Középiskolai felvételi (beszélgetés)

Senki nem beszélt rólad, nem is értem, miért vetted magadra. :-O

Az én gyerekem bohóckodik, és ahogy írtam is, az más műfaj, nem való neki a színházas, irodalmas légkör. Amivel nekem abszolút semmi bajom, sőt szeretek is színházba járni.

Nem bohóckodtam.

Ez elég gáz hozzászólás így.

.

Na, enyémet ezekkel valószínáleg ki lehetne kergetni a világból (bohóckodni szeret, de az más műfaj).

A számokkal viszont szeret bűvészkedni. Szóval az irány inkább ez.

Mi engedjük, hadd próbálja meg. A legnagyobbal ugyanez volt, aztán lett is belőle cserebogár.

Ha van kedve, akkor nem szabad nem engedni. Váltani is lehet. Annyian írják már az Apáczaira is, hogy már nem olyan a hangulat...

Férjem meg a Fazekasba járt, de nem specmatra. Ő utálta. Ettől függetlenül máig megmaradt szoros baráti köre van onnét, de ők mind utálták a Fazekast.

Barát (már felnőtt) specmatra járt oda, ő megvolt vele. De saját gyerekeit Waldorfba íratta inkább.

Saját tapasztalat, hogy a liberális, szabadabb, nem top, de nem is rossz gimiben, egyszerűen kivirultam, rengeteg minden elkezdett érdekelni, imádtam a rengeteg irodalom órát, színházat, projektet, elkezdtem színészkedni amatőr majd egy igazibb társulatban is, igazán éltem, rengeteg élményben volt része és a humán területhez való fogékonyságomat messzemenően tolerálták.

Ez a Vörösmarty Gimi volt :))))

Hát, van ilyen is. :-(

Kamasz gyereket nehéz meggyőzni arról, hogy nem ő látja megfelelően a helyzetet.

Anyukád megtette, amit megtehetett.

Nem véletlenül dilemmázom én is, hogy a legkisebbnek való-e a Fazék (már ha egyáltalán lesz esélye).

Tesóm volt Apáczais, simán bejutott, mindenképp matek-fizika vonalon akart továbbtanulni. Nem szülői elvárás volt, sőt. Az anyu nagyon hamar látta, mi a helyzet, könyörgött tesómnak, hogy hagyja ott. Már elsőben el akarta vinni. Utána is többször, bárhova átvették volna, de tesóm maradni akart.

Negyedik félévkor ő akarta otthagyni, akkor viszont az anyu mondta neki, hogy érettségire már ne menjen vadidegen helyre. Annak tényleg nem lett volna értelme.

Osztálytársai közül nem egy szorult pszichiátriai / neurológiai kezelésre.

Ez így van.

A versenyistállókra nem véletlenül mondják, hogy versenyistálló. De amelyik gyereknek ez bejön, az pont ott érzi jól magát, és nem is érzi versenyistállónak.

Jó listátok van. :)

Nem, fiamnak nem írunk be topgimit. Ő nem annyira virít a tanulmányi eredményével.

Szent László matek-angol vagy infó az álma. Tesója lászlós, sok jót mesélt a gimiről, ráadásul háztól házig csak 20-25 percet kell utaznia. :)

Csak arra reagálok, hogy több ismerősöd megbánta, hogy nagyon erős középiskolába ment.

Igen, nekem is vannak ilyen ismerőseim.

Ugyanakkor visszatérő motívum, hogy nem igazán ők választották, és nem volz opció, hogy máshova menjenek (az kudarc lett volna).

Mostanában talán egyrészt több szava van a választásban a gyereknek, másrészt kevésbé tűnik ördögtől valónak a váltás.

Fapadoson fizethetsz azért is ahelyért, hogy kényelmesen kinyújthasd a lábadat, hogy ablak mellett legyél... sokféle szempont van óugyanígy iskolaválasztásnál is. :-)

Az egyébként nekem is rémálmom, ami Borianékkal történt, de kivédhetetlen. Nem tudom a mostani 76 pontot átmenekíteni 2 vagy 4 év múlvára. Akkor sajnos újra ringbe kell szállnia a pontokért. Nekünk most sajnos kevés lett, most még logisztikailag nem kivitelezhető, hogy a két gyerek két külön 8 osztályosba járjon, 2 év múlva a Szerbbe valószínűleg ok lenne, lehet, hogy még más elég jó sulikba is (nyolcadikról nem is beszélve), de nem tudom átmenteni akkorra.

Nektek legalább így is van némi mozgásteretek, nekem most nincs:-( Vérzik a szívem minden egyes kis pontocskáért, úgy megdolgoztunk érte, a hozottakért is, a gyerek is mondja, hogy ő ezt még egyszer végig nem csinálja 2 év múlva, de nem tudunk mit tenni, újra neki kell majd futni.

