Kedvenc idézetek (beszélgetés)
"Egyetlen veled töltött nap, egyetlen nap, amikor egyfolytában nézhetlek, fölérne az életemmel."
Balzac
Merj szeretni. A szüntelen
önvédelmedet fel kell adni. Le kell
vetni a páncélodat, és ami alatta van,
mindent - egészen a bőrödig. Aki
szeret, bizonyos értelemben
védtelenné válik. Ezért nem merünk szeretni. Félünk, hogy kiszolgáltatjuk
magunkat, hogy visszaélnek velünk.
Vissza is élnek. Nem egyszer. Százszor.
És mégis: nyitni kell. Nyitni azonban
csak erős ember képes! Akinek nincs
félnivalója. Szeretni bárkit csakis erőből lehet, sohasem gyengeségből.
Szeretni csakis az erős ember tud.
Müller Péter
"Próbáltál már félhomályban beszélgetni valakivel? Nem a szerelmeddel, de akár a barátoddal is! Mondjuk észrevétlenül leszállt az este, és besötétedett. Érezted, hogy őszintébb lettél? Érezted, ha valaki villanyt gyújt, hirtelen megváltozik közöttetek minden? Nem a szemeteket, a lelketeket vakítja a fény! Érezted, hogy a villany-fény valami meghittséget ver széjjel? "Jaj, oltsd el, olyan jó volt idáig sötétben beszélgetni!" Sötétben a lélek könnyebben válik meztelenné."
(Müller Péter)
"Van nagyobb boldogság, mint ölni: életben hagyni."
James – Oliver Curwood
"Amíg nem vagy szerelmes, sohasem érzed, hogy félember vagy, hogy hiányzik belőled valaki!
Örökké rá gondolsz, neki üzensz, gondolatban vele vagy. Valaki - egy másik ember! - viszi
magával a boldogságodat, a nyugalmadat, az örömödet, a lelkedet, de még az életed értelmét is."
Müller Péter
"Én mindig a szívet és a becsületet keresem. (...) Néha-néha nagy pofont kapok: megéri."
Gérard Dépardieu
"Adj,de ne tűrd,hogy bármit is elvegyenek tőled!!!!!
Szeress, de ne engedd, hogy visszaéljenek vele!!!!!
Bízz, de ne legyél naiv!!!!
Hallgass meg másokat,de ne hagyd elnyomni a saját hangod!!"
"Csak azé a boldogság, csak az az élet nyertese, aki adja magát, feltétel nélkül, igazán."
/Csőgl János/
"Azt mondod, látod, és azt mondod érted, De azt, hogy miért van, mégis újra kérded.
Kerestél,
kutattál, s feltártál sok csodát, De nem találtál többet, mint lábnyomaid porát. Mert a szemeddel mindig a távolt
kutattad és a célokat mindig
másoknak mutattad. Nem vetted
észre, hogy a végtelen csodája, benned van elrejtve, s nem a nagyvilágba. Nem. Nincs az útnak vége, csak a tükrön át kell
lépni, meg kell tanulnod most
önmagadba nézni. Te, magad
változz, hogy a titkok örök fénye felragyogjon benned és felébredjél végre. Légy a csend mestere, bírd tudatod szóra
És a legmerészebb álmok válnak
majd valóra.
A "hol voltál" több, mint egy egyszerű kérdés.
Aki ezt kérdezi, egyben azt is mondja: "hiányoztál", "veled szerettem volna lenni".
A legnagyobb örömök ♥ mindig váratlanul lepnek meg minket.
Mint a véletlenszerű séta, a rögtönzött látogatás, a beszervezetlen utazás, a keresetlen társalgás vagy ismertség.
A sürgetés semmiben sem vezet jóra.
Ki kell várni a dolgok természetes alakulását.
Ehhez pedig türelemre van szükség.
Minden valamiért történik.
Mindennek megvan az értelme, még annak is, aminek látszatra nincs.
“Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.”
Wass Albert
Wass Albert: Est
Harang kondul az alkonyatba,
Szellő susog a lomb között,
Nyugat fele az egek alja
Bíbor ruhába öltözött.
Az alkonyat felleg-hajója
Halványkék égen átlebeg,
Kelet felől a horizontra
Havas árnyékok ködlenek.
Csillag-csókolta dombtetőkön
Langyos fuvalmak szelnek át,
Patak zengi a zöld mezőkön
Bimbó-fakasztó dallamát.
Temetőben baglyok huhognak,
A horizonton csillag ég,
És lassan végtelenbe olvad
A ködbe omló messzeség.
1928