Kedvenc idézetek (beszélgetés)

Reviczky Gyula

Jó lelkek

Vannak jó lelkek még a földön;

De elrejtőznek a világ elül.

A csacska hír hallgat felőlük,

Élnek s meghalnak, ismeretlenül.

Éltük, szerény, csöndes, magános,

Dobszóval, vak lármával nem dicsért.

Erényüknek cégére nincsen;

Ha jót tesznek, nem kérdik, hogy miért.

Vásári zajt, hűhót kerülnek.

Nem lökdösődnek lármás utakon.

Lelkük zománcát féltve őrzik.

Amerre járnak, csend van s nyúgalom.

A sors csapási, szenvedések

Között értékük legszebben ragyog.

A rózsa is, ha eltiporják:

Akkor terjeszt legédesb illatot.

Vannak jó lelkek még a földön!

Vigasztalásul vallom és hiszem.

Megtűrve, mint árvák, úgy élnek,

És nem irígylik sorsuk' senki sem.

"Tudnunk kell, mire vagyunk képesek; több vagyunk a semminél, de nem vagyunk minden."

Blaise Pascal

Az út hozzád

tisztán húzódik szívemben,

az elme nem látja, nem ismerheti.

Ahogy szavaim csendbe fordulnak,

körülvesz édes jelenléted.

Hakim Sanai

"Mi a boldogság?

Mikor a vágyak pihennek.

Mikor az ember nem gondol a holnapra, csak bámulja a parazsat félálmos nyugovással, s lelke úgy leng a múltak fölött, mint a tó fölött a madár..."

#Gárdonyi Géza

"Nincs harmadik lehetőség: a szeretet vagy feltételekhez kötött, vagy feltétel nélküli. ...Mindaddig, amíg feltételeket szabok, nem szeretlek igazán téged. Csupán cserét ajánlok fel, nem pedig ajándékot. Az igazi szeretet ingyenes ajándék és mindig annak is kell maradnia."

(John Powell)

A boldogság forrása nem rajtunk kívül, hanem bennünk van.

Lev Tolsztoj

Gyönyörű, de elenyésző virág az élet,

Mégis örök nyomot hagy, ha szeretettel éled.

Simon András

"Önmagát az ember nem tartja csodának, inkább esendőnek.

De akit szeret, abban meglátja a soha nem ismétlődő csodát, az egyetlent és egyszerit. Ezért elviselhetetlen elveszíteni azt, akit szeretünk. Ezért nem lehet betölteni utána az űrt."

Kun Erzsébet

"Az emberi világ nagy szava: a szeretet.

Barátom iránt mindig azt fogom érezni, hogy csillag,

a világegyetemnek rám ragyogása.

A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle."

Hamvas Béla

Mondd - merre jársz, ezt kérdezem,

Van-e ott kéz, amely vezet?

Nézd - idelent - most hull a hó,

Van-e ott szó, vigasztaló?

Messzi az út, amin most jársz,

Van-e álom, új álmodás?

Nézd, itt csak szél, könnyet hozó,

Van-e mosoly - ott - ragyogó?

Nem értem még - miért a lét,

Ha holnapunk gyász tépi szét?

Ki dönti el, ki menjen el,

Hisz döntése könyörtelen.

Beszélj nekem, úgy fáj a csend,

Nyugodt az álmod, szóld, üzend,

Jaj, gyertyaszál, te szürke kő,

Néma fájdalmam egyre nő.

Mondd, lesz tovább - ott - mennybe fent,

Van-e egy hely, számomra szent?

Mert idelenn csak hull a hó,

Van-e remény, reményt adó?

Hogy vársz - talán? - vigaszt adó.

Beszélj velem - nézd - elállt a hó.

Szalayné Komlósi Gizella

A félelem szonettje

A száj fehéren ejti majd a szót: eredj!

S te, lelkem, borzadón leheled vissza: félek!

A test aléltan, nyögve enged útra, lélek,

mint anya gyermekét, ki idegenbe megy.

Fiam, mily házak, mily terek s mily uccaszélek

várnak reád? Mély lesz a völgy s magas a hegy?

Fiam, nehogy rossz társaságba keveredj,

s feledd az emberszót, mit most beszélsz: beszélek.

A holt anyagra már a gyertyák füstje kormol,

az arcra percek folynak, sárga vegyvizek

s a tátott szájba csurganak a horgas orról,

te meg bolyongsz iszonyuan nagy íriszek

között, hol a felejtés vízesése mormol

s a fákon lomb helyett örök sötét zizeg.

Ne várjatok

Ne várjatok engem, többé nem jövök

Ne sírjatok értem, most elköszönök,

Mit megálmodtam, álom maradt csupán

Anya! Miért kellett halnom oly korán?

Ha majd ott állok a mi Urunk előtt

Számon kérem, mért nem lehettem felnőtt,

Miért vágyott az én zsenge testemre

Mit vétettem? Nincs bocsánat tettére.

Könnycsepp ne áztassa szép szemeteket

Ím már én óvlak fentről benneteket,

Ha már mennem kellett, bár nem akartam

Angyal lettem úgy, hogy nem búcsúzhattam.

Szüleim! Többé nem ölelhettek már

Ne aggódjatok, most már semmim sem fáj,

Szívetek dobogjon, emlékezzetek

Tán meg volt írva, ez lesz a végzetem

Nyugodjatok békében!

