Kisgyereket SZÁJON csókolni... (beszélgetős fórum)

ÉN szájon feleslegesnek tartom, elég az arcán.

A felnőtt szájban azért olyan bacik is lehetnek, ami a picinek még nem jók.

Rengeteg hely van a fejen még, ahova puszit lehet nyomni.

A szájon csókot pedig meghagyom a páromnak, szerelmemnek stb., de nem úgy, mint némely fiatalnál láttam, hogy csorog a takonytól, influenzától, de átadja a másiknak.

Előre bocsátom, hogy nekem MÉG nincs gyerekem, de nem ítélem el a pici gyerekeknek adott szájra puszit, bár én magam biztos, hogy nem fogom alkalmazni, mert nekem fura.

Hangsúlyozom FURA, de nem gondolom, hogy perverz lenne. Elfogadom bárkinek bármilyen szokását!

Viszont ugyanez egy felnőtt emberrel... na ezt már kicsit gusztustalannak tartom.

Még ha nem állok semmilyen kapcsolatban azzal a férfivel, aki puszilgatja az anyját és az apját is, akkor elnézem, még csak nem is lennének lesúlytó gondolataim.

De ha az én Párom puszilgatná szájon az apját és az anyját... azt hiszem, rosszul lennék a gondolattól, hogy amikor megcsókolom a saját Páromat, akkor gyakorlatilag az anyósom/apósom nyálát nyalom le róla. Mert mondhatja nekem bárki, hogy a puszi száraz szájjal történik, mind tudjuk, hogy az ember rengetegszer nyalja meg a saját száját egy nap.

És hát smárolni az anyósommal.... fúúúj!

Nem kell erőszakkal leszoktatni őket semmiről, szerintem csináljátok úgy ahogy nektek jó és ahogy magától jön. Az én lányom lassan 7 éves, nem okoz semmilyen problémát egyikünknek sem ha a szájunkra adunk/kapunk puszit (idegenekkel egyáltalán nem puszilkodik, se arcra se szájra egyébként...) és bizony még mindig elő-elő jön a büdilábpuszi is, egy-egy vasárnap reggeli csikicsata közepette... nyilván nem olyan gyakorisággal mint kisbaba korában. Kár ezen ennyit görcsölni, egészséges lelkületű emberek érzik saját maguktól is, hogy mi a jó nekik és a gyerekeiknek.

Lesz idő, amikor nemhogy puszit nem ad, de a kezét sem foghatod meg, és a haverok nem láthatnak meg a közelében... mindennek megvan az ideje úgyis :) Azt kel elfogadni és élvezni ami van, nem azon agyalni, hogy 10 év múlva mi lesz, sokkal boldogabb aki képes így élni ;)

A lényeg, hogy normális a párod és akkor ezek szerint ez a legnagyobb "hibája":)

Az elhangzottakhoz még annyit,hogy merev szabályokkal, tabukkal, áthághatatlan elvekkel is lehet beteg lelkű felnőttet nevelni(hú,de még mennyire!) valakiből és úgymond "szabados" családi életvitellel is kiegyensúlyozott, egészséges felnőttet.

Köszönöm a sok véleményt!!!

Igen, én is úgy vettem észre, hogy nagyon könnyű "átesni a ló túloldalára", és úgymond ész nélkül szeretni a gyereket.

Könnyű túlzásokba esni, hiszen kinek ne esne jól, ha a gyermeke szerelmes belé (van ugye egy ilyen időszak a kisfiúk életében), de szerintem ezt nagyon okosan kell kezelni már akkor, nem szabad hagyni "elfajulni".

Igen, ha a puszilkodást a gyerek kinövi, legkésőbb tinédzser korban cikinek érzi és elhagyja, az oké, úgy tényleg azt mondom, ahány ház, annyi szokás.

De ezek szerint van, ahol a gyerek nem növi ki, és egyszerűen nekem borzasztó látni, ahogy apukával és anyukával IS elcsattan egy-egy szájra puszi felnőtt korban is.

És az is érthető, hogy anyukának ez még mindig nagggyon jól esik, hogy az ő pici fia csókolgatja/bocsi, puszilgatja :) (ugye akárhány évesen is az ő kicsi fia marad.. :) )...

