Középiskolai felvételi (beszélgetés)

A felvételi sajnos tényleg helyzet, tanár és kémia függő. Két furcsa eredményre bukkantam az Óbudai Árpád Gimnázium hat évfolyamos speciális matematika szóbeli eredményeiben:

Egy diák akit valamiért most nem akarnak:

Maximális hozott pontszám, írásbeli 85 (magyar 38, matek 47) után szóbelin 53,5 pont a 80-ból. Emiatt 35-öt csúszott lefelé a rangsoron.

A 85 pontos írásbelihez 67%-os szóbeli eredmény jött össze.

És akire nagyon számítanak:

Maximális hozott pontszám, írásbeli 75 (magyar 36, matek 39) után szóbelin 78 pont a 80-ból. Sorrendben 40-et ugrott előre.

A 75 pontos írásbeli után 97,5%-os szóbeli eredmény.

A gimnázium honlapján:

Egy gyakran ismételt kérdés: "Miért ennyi pontot kapott a gyermekem a szóbeli vizsgán?"

1. Mindenekelőtt fontos annak leszögezése, hogy a szóbeli vizsgában – természete szerint – az írásbeli vizsgánál lényegesen nagyobb szerepet játszik a szubjektív elem. Két különböző vizsgáztató tanár a legritkább esetben értékel éppen ugyanannyi pontra egy-egy adott feleletet.

2. A pontszámokat befolyásolta továbbá az a kívánalom, hogy az ideiglenes felvételi rangsorban a hozzánk jelentkező tanulók között egyértelmű sorrendet kellett felállítanunk, a sorrendben holtverseny nem maradhatott. Ezt próbáltuk úgy megvalósítani, hogy – ahol megoldható volt – ne legyen két jelentkezőnek azonos a végső összpontszáma.

3. Az előző kívánalomból következik az is, hogy a szóbeli felvételi vizsgán kapott pontszám a jelentkező abszolút teljesítményén kívül a vizsgázók egymáshoz viszonyított teljesítményét is tükrözi. A sok hasonló, számos esetben kiváló teljesítmény között végül fel kellett állítanunk egy rangsort, egyeseket előrébb, másokat hátrébb sorolva.

4. Mi valamennyi vizsgáztató kollégánkat arra kértük, hogy a nagy téthez méltó lelkiismeretességgel, elfogulatlanul, legjobb tudásuk szerint végezzék a munkájukat a szóbeli felvételi vizsgák és azok értékelése során. Nincs okunk kétségbe vonni azt, hogy ez valóban mindvégig így történt.

5. Mindezeket tekintetbe véve nem tartanánk szerencsésnek, hogy egy-egy tanuló szóbeli vizsgájáról, annak értékeléséről – hangfelvétel hiányában – az itt ismertetett általános alapelveken túl részletesebb indoklást adjunk, vagy arról vitába bocsátkozzunk.

Boronkayba jár rokon gyerek, most végzős.

Ő azért annyira nincs elájulva a nyelvoktatástól pedig angol kéttanos. Második nyelv neki német, de azt mondta, hogy abból nem igazán jó a színvonal. Pedig ő amúgy motivált, jó tanuló (4,7 vagy jobb).

Jól tettétek. Arra való a motlevél, hogy a gyerek megossza, miért is szeretne pont abba a suliba járni. Aztán a csaladi kötődést vagy figyelembe veszik, vagy nem.

A VPG-ben biztosan számít.

4.

Sirt egy kicsit. Nem erti, szerinte nagyon kedves tanarok voltak, jo volt minden. Elegge vagyott oda. A ferjem nagyon nem szeretne a nemetet.Viszont en kozben elegge beteg lettem, sokat hanyok, kezdek belazasodni. Szoval most kisse relativva valt ennek a felvetelinek a fontossaga:(

Le van írva a hatosztályos felvételi tájékoztatóban, szerintem elég transzparens

“Azonos összesített eredmény esetén a jogszabályban meghatározottakon túl azt vesszük figyelembe, hogy a tanuló testvére iskolánkba jár-e, illetve testvére, szülei iskolánkba jártak-e. A rangsorban ezt követően a központi írásbeli felvételi összesített pontszámait vetjük össze.”

Kolléganőm mindkét gyereke a Könyvesbe járt. Mindkettő szerette pedig sokat kellett utazniuk a suliba.

Az egyik a Budapesti Gazdasági Egyetemre ment, a másik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre. Ha így nézem, egyikük reál a másik inkább humán.

A Kölcsey meg a nyelvekben erős (főleg a francia).

Szerintem meg egy jó szóbelivel (85% felett, vagy több) sokat lehet javítani a rangsorban. Lehet, hogy pont annyit amivel bekerül.

Tavaly volt olyan, hogy lányom vitt+írt pontja kevesebb volt, mint barátnőjé de a végső rangsorban két szóbelis helyen megelőzte őt a végleges listán. Ez az egyik suliban azt jelentette, hogy egyik bejutott volna, a másik nem ha azt választják.