Keresd és megleled

Megtörténik, hogy várod a csodát,

vágyol rá, keresed,

ügyesen bújik, egérutat nyer.

Megunod és többé nem követed.

Ezzel megfosztod magad a széptől,

csorbul pszichéd,

sorsodra árnyék vetődik,

a kíváncsiság, lelked bugyrában

lezáratlanul tovább tekergőzik.

Ne hagyd, hogy életed

rendhagyó fordulatot vegyen,

a teljesség igénye nélkül keresd!

Mert ott van lábad előtt,

de még nem nyílt rá a szemed.

Vagy csalóka játékot űz a képzeleted.

Csodálkozz rá a virág szirmára,

egy pillangó játékára,

vagy lebukó napnál

a tücsök hangjára és ráébredsz,

már nem kell tovább keresned,

e képekben a boldogságot leled meg!

Megtanultam megelégedni azzal, amit a sors számomra juttatott: az egészséget, a családomat és az Úristennek azt a sok-sok szépségét, amit az emberek nem tudnak elrontani és megcsúfolni, s ami ingyen ajándékként jut minden embernek, csak a szemét kell kinyitni a látásra, fülét a hallásra és lelkét a befogadásra.

Kós Károly

Ha az ember nem érti, mit jelent valami, az rendszerint attól van, hogy rossz oldaláról nézi a dolgokat, kivéve, persze, ha túl keveset tud.

Agatha Christie

Az a fontos, hogy a munkáját kifogástalanul végezze az ember. Ha valaki igazán jó munkaerő, válogathat a helyekben. És minden helyen más-más életmódot tapasztal.

Agatha Christie

Nem tudok mindent,

s amit tudok azt sem értem.

Meghalt a mesemondó bennem

rövidre szabott időben...

Koltay Gergely

" Csak annyira ápolgassátok testeteket, amennyire a jó egészség igényli. Keményebben kell bánni vele, hogy kifogástalanul engedelmeskedjék a léleknek."

Seneca

“Egyetlen dolgom e földön, a szeretet.”

Victor Hugo

“Legyen bátorságod elviselni az élet nagy fájdalmait,

türelmed szembe nézni az apróbbakkal. S mikor elvégezted napi feladatodat, békében térj nyugovóra. Isten ébren virraszt.”

(Victor Hugo)

"Van egy kapocs ég és föld között… ha ezt a kapcsot megtalálod, minden értelmessé válik, még a halál is. Ha viszont nem leled meg, minden értelmét veszti, az élet is.”

(The Other Side of Heaven)

Egy olyan világról álmodom, amiben gyerekek nem halhatnak értelmetlen halált sem háborúban, sem kihűlt ágyban, sem buszbalesetben.

Legyen béke az elhunytakkal.

A túlélőkkel.

A gyászoló szülőkkel.

Szeretnék csók lenni édes ajkadon,

napsugarad lenni minden hajnalon,

beragyogni neked az egész világot,

de most csak..BOLDOG SZÜLINAPOT KÍVÁNOK!

Szabó Lőrinc - Ima a gyermekekért

Fák, csillagok, állatok és kövek

szeressétek a gyermekeimet.

Ha messze voltak tőlem, azalatt

eddig is rátok bíztam sorsukat.

Énhozzám mindig csak jók voltatok,

szeressétek őket, ha meghalok.

Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,

szeressétek a gyermekeimet.

Te, homokos, köves, aszfaltos út,

vezesd okosan a lányt, a fiút.

Csókold helyettem, szél, az arcukat,

fű, kő, légy párna a fejük alatt.

Kínáld őket gyümölccsel, almafa,

tanítsd őket csillagos éjszaka.

Tanítsd, melengesd te is, drága nap,

csempészd zsebükbe titkos aranyad.

S ti mind, élő és holt anyagok,

tanítsátok őket, felhők, sasok,

Vad villámok, jó hangyák, kis csigák,

vigyázz reájuk, hatalmas világ.

Az ember gonosz, benne nem bízom,

De tűz, víz, ég, s föld igaz rokonom.

Igaz rokon, hozzátok fordulok,

tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;

Tűz, víz, ég és föld s minden istenek:

szeressétek, akiket szeretek.

"A csend beszél tovább, helyettem ő mondja el

A csend beszél tovább, helyettem ő énekel

Elbúcsúzom, de ott leszek, ahol a szél zúg, a Nap nevet

Elbúcsúzom, de itt marad belőlem néhány pillanat

A csend beszél tovább, helyettem ő mondja el

A csend beszél tovább, helyettem ő énekel

Elbúcsúzom, de ott leszek, ahol a szél zúg, a Nap nevet

Elbúcsúzom, de itt marad belőlem néhány pillanat

Akkor is hallod a hangomat, hogyha fáj, hogyha nem szabad

Mindig itt vagy és ott leszek, ahol a szél zúg, a Nap nevet

Elbúcsúzom, de ott leszek, ahol a szél zúg, a Nap nevet

Elbúcsúzom, de itt marad belőlem néhány pillanat"

"Minden naplemente egy nagyon, nagyon fényes

És erőteljes napfelkelte kezdete." /Sri Chinmoy!