Nem a Radnótit sajnálom egyébként önmagában, hanem hogy most nincs több lehetőségünk valamivel a Radnóti alatt válogatni kicsit kevésbé erős sulikból. (Esetleg felmondok a munkahelyemen vagy kell egy full-time baby sitter, esetleg sofőr, ráérő nagymama, nagypapa...:-D)

4.

Radnótiban is 5.5 pontos emelkedés.

Babitsban 3.3 pontos.

Szerintem egy tendenciát azért már mutat.

Melyik suli(k) lehet(nek) számotokra érdekesek?

Sajnálom, hogy nem jött be. De az meg jó, hogy nem ragaszkodtatok hozzá, és el tudott jönni.

8osztályossal még az a baj szerintem, hogy nagyon kicsik 10 évesen, kevésbé látszik az irányultság. OK, okos, de nem biztos, hogy olyan hajtós-tanulós. Meg eleve kevesebb 8osztályos gimi van, és azok azért elég hajtósak. Ha a gyerek nem hajtós, akkor kényszernek fogja érezni. Ha hajtós, akkor meg örömmel jár a 8osztályos topsuliba. De ez 10évesen nem feltétlenül látszik.

Köszi a linket!

A Rákóczi igaz, de ott nincs is felsorolva az angol. Úgy értem, ha a suli a felvételi tájékoztatóban azt írja, hogy választható második idegen nyelvek: angol, francia, olasz, spanyol (például), akkor én ragaszkodhatok-e majd az angolhoz ? Vagy a suli mondhatja, hogy kötelező mondjuk franciát tanulnia, mert ott nincs ki a csoportlétszám? Nyilván majd a kiszemelt sulit megkérdezem, csak gondoltam hátha ez egyszerűbb :)

Nagyon köszönöm én is!

Most írtam meg, remélem lesz plusz pont!

A “Nőnek” miatt tudtam fellebbezni.

Ez szerintem rohadékság, mert nyolcadikban tuti tudja a tanár, hogy KELL a pont. És ott már az iskolának nem múlik rajta semmi, mert úgyse marad még egy évet a gyerek.

Nyolcadikban lehet, hogy könyörögnék. De most el akarom kerülni, hogy nyolcadikban kelljen azon idegeskedni, hogy hova menjen a gyerek. Különösen azért, mert nekem az a rémálom, ami Borianéknál történt. Hogy rossz nap (eleve nagy betegség után), és nincs javítási lehetőség.

És szerintem a hatodikos felvételi "könnyebb", mert jobban épít logikára, mint tényanyagra. Nyolcadikos esetében meg több a tárgyi tudás - na és pont ez elől akarom gimibe menekíteni a gyereket, mert a helyi suliban nem haladnak normálisan az anyaggal. Már hatodik félévre óriási elmaradás van, nem tudom, mi lesz nyolcadikra...

Nálunk nem a gyerek hanem a szülők könyörögtek (tömegesen) pontvivő tárgyból. Fiamat 4,5-re négyesre zárta le félévkor "tőled többet várok". Ezt kb. a fél osztállyal megtette, aki kétesre állt az a rosszabbat kapta. Nyolcadikban.

Aztán a gyerek elszúrta a matekot.

Plusz a helyi gimibe nem volt hajlandó járni, okkal. Minden máshoz utazni kell.

Én a könyörgést nem a pontvadászatra írtam, hanem a félévi jegyre: hogy osztálytárs 4 egészes átlagra kikönyörögte az ötöst. A lányom meg 4,3 esetén azt mondta, hogy ő nem megy oda ahhoz a tanárhoz. Megértettem.

Mi is agglomeráció vagyunk, és a 2 esélyes suli között lényeges elérési különbség van. Fél órás út vagy egyórás. Nem mindegy. De egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy a közeli pusztán azért jobb is lenne, mert közeli. De igen, azt írtuk előre.

A távolabbit jobban ismerjük, sok jó tanár van ott. De senki nem garantálja, hogy azokat a tanárokat kapja.

Sok mindenben egyetértünk.

A pontvadászat felfogásában nem. Az nem könyörgés hogy egy megérdemelt pont megadását kéri valaki. Az elvi kérdés nálam. Ha jó a válasz jár, ha nem jó nem jár. Nem tudhatom előre hogy nem pont azzal a pár ponttal marad le a gyerek az általa vágyottból, az esélyt meg kell adnom rá. Ha él valaki a jogaival az nen azonos a konfliktuskereséssel. Én ez hallgattam otthon sokáig hogy aki szól valamiért az rossz, butaság szólni, mindent ki kell bírni csendben a béke kedvéért. Próbáltam így tenni de nekem ez nem vált be. Megértem hogy Ti másként gondoljátok, nem vagyunk egyformák, még az is lehet hogy valójában Ti vagytok a bölcsek. Főleg hogy jó felvételivel hatodikban kevésbé kell a pontokon idegeskedni.

Topok utáni szakadék Budapesten talán kevésbé jelentős de az agglomerációban létezik. Nem mindegy hogy mennyit utazik egy-egy suliért a gyerek.