Kikészít az anyám! :( (beszélgetős fórum)

ÁÁÁ, teljesen kész vagyok.. nem térek magamhoz.. de "erre volt szükségem"... tudtam, hogy nekem fog jönni.. nem csak szavakkal, hanem testileg is.. :(

most erősebbnek érzem magam.. a lelkiismeret s a bűntudat legalább most elhallgatott.

Ez rettenetes!

Milyen ejszakad lesz?

Te mindent megtettel joindulattal.

Teljesen jól viselkedtél, és már láthatod, hogy nem veled van gond, hanem ő az, aki nem egészséges.

Ráadásul akkor akad ki igazán, amikor meglát, tehát nyugodt lelkiismerettel hanyagold vele a találkozást. Nem vagy felelős érte!

Neki egyértelmű, hogy pszichiáterre lenne szüksége, persze ha nem hajlandó a kezelésre, akkor nincs mit tenni. Ez nem rólad szól!

Próbálj meg megnyugodni, te mindent megtettél, amit megtehettél. És lassan próbáld meg megérteni, hogy ebben az életben a jó anya-lánya kapcsolat nem adatott meg. Megadatott valami más, amire talán még fel sem figyeltél.

Hát megjöttem.. már haza is értem.. hatalmas nagy balhé volt.. :( nem is tudom hol kezdjem..

hazaértem, kimentem papámhoz a temetőbe, aztán elmentem mamámhoz egy fél órára.. hogy beszéljünk.. közben anyám már hívott, hogy hol vagyok, mondtam neki mindjárt megyek csak bejöttem mamához.. erre nekem esett, minek mentem?, mióta vagyok ott?..nem kéne beszélnünk?.. aztán belém állt az ideg, nem , mintha előtte már nem lettem volna tiszta ideg.. mentem is..

hazaértem.. folyamatosan fennhangon beszélt velem, én próbáltam nyugodt maradni.. mondtam nem akarom elveszíteni, és szeretem, de fogadja el, hogy nem tudok minden második hétvégén hazajönni és próbáljon elengedni vmilyen szinten.. és, hogy sokszor az életben voltak szituk, amikor féltem tőle és a reakciójától, ezért azt mondtam, amit hallani akar.. hogy ne legyen feszkó.. :/ erre Ő: akkor az egész életünk hazugság, Ő a terrorista, a rossz a minden.. mondtam neki, hogy nem!.. de szeretnék változtatni és fogadja el, hogy nem mindenben értek vele egyet és ha különbözik a véleményünk akkor ne essen nekem.. nah mindegy..a lényeg a lényeg.. próbáltam nyugtatni.. nem elveszíteni akarom, fontos nekem.. csak változtatni szeretnék, hogy úgy legyen, mint egy normális anya-lánya kapcsolat.. de Ő nem értette, csak szapult, bántott, kiabált velem..

ekkor én azt mondtam, hogy Anya bocsi, de most elmegyek és visszajövök két hét múlva hátha akkor tudunk higgadtan beszélni.. erre elborult az agya... azt mondta, ha most elmegyek többet nem látom..

mondtam, ez butaság.. beszélünk majd higgadtan..

erre kiviharzott ez előszobába.. felvette a cipőjét, levette a kabátját a fogasról és elkezdett a kabáttal a kezében üvölteni.. dobálta, cibálta.. erre a párja odament megnyugtatni.. mondtam, hogy én most elmegyek ezt nem bírom.. remegtem.. majd kiugrott a szívem.. erre odaállt zokogva és lefogott.. és nem engedett el.. mondtam, hogy akkor csak egy kicsit kimegyek sétálni.. mert ez most sok(k) nekem.. de nem megyek el, majd visszajövök..

20 perc múlva visszamentem.. és zokogott még mindig.. mint, aki mindjárt megfullad.. nézett rám nagy szemekkel.. (sajnálj már meg.. ezt éreztem) de én láttam, hogy ez hiszti..

