Korkülönbség (beszélgetés)
Elolvastam ezt a cikket. (+ a hozzászólásokat is) Néztem egy nagyot...
Eszembe jutott az, amikor én voltam 15 éves. Én 15 éves koromban szerelmi téren inkább voltam "álmodozó, plátóis". Ugyanakkor minden más téren elég komolyan gondolkoztam már akkor is. 15 évesen már kíváncsi voltam én is, de csak ezért nem álltam volna össze senkivel. Főleg úgy, hogy "álmodoztam". :-D Aztán volt egy "lehetőségem". 34 éves volt az illető. Kerülgettük egymást, de nem volt semmi. Ő látta rajtam, hogy mennyire nyúl vagyok, meg "tapasztalatlan", így barátok maradtunk. :)
Részemről is, hát... Bírtam volna a dolgot, de belül gyáva voltam, plusz nem éreztem azt sem, hogy én erre tényleg képes volnék.
Aztán ahogy múltak az évek, jöttek korban közelebb állók is. 7 évvel idősebb, 2 évvel idősebb... Találkoztam mindegyikkel, de nem volt egyik sem igazán "nyerő". Nem volt semmi, csak kis beszélgetés, ilyesmi. És maradt is a dolog ennyiben. Aztán jött egy 12 évvel idősebb. Ebből már majdnem lett valami, csak "meg lett torpedózva", de rendesen. :-/ De nem is bánom, mert a bizonyos pasi tényleg egy gyenge kis papucs volt, amit én utálok.
A fordulópont az tavaly jött. Akkor jöttünk össze a párommal, aki 14 évvel idősebb nálam. Közel egy hónapig tartott ez az egész. (mármint az "ismerkedési fázis", közben meg már egy éve úgymond előtte is "ismertük egymást") Mert egyikünk sem volt teljesen biztos, hogy a másik szerelmes-e. Mivel nekem Ő az első, abszolút nem volt tapasztalatom, hogy működik ez, hogy "jeleket adjak". Én úgy gondoltam és gondolom, részemről megvoltak a jelek, csak nem nagyon lettek dekódolva. És ugyan ez viszont is igaz. :-D
Már egy éve lassan együtt vagyunk és azt mondhatom, hogy jól megvagyunk. Olyannyira hogy... Na, de ezt még nem írom le. :-D
De a cikkre kanyarodva. Bizonyos esetben oké volna ez a dolog, de szerintem egy 15 éves egy 36 évessel... Szerintem egy 15 éves nem érett rá. Nagyon ritka, hogy valaki 15 évesen ennyire éretten gondolkozzon. Viszont ez a lány, aki elmeséli a sztorit, látszik, hogy nem az. Elszökik otthonról, öngyilkosságon gondolkozik... Ez nagy butaság, és teljesen gyerek elméről árulkodik. Még nagyon álomvilágban él. Majd ha felvállalja a felelősséget önmagáért, az érzéseiért, és küzd értük, és nem töri a fejét öngyilkosságon minden kis gond miatt, AKKOR LESZ ÉRETT. Ő még egy kis csitri. Nem olyan csitri, mint az átlag 15 évesek. Náluk igen, érettebb. De akkor sem ÉRETT. :-)
Na, ennek most nem sok köze volt a felvetett témához, csupán a beszúrt linken elérhető cikkre reagáltam... :-) Bocsánat. :-)
Azért hitetlenkedünk benne, mert az idősebb pasi felállásnál, már nyilván komolyabb és felelősségteljesebb az ember. És ha te 27 vagy, nem biztos, hogy egy 19 éves srác elég komoly lenne a későbbiekben. Hangsúlyozva, hogy későbbiekben, de mikor is van az? 3 év múlva már általában a nők családot akarnak nem? :)
A másik, ezt találtam a neten: [link]
szia!
Szerintem sincs ezzel baj. Vagyis nem olyan általános, de ha mindketten akarjátok akkor biztos boldogok lesztek. És ne foglalkozzatok mások véleményével.
Szia
Szerintem azzal sincs semmi baj, ugyanúgy mintha a pasi idősebb egy nőnél. Ha mind a ketten akarjátok és szeretitek egymást, akkor mi a gond?!?!??!
Bár az is igaz, h én nem járnék egy nálam fiatalabb pasival, de attól független ez a véleményem.
Nekem egy volt osztálytársam, is 10 évvel idősebb nőt vett feleségül és már gyerek is van.
Komoly kapcsolatot nem nagyon akarunk. Max a későbbiekben.
Akkor mi a helyzet ha a lány idősebb 8 évvel a fiúnál?? Ebből lehet valami? Am kölcsönös a dolog...
27&19
Nem igazán tudom mi is lenne a legjobb..
Már nem kiskorú...ő is akarja..én is...
