Kedvenc idézetek (beszélgetés)

Angyal szállt az éjszaka mellém,

S megsúgta, utamon ő kísér

Hitet adott, álmokat és bátorságot,

Rózsaszín kezében egy arcot, egy jó barátot.

Elvitte lelkemet egy titkos útra,

Megmutatta, milyen kegyetlen az emberek háborúja.

Megtanított látni,... mindenben a szépet,

Ezt adnám most ajándékul Néked.

Erőt adtál elviselni a nehézséget,

Bátorítást, szép szavakat, reménységet.

Emberré, teljessé csak mások által válunk,

Ha fontosabb a miénknél az ő álmuk.

Csendesen, szerényen hallgatom a zenét,

S elküldöm Néked szívem minden szeretetét.

Azt hittem a szeretet, a jóság... csak álom,

De rájöttem, nekünk kell szétszórni szerte a világon.

"Ne az emberek előtt tisztázd magadat,

mert nem ér semmit az emberek dicsérete,

ha vádol a lelkiismeret nyugtalansága."

„Isten mindennap ad nekünk egy pillanatot, amikor megváltoztathatunk mindent,

ami boldogtalanná tesz.

S mi mindennap úgy teszünk, mintha nem vennénk észre ezt a pillanatot,

mintha nem is létezne, mintha a ma ugyanolyan lenne, mint a tegnap,

és semmiben sem különbözne a holnaptól.

De aki résen van, az észre fogja venni a mágikus pillanatot.

Bármikor meglephet bennünket: reggel, amikor bedugjuk a kulcsot a zárba,

vagy az ebéd utáni csöndben, és a nap bármelyik percében,

amelyik nem látszik különbözőnek a többitől

Mert ez a pillanat létezik, és ebben a pillanatban a csillagok

minden ereje belénk száll, és segítségükkel csodákra leszünk képesek.”

(Paulo Coelho)

Olykor elég egy napsugár,

egy kedves szó, egy köszönés.

Egy simogatás, egy mosoly,

hogy boldoggá tegyük azokat,

akik körülöttünk élnek.

‎"Nem számít, milyen ellenségesnek tűnik a világ, egy szerető család a biztonság, a védelem és a gondoskodás fészke marad."

Deepak Chopra

A fák levelei tavasszal újra kihajtanak és ősszel újra lehullanak. A virágok újra kinyitnak és újra elhervadnak. Újra jön a tavasz, újra jön a nyár, újra jön ősz és újra jön tél. És Te természetesen azt mondod erre, hogy nem is lehetne másként, mert így van ez jól. Miért vagy úgy kétségbeesve tehát, hogy újra elölről kell elkezdd az életedet?

Wass Albert

Radnóti Miklós: KÉT KARODBAN

Két karodban ringatózom

csöndesen.

Két karomban ringatózol

csöndesen.

Két karodban gyermek vagyok,

hallgatag.

Két karomban gyermek vagy te,

hallgatlak.

Két karoddal átölelsz te,

ha félek.

Két karommal átölellek

s nem félek.

Két karodban nem ijeszt majd

a halál nagy

csöndje sem.

Két karodban a halálon,

mint egy álmon

átesem.

Anya csak Nő lehet. Ez az ő kiváltsága. Az ő hivatása. A legszebb és legnehezebb. A legnehezebb, hiszen olyan hivatás, amely sosem ad szabadságot, soha nem enged pihenőt, állandó figyelmet, szeretetet, odaadást kér, vár, követel. Ám mégis szép. Mert csak ő ismeri a titkot. Az anyai szív titkát. Hogy miként válik egy új élet önálló emberré.

Csitáry-Hock Tamás

"Öreg bölcs üldögélt a Korinthusba vezető út szélén. A városba igyekvő idegen rövid pihenőt tartva beszédbe elegyedett vele:

- Milyenek itt az emberek? – tudakolta.

- Hová való vagy? – kérdezett vissza az öreg bölcs.

- Athéni vagyok.

- És felétek milyen nép lakik? – kérdezett tovább az öreg.

- Hát tudod, rettenetes társaság! Mind csaló, lézengő, lusta és önző. Ezért is jöttem el onnan.

- Nincs szerencséd! Korinthusban sem jobb a helyzet. Itt is csupa csalóval és lézengővel, lusta és önző emberrel fogsz találkozni. – mondta az öreg.

A vándor búsan folytatta útját.

Nem sokkal később újabb idegen állt meg az öreg bölcs előtt. Őt is az érdekelte, hogy milyen emberek laknak Korinthusban. A véletlen úgy hozta, hogy ő is Athénből jött. Neki is feltette az öreg bölcs a kérdést, hogy ott milyenek az emberek.

- Nagyszerű emberek élnek ott! Barátságosak, segítőkészek és nagyon becsületesek! – válaszolta nem kis büszkeséggel az utas.