Tudom, hogy az oroszok, meg németek, meg... meg...

sok dolgot fel lehet hozni emellett is, nem gondolom tehát, hogy ez egy hatalmas pszichés probléma vagy ilyesmi lenne (persze biztos állhatna az is mögötte), de ezt a SZOKÁST én nagyon nehezen fogadom el.

Nem akarom emiatt elhagyni a párom. Nem ragaszkodik betegesen a szüleihez, semmi ilyesmi nem társul a puszi mellé...

viszont nem bírom nézni.

Nem hiszem, hogy megtehetem azt, hogy arra kérem, ne tegye... hiszen ez az ő belső szokásuk, ami így alakult ki. Nekem akkor is mindig a hideg futkos a hátamon, ha véletlenül meglátom (igyekszem máshová nézni általában..)

Köszönöm a sok véleményt!!!! :) Érdekes nézőpontokat lehet olvasni!

Én egyáltalán nem vagyok híve.

Szerintem nem kell a gyerekek száját puszilgatni.

Bár engem az is zavar, mikor valaki a gyermekét szerelmének szólítja, na és ha emellé még folyamatosan szájon is csókolgatja.....kifejezetten idegesít.

A gyermekünk nem a szerelmünk.

Ebben nem vagyunk egyformák. Elég érzékeny vagyok ilyen téren, de pl. olyan valaki után, aki közel áll hozzám, simán meg tudom enni a maradék ételt vagy inni a poharából (nyilván nem azt, amit már megrágott, hanem amit a tányéron hagyott).

Viszont az engem is érdekelne, hogy objektívan normálisnak nevezhető-e az, ha egy felnőtt ember a szüleivel nem az arcán, hanem a száján puszilja meg egymást. Mert nekem nem tűnik annak, de nem akarok elhamarkodottan véleményt nyilvánítani.

Ezektől a frász kerülget..

Az is cuki,amikor a baba szájából kieszi a maradékot anyu,nehogy máá kárba menjen valami:)

Én sem láttam még, hogy nagyobb gyereket is szájon puszilnának. Nem tudom, mi a korhatár. (Talán az, ha a gyerek már elszalad ez elől.)

Az sem semmi, ha a gyerek cumiját az anyja előbb bekapja, úgy adja oda. Lenyalja jóformán.

Viszont régen (talán nem mindenütt, vagy nem mindenkinél) a darabos ételt az anya megrágta a gyerek számára. Ez volt a csócsa, azaz megcsócsált étel.

Én már attól is irtóztam gyerekkoromban, ha benyálazott zsebkendő-csücsökkel törölték le a maszatot az arcomról. Inkább ledörgöltem én magam, de szárazon!

Neeem!!

Én azt se bírom nézni, mikor egymás fagyiját " kóstolgatják "

valakinek természetes dolog. miért ne??

Az, hogy Magyaországon nem elfogadott, az nálam azt jelenti, hogy nem lehet olyan rossz dolog. :D

Az eredeti kérdésre: szerintem a fórumkiírónak érdemes lenne megkérdezni egy szakembert (pszichológus, vagy ilyesmi), pláne, hogy ennyire nyugtalanítja a dolog, hogy ez az egész felnőtt korban is normális-e. Mert itt mindannyian gyerekekről, sőt, kis gyerekekről írtunk, de felnőttek között ez nem tudom, mennyire szabad, hogy megmaradjon.

Egyébként most, hogy felmerült ez a téma, eszembe jutott, hogy Erich Kästner Két Lottijában is mindig furcsálltam, hogy többször írta, hogy a kislány megpuszilta az anyukája száját, és fordítva. Úgy látszik, ez a németeknél is természetes volt (hogy most hogy van, nem tudom).

