnél lenne a legnagyobb szüksége annak az embernek a támaszára, aki mellette áll jóban rosszban. Persze más kérdés, ha valaki nem bírja a kórházat, a vér látványát, stb., természetes, hogy nem lesz jelen. De hogy ezért kiábrándulni valakiből? Ott a szerelem sincs meg igazán.
A én párom is velem volt mind a két szülésnél. És bár nem nagyon akarta az első terhesség elején, a vége felé már nem is volt kérdés. Amikor megszületett az első kislányunk, ő tartotta a kezében, amíg a második is kibújt. A kisfiam születésénél pedig fel sem merült, hogy nem lesz jelen.
Bizony, sokat jelentett nekem, hogy velem volt, kezem helyett kezem, lábam helyett lában, szemem helyett szemem, szám, helyett szám volt, ha kellett. Ha arra volt szükségem, a háttérbe húzódott, de akkor is tudtam, hogy ott van és ez biztonságot adott.
Kérdem én: ha teljesen kiszolgáltatott helyzetben lennél, szinte mozgásképtelenül feküdnél, körülötted mindenki mással van elfoglalva amikor életed legnagyobb eseménye zajlik, amikor a kettőtök gyermekét hozod a világra, nem az lenne minden vágyad, hogy a párod is melletted legyen, segítsen, élje át a (szerintem a legnagyobb) csodát, ami csak történhet?
És miért baj az, ha ezt újra és újra át szeretnénk élni azáltal, hogy megörökítjük?
Persze elfogadom a nézetedet csak megérteni nem tudom. Viszont a körülöttem lévő apukák, akik bent voltak a szülésnél, életük legnagyobb eseményének tartják, utólag nagyon bánták volna, ha nem lettek volna ott.
Mi az apa dolga a papás szülésnél?
a váróteremben maradni!
a szülés nem cirkusz, tévhit ezt kamerázgatni, meg élvezkedni a látványon.
akit ismerek, és résztvett, szinte mind kiábrándult.!!!