- Nagy szerencséd van! Korinthusban is ugyanilyen nagyszerű emberekre találsz majd! – mondta az öreg bölcs.

A vándor vidáman fütyörészve folytatta útját a város felé.

A két beszélgetést végighallgatta egy fiatalember, aki gyakran időzött az öreg bölcs társaságában. Felháborodottan jegyezte meg:

- Nagyot csalódtam benned! Sose hittem volna, hogy te is ennyire kétszínű vagy!

Az öreg bölcs mosolyogva csillapította:

- Tévedsz, fiatal barátom. Tudod, a világ a szívünkben tükröződik. Akinek a szíve gyanúval van tele, az mindenhol csalókkal fog találkozni. De akinek a szívét jóindulat tölti el, az a világon mindenhol barátságos emberekre talál."

“Ha természetes módon élsz, sosem leszel szegény, de ha a képzelgések szerint, sosem leszel gazdag.”

“Ne akarj sikeres lenni – minél inkább célul tűzöd ki a sikert, annál biztosabban elkerül. A sikert nem lehet üldözőbe venni, ahogy a boldogságot sem: a sikernek magának mintegy mellékhatásként, önkéntelenül kell jelentkezni, mikor az ember valamely önmagánál nagyobb ügynek szenteli magát.”

A gyermeki szeretet logikája:

Szeretek, mert szeretnek.

Az érett szeretet logikája:

Szeretnek, mert szeretek.

Az éretlen szeretet azt mondja:

Szeretlek, mert szükségem van rád,

Az igaz szeretet azt mondja:

Szükségem van rád, mert szeretlek.

Erich Fromm

Jevgenyij Jevtusenko:

Néhány gyöngéd napunk

Néhány gyöngéd napunk:

vízdörgést hallgatunk,

lábbal próbálgatunk

hullámvert szirteket.

Arcod lágy mezején,

karod folyóvizén

az a szeplőnyi fény:

te-illatú sziget.

Egyetlen volt az az éj:

hánytorgott lenn a mély,

a függönyt tépte a szél,

le akarta vetni magát.

Hogy verte a partokat

az orkán! Széthasadt

a vihar-szagu, vad

csillag-világ: a szád.

Mint máglyán, égsz velem.

Féltés és félelem,

bukás és győzelem

ikrek a földtekén.

Rámkulcsolod karod,

fogad csikorgatod,

magad riasztgatod -

a vétek az enyém.

Fölös a másik pohár.

A part fel-felkiabál,

komor daru zihál,

cipelve homokot.

A másik vánkoson,

fehér sivatagon,

egy ottmaradt, finom

hajszálad kanyarog.

Van egy furcsa óvoda:

Összegyültek oda

s gyerekként sirnak a

szerelem percei.

Ott rájuk találhatunk,

ott árnyak közt bolyong

néhány gyöngéd napunk -

kettőnk gyermekei.

Rimanóczy Ildikó: Szerelem éji dala

Gesztenye alszik még fehér virágban,

bibéjén nyugszik a varázsló Ámor,

tüskeruhát fon kese holdsugárból -

szirének dalán száll szívedig vágyam.

Jeges hajnalok harmatkönnye illan,

ha égig ér a sárgarigók dala -

zsong az új tavasz bódító illata,

s tócsák tükrében fénymosolyod csillan.

Érkezel. Az éj ránk borítja árnyát,

vaníliára csorgat a Hold mézet,

halvány íriszek szirmaik kitárják,

a boldogság rak most házunkban fészket.

Hajnalok jöttét többé sose várnád -

lila párnákon az öröklét lépked.

Ha van valami, ami állandó ebben a világban, az a zene ereje.

Josh Groban

„Amikor súlyos érzelmi válságon vagy túl, ne a nehéz pillanatokra emlékezz, hanem arra gondolj, milyen jó, hogy ezt az akadályt is legyőzted. (...) Örök életedre vésd az eszedbe a jó dolgokat, amik a nehézségekből születtek. Ezek bizonyítják, hogy erős vagy, és önbizalmat adnak, hogy ezután bármilyen akadályt át tudj ugrani."

-Paulo Coelho-

Vincze Erika:

Amíg csak létezem....

Amíg csak létezem hallani fogom lépteid,

ahogy nyitod az ajtót, s nevetsz rám.

Szívemben őrzők minden édes percet,

mikor lelked közel éreztem hozzám.

Ahogy múlnak az évek, egyre hiányzol,

fényképeken nézegetem bájos arcod.

Huncut kacajod, azt a szép szempárt,

merre vagy, hogy találhatnék hozzád?

Kérdezem csak egyre szüntelen,

s észre sem veszem, az ablakban

egy fáradt, csapzott madár didereg,

ő is szomorú, akárcsak én nélküled.

Repülj tova madárka szellők szárnyán,

vidd hírül, hogy a szívem fáj nagyon,

elment örökre, többé nem láthatom,

s még létezem, bennem élni fog!