A cigányokat nem kell feltétlenül alsóbb társadalmi rétegnek nevezni... egyszerűen más a kultúrájuk (akik a hírekben szoktak szerepelni, azoknak inkább nincs semmilyen kultúrájuk, de én most a normálisakról beszélek). Kapcsolatban vagyok teljesen normális, rendesen élő cigányokkal, és én is megrökönyödve vettem észre, hogy szájrapuszit adnak. De: csak a kicsi gyereknek, de annak a szülők és a nagyobb testvérek is. Amint nagyobbak lesznek, ez megszűnik. És szeretetből adják, semmi perverzitás nincs benne. Egyszerűen az ő kultúrájukba belefér (nem csak az övékébe, itt olvastam, hogy másoknak is, de most róluk írok). Nekem viszont ez furcsa, nem tudom magamra nézve elfogadni. Náluk elfogadtam, hogy ezt csinálják, mert látom, hogy teljesen ártatlan a dolog, de ha az ismerős cigány kisgyerek odajön hozzám, én csak az arcára adok, és tőle is csak az arcomra kérek. Ők meg ezt fogadták el, semmi fennakadás nincs belőle, hogy én miért nem...

A brezsnyevi csókoktól viszont én is mindig rosszul voltam...

Ne haragudj, tényleg nem kötekedni akarok... de:

idézlek:

"Ezért írtam itt (egy tegnapi beszélgetésünk után), hogy kiderüljön számomra, valóban én vagyok túl szűk látókörű, vagy ez normális, hogy én nehezen birkózom meg ezzel a dologgal.. "

A fórum címe egészen más, mint amiről már most beszélgetünk.

Én nem pusziltam szájon egyik gyerekemet se,(4éves,9 hónapos)..Ezt apukának tartogatnám inkább..

Egyébként az én mamánál volt az a szokás,hogy mindig szájunkra adott puszim,nem elég h gusztustalan de ráadásul kb 40éve!nem mosott fogat...fújj.hála égnek anyukám is irtózott ettől és mindig rászólt,illetve elfordítottuk a fejünket így hamar megtanulta a mama,hogy nálunk ez nem működik..

Ahány ház, annyi szokás. Nem tehet róla, hogy ő így szocializálódott, és náluk ez normális, nálad meg nem...

Azért nem arról van szó, hogy nyelves csókokat nyomnak le a szüleivel, hanem egy pusziról. Félre ne értsd, nem tartom átlagosnak, de azért ez nem akkora tragédia, mint amilyennek sokan, köztük Te is látod... Ez olyan dolog, hogy egy ismerős családnál a 30 éves pasi is simán befekszik a szüleivel egy ágyba, amíg beszélgetnek. Nekem ez fura, de ezek az ő szokásaik, és egészségükre...

Ne legyünk már csőlátásúak...

Nem gondolom, hogy ez akkora nyavalygás lenne..

és mint írtam, azért foglalkoztat ennyire ez a dolog, mert egy ilyen megszokás-beli különbség miatt nem hiszem, hogy egyből el kéne hagynom őt..

ezek mellett viszont igen nehezen küzdök meg sajnos ezzel, viszont MEG AKAROK.

A párommal már beszéltem erről, ő azt nem érti, én miért tartom ezt furcsának, azt végképp nem érti, hogy számomra ez miért nem normális, és miért ekkora ügy.

Ezért írtam itt (egy tegnapi beszélgetésünk után), hogy kiderüljön számomra, valóban én vagyok túl szűk látókörű, vagy ez normális, hogy én nehezen birkózom meg ezzel a dologgal..

Abba pedig szerintem természetesen nincs jogom beleszólni, hogy ő a szüleivel ezt csinálja, ha 30 év alatt ezt megszokta, nem tehetem meg, hogy arra kérem, hogy ne csinálja..

Egyszerűen csak szeretném tudni elfogadni, ebben nagy segítség az, ha mások véleményét is elolvashatom erről.

:)

a 3,5 évesem gyakran kap a szájára puszit (nem csókot), és hogy ő irányítja így vagy én, ezt nem is tudom... amíg nem volt gyerekem, furcsa volt, azt gondoltam, sosem fogom ezt tenni... de igen, teszem. és teljesen természetesen jön, hogy pl bölcsiben búcsúzáskor ott cuppan a puszi.

ja, és pajtások között is, ha a másik "együttműködő" (azaz ő is puszilgatós típus :D), akkor bizony a gyerek között is szájon csattan.

nem hinném, hogy akár én, akár a kisfiam perverz lenne...

ja, amúgy meg igen gyakran hívom szerelmemnek :) együtt alszunk... és galád anyaként még ekkora gyereket is képes vagyok hordozni, ha a szükség úgy hozza!