SOS!!
Te tudod!!
De én biztos megpróbálnék vmit csinálni, ha tényleg szeretem. Bár lehet h én bele se mentem volna egy ekkora korkülömbségű kapcsolatba.
És szerintem lépned kellene vmit, míg nem lesz késő.
Ebbe igazad van, biztos látszik rajta h nem 20éves.
De sajna nekem is olyan rossz volt, h nem akkor,ott és úgy találkozhattunk, ahogy szerettük volna.
Ez csak egy ötlet volt, mivel én csináltam ezt az előző b.tommal.
Sajnos ez nem mindenkinél ilyen egyszerű...
És egy negyvenes évei közepén járó férfin azért általában látszik, hogy mennyi idős...
Szia
Nem akarlak belevinni a rosszba, de miért nem mutatod be szüleidnek, úgy h azt mondd h fiatalabb, és ha megszeretik, és már mindenki ismeri, akkor elmondanád h hány éves. Tényleg nem akarok neked ezzel rosszat!! Amúgy erre még nem gondoltál??
Az én szüleim is ilyenek, nevelőanyám van, aki 15évvel idősebb mint apám, tehát ő úgy akart engem nevelni, mint 40 éve a fiát. És amikor elmondtam, h azért nem mertem bemutatni nekik btomat, mert féltem h eltiltanak tőle, nem tették azt!!
szia. Nembaj.
Nem, nemtudja senki. 46 éves, az azért hozzám képest nagyon sok. Néha célozgatnak rá ismerősök, hogy nincs e köztünk valami, mert látszik rajtunk hogy nagyon jóban vagyunk.
Hát ha megtudnák a szüleim..nemakarok belegondolni. Anyukám 100%-ban konzervatív, semmi modernet nem fogad el.
Jó lehet neked, hogy elfogadják és szeretik. De azért az én párom 10-zel több. És szerintem ő nem vállalná fel. Ugyhogy marad a hazudozás és 1 helyen találkozás.
Szia.
Én is hasonló cipőben jártam anno,mint te mosz, csak nálunk nem akkora a korkül,én 19,ő35.Most holnap leszünk 2év,és1hónaposak. Én is titkoltam,főleg szüleim előtt,kb mikor fél évig együttjártunk lebuktunk.Féltem,h ki mit szó hozzá,de mára nagyon megszerették.
Tehát,akkor neked szüleid nem tudják h vele vagy?? Ha igen,mit szóltak hozzá?? Remélem nem baj h megkérdezem??!??
Nagyon régen történt. Egy meghiúsult randi után sétálgattam az úton, mert nem volt kedvem magyarázkodni anyukámnak, miért megyek haza olyan hamar. Egy kocsi többször fordult és ment el mellettem. A vezetője kiszállt és a beszélgetésből három hetes kapcsolat lett. 15 éves voltam, Ő 32 volt. Természetesen(?) a csóknál tovább nem jutottunk. Büszke voltam rá, hogy felnőtt barátom van.
Aztán eljött szeptember elseje, évnyitó a suliban. Elkisért. Én matrózblúzban, Ő kardigánban. Mintha az apukám kisért volna. Na, ott lett vége. Szép emlék.
sziasztok!
Nemtudom jár e még erre valaki. Még 2007 végén írtam ide, hogy 17 vagyok és együtt vagyok egy akkor 44 éves férfival. Ez máig nem változott. Ma 18 vagyok lassan 19, ő 45. Boldog vagyok vele. Persze titkos kapcsolat, még mindig. Igaz 1-2 ember sejti. Rossz, hogy csak nála találkozunk és hogy nem mutathatom ki mások előtt, hogy már több mint 2 éve egy pár vagyunk. De még mindig azt mondom, hogy nem a korkülönbség számít. Mondjuk jópár hátránya is van..
Sziasztok
Bár látom,nincs itt senki mióta utoljára írtam,de leírom mi történt. Tegnap este felhívtuk a kislányt. Btom beszélt vele,elmesélte h mi történt vele az 1hét alatt,miota eljöttünk onnan. És amikor ott voltunk,2nap,vettünk ilyen figurás mézeskalácsokat, és megbeszéltük veronikával h az egyik csomagot meghagyja, h majd amikor legközelebb megyünk akkor mi ketten megesszük. És most a telefonba kérdezte az apja h megette e őket,és mondta h nem, hiszen azt majd Anitával ketten fogjuk. Én úgy örülök, h emlékezett erre!! Akkor csak jelentettem veronikának valamit nem?!?!?!
Jajj nagyon boldog vagyok,nem felejtett el engem.