és teljesen bekattanva zokogott.. kapkodta a levegőt..

mondtam, hogy próbáljon megnyugodni ez nem jó így.. ezzel foglalkozni kell neki.

ott hagytuk a konyhába 5 percre.. bementünk a párjával a szobába.. és egyszer csak azt halljuk, hogy tőr-zúz.. és üvölt.. odarohantunk.. és láttuk, hogy rugdossa a kukát és tör-zúz mindent.. a párja lefogta, hogy nyugodjon le.. én is mondtam neki és lefogtam az egyik kezét, amivel hadonászott.. erre rám nézett vérben forgó szemekkel és rám üvöltött, hogy takarodjak..

elindultam az ajtó felé.. de ő kitépte magát a párja karjaiból és jött nekem ököllel.. de én lefogtam a kezét.. persze ezért is üvöltött, hogy ne fogjam le.. a párja ekkor megint lefogta és közénk állt.. én ekkor fogtam a táskám és elindultam haza.. aztán hívott a párja, hogy most az a baja, hogy köszönés nélkül eljöttem.. mondom basszus nem volt elég köszönés.. azt mondja beszéljek anyával.. mondom nem akarok most.. erre anyám üvöltve mondta, hogy NAH IDEFIGYELJ.!! érdekes már tudott beszélni, nem fuldoklott.. de én itt ár is raktam a telefont..

szóval fantasztikus volt. kezelésre van szüksége.. én ezen nem tudok segíteni ez súlyos.. és ha nem lépek ki ebből, engem is csak tönkre tesz..

így látom.. ez az egész hiszti.. szidalmazással nem tudott rám hatni, hogy bólogassak, aztán jött a hiszti.. a rosszul vagyok.. a magamon kívül.. mivel azzal sem, aztán már nekem jött..

:(

tiszta gáz.. sőt... nem normális.. :(

Szívesen! :)

Nekem Az erő benned van a kedvencem, sokáig az volt a naplóm címe, egy ideje szintet léptem. XD

A lenti cikk írójának a stílusát nagyon szeretem, szívhez szól és nagyon be tud találni, pedig már régóta olvasom.

Köszönöm mindenkinek a biztatást.. majd beszámolok mi volt..

jaa, voltam ma is pszichológusnál.. ő is azt tanácsolta, hogy, ha holnap nem tudok anyummal szót érteni, akkor jöjjek is vissza.. így terveztem és így fogok tenni.. ha “bolond” lesz, akkor nem maradok.. ha tudunk beszélni normálisan, akkor egy estét ott maradok.. meglátjuk..

jaa és mamámat is megakarom látogatni, de csak is egyedül..

Áá, még mindig nem tértem magamhoz.. még egyszer elolvastam.. akkor sem bírtam ki sírás nélkül..

igen.. jó volt.. :)

Erre "rímel" Louise Hay könyve, Az erő benned van.

Letölthető ingyen.

Énrajtam sokat segített.

Már az első mondatnál elkezdtem zokogni.. harmadik neki futásra tudtam elolvasni.. végig sírtam.. de jó értelemben.. nagyon megérintett.. elmondani sem tudom mennyire.,

KÖSZÖNÖM❤

Útravalóul:

[link]

Tegnap este felhívott Ő magától.. hogy mi a helyzet velem? :O meg is lepődtem.. kicsit még mindig sértettség érződött a hangján.. aztán mondtam neki, hogy arra gondoltam, hogy szombaton délután hazamegyek.. ekkor teljesen kedvesre váltott..

Van kocsim.. azzal megyek..

úgy terveztem, hogy kora délután érkezek és beszélünk.. ha osztja a pofonokat, és csak nyomja az igazát és meg sem hallgat, akkor pár óra után indulok vissza, ha normálisan tudunk kommunikálni, mint ember az emberrel, akkor maradok egy estét.. majd kiderül..

amúgy már másfél hónapja nem voltam otthon.. ennyi még soha nem volt nálunk.. ez lehet másoknak megszokott, de itt eddig nem volt ilyen.. :S

tiszta lesz a lelkem akárhogy is alakul.. akkor tuti nehéz lesz, de utána jobb.

Talan ez lesz a kijozanodas ara.

Ha kezdodne a balhe, legfeljebb visszajon a legkozelebb indulo vonattal.