Jah, kérdi a kislány h megyünk legközelebb,mondta btom h "nem soká" nov-be,és mondta h ugye jön Anita is??? Nahát nem kell ennél nagyobb boldogság most nekem
Szia
Nagyon sok mindenben igazad van, és egyáltalán nem haragszok h leírtad a véleményed, sőt örülök mindenki szavának!
A kislány kérdésével kapcsolatban, még annyit, h btom azt mondta nekem,(ki tudja h igaz e?!?!)h még utána megkérdezte az apjától ugyanezt,és btom azt mondta h ő engem szeret, baj?,a kislány: nem.Nem tudom h igaz-e,remélem tényleg ezt válaszolta btom.
Másik:barátomnak 3 gyereke van 3 nőtől.Tudom ez lesujtó, és1kicsit sz@r,de ez van.Az első nővel volt csak házas,rájöttek,h nem megy nekik, elváltak.A2,ről sokat nem tudok.A3.(ez a bizonyos)nos hát mondhatni haragban váltak el,hiszen a nő megcsalta btomat,és hipp-hopp elköltözött,vitte a kislányát,de nem törődött vele,a nagymamája neveli azóta is.(btom csak nem látta, telon beszéltek)Most a mama elindított egy gyámsági eljárást,h helyezzék el a kislányt nála,szept-en lesz vége.Bármikor kezdeményezheti btom h nála lgyen,és meg is fogja tenni.Én még nem álltam rá készen,ő azt mondta addig marad a mamánál.Én modtam neki h nyugodtam vegye magához,de úgy gondolta h lesz később rá modja!
És én nem vagyok féltékeny se a kislányra,főleg nem az anyjára, mivel mióta otthagyta btom, azóta ő már a 3.pasijával van.És ezt ő modta h az éjszakában dolgozik, nahát gondolom mit:S
Egyébként nov-ben megyünk újra.Na ha valami esetleg érthetetlen akkor kérdezzetek nyugodtan, itt legalább kibeszélhetem magam
Ááncsi!
Szerintem ne vedd magadra amit akkor a Párod a kislányának mondott.Képzeld csak el,az anyja és az apja a két legfontosabb ember az életében,akiket a legjobban szeret,hogyan esett volna neki,ha azt mondja a Párod,h nem nem szeretem anyád.Nem értené hisz még csak gyerek!Egy ekkora kislány még nem tud különbséget tenni az "így" szeretem és az "úgy" szeretem között.Rettenetesen rosszul esne neki,ha za apja ezt mondta volna.Tudom,h Neked is rosszul esett.De te felnőtt nő vagy.Tudod h miért mondta neki azt,amit.Szerintem a párod nagyon szépen megodotta,és hidd el, nem téged akart bántani vele!Hiszen Téged szeret!Csak a kislányát nem akarta megbántani!Egy ilyen kis ember még nem tudja,h miért adott az apja kitérő választ,csak azt tudja,h őt legalábbis szereti.És akkor megnyugszik.De tudom,h akkor ott igen sz.r érzés,mert úgy érzed, h a párod valamilyen szinten "cserben hagyott".És egy nő számára annak a letagadása, v vmilyen okból ki nem mondása h szeretlek,talán az egyik legfájóbb dolog, amit a szeretett férfi elkövethet.De te mondtad,a kislány szeret Téged.Ha teheted,amikor a nagyszüleinél van,valamilyen formában tartsd vele a kapcsolatot,hívjátok fel a pároddal,kérdezd meg h sokat játszottak-e a nagyival....Már csak azért se képeslapot írj,mert az az ex számára is kézzelfogható.És ha a Nagyi nem rosszindulatú,akkor a beszélegtéseknek jó vége lesz.Kitartás,hidd el ezen is túl lesztek! Azt a mondatot pedig próbáld meg lenyelni!!! Azt mondják a szenvedésnek is két fajtája van: az építő és a romboló.Ezeket a helyzeteket próbáld arra használni h még közelebb kerüljetek a pároddal és a családjával!Kitartás!!!
Sok erőt kívánok hozzá!
Szia!
Nagyon örülök,hogy viszonylag jól sikerült minden.Vannak és lesznek is ,fájó gondok a későbbiekben is.Tarts ki ha szereted,megéri.Én sosem fogom elfelejteni,azt amikor a fiunk ,ill a párom fia /2 évvel idődsebb mint én/,azt mondta az apjának,hogy ha újra nősül kitagadja.Mégsem tette.Sőtt,nagyon szeret.Nem gondoltam volna,hogy nem is úgy néz rám,mint egy nőre.Érdekes dolgok ezek. Lesz időd neked is remélem,ilyen és hasonló dolgokhoz hozzászoknod. Jó hétvégét nektek.Írj, ha van időd és kedved.
Ez azért durva. Márhogy a kislány kérdésére kapott válasz. Az oké, hogy szereti a kislányt. De ha megkérdi az anyát, akkor nyugodtan mondhatja, hogy persze, szeretem még az anyut, de nem úgy... És ezt elmagyarázni neki valahogy. Mert egy kisgyereknek irtó sz@r érzés lehet (pardon), ha 2 ember, aki fontos neki, szóval hogy ebből a 2 emberből az egyik azt mondja, hogy nem, nem szeretem már.
Ha nem haragban váltak el, akkor persze, hogy szereti, csak nem úgy. És ezt a gyereknek is meg kell mondani, különben rossz vége lehet. Én legalábbis így gondolom.
Nem értem, miért esett rosszul, hogy nem mondta meg a gyereknek, abban a formában, ahogy Te gondoltad. Ne felejtsd el, hogy hiába a Te párod, van egy múltja, annak pedig egy "következménye", ez a kislány. Aki nem tehet a szülei kapcsolatáról, s mindkettőjükre szüksége van. Akkor is, ha az apa mással szeretné tovább folytatni. Ez esetben veled.
A másik. Remélem nem haragszol meg érte, de tényleg elég durva, hogy nem kereste a gyereket azóta sem. Nekem nem kéne olyan férfi, aki nem törődik a gyerekével... Nem túl jó jel...
Persze azt meg megértem, hogy tartasz attól, hogy az anya esetleg vissza akarná szerezni az exét, de ha téged szeret, és bízol benne, nem kéne kételkedni. Megszakadhat az a nő, hogyha téged szeret, akkor sem fog vele foglalkozni. Ezen kár problémázni.
A gyereknek viszont tényleg apa kell, akire adott esetben mindig számíthat, még ha nagy is a távolság. Főleg kisebb korban jelentős a gyakori találkozás. Nem kéne féltékenynek lenni a gyerekre.
Amúgy ha az anya esetleg "zsarolni" próbálna, miszerint vagy jössz gyakrabban, vagy felejtsd el a lurkót... Még mindig lehet perre menni, s ha az apa felelősségteljes apa, megnyerheti, sőt, nyert ügye van. Ha viszont a gyerek felé sem szagol, akkor az durva.
Remélem ezzel nem bántottam meg senkit, csak én ezt így gondolom.
Szia
Hál istennek nem volt ott Az Andi(a kislány anyja), és jól fogadott engem is. Ahogy megérkeztünk vonattal,az állomáson a mámájával vártak minket,a kislány egyből a nyakába ugrott.(én attól a perctől kezdve sírtam) Ezen mindenki csodálkozott h megismerte, hiszen több mint 2éve nem találkoztak.Na utána mentünk hozzájuk,mrt ott aludtunk.Mindenkinagyon aranyos volt,veronika is és a mama,papa is.Lepakoltunk,mentünk fel a városba,fagyitunk, játszottunk stb..2.nap volt egy kisvasutas kirándulás, ott is elvoltunk.
És én nagyon meglepődtem,h a kislány 1éjszaka velem aludt, az én kezem fogta,és mindig hiányolt ha épp nem voltam mellette.Ő azt mondta h szeret engem.Hát én is naon megszerettem
Volt1 nagyon rossz pill.om is, amikor megkérdi a kislány az apját, h SZERETED MÉG ANYÁT??(én megint elkezdtem sírni)b.tom annyit mondott rá h én téged szeretlek, már h veronikát. Azt nem h engem szeret, és az anyját nem.Ez naon rossul esett.Nagyjából ennyi, de még millio oldalt tudnék mesélni, annyi élményem volt. Köszi az érdeklődést.
Sziasztok!Új vagyok errefelé,de olvasva a problémáitokat,jó tudni,hogy az ember nincs egyedül.Nálunk is 16év van.És működik.Nagyon is jól.Voltam már 9év korkülönbséges kapcsolatban is.És én úgy gondolom,h teljesen normális.Végülis ha belegondolunk,borzalmas,h mit tesz a világ az emberekkel.Mennyi ilyen kapcsolat megy szét a társadalmi nyomás,csípős megjegyzések miatt?!
Szerintem a kételyeink sokszor nem is belőlünk erednek.Sokkal inkább szüleink,barátaink,kollégáink kételyei.Az emberek olyan sokfélék.Soha nem értettem,hogy hogyan lehet általánosítani.25éves és 25éves között,de
írhatnék bármit,is óriási különbségek vannak.Temperamentum, személyiség, beállítottság kérdése.Egyébként teljesen egyetértek azzal,amit Lujza mondott: Mi az h majd később sok lesz?! Hát nem lesz. Szerintem a szerelem v szeretet nem öregszik.És ha az megvan,akkor van minden.És Lujza neked külön sok erőt és kitartást kívánok!!!
Már igazán megérdemelnéd h békében élhess a pároddal! Üdv. mindenkinek!