Hogyan tudnám elfogadni a lehetetlent? (beszélgetés)
Egyes esetekben a lélekgyógyászok ún. "temetési szertartást" ajánlanak.
Ez vonatkozhat gyermek vagy éppen egy házastárs, szeretett személy elvesztésére.
De például válás esetén a gyermekeknek is.
Dolgozd fel úgy, hogy a már meglèvő, eleven gyermekeid mosolya ragyog rád.
Valakinek még ez sem adatott meg.
Dolgozd fel úgy, hogy a férjed szeretetèt èlvezed.
Mert valakinek mèg EZ sem adatott meg!
Az mèg èrdekelne, hogy a férjed hogyan vélekedik minderről, hogyan segít neked, milyen módon áll melléd? Neki mennyire nagy törès ez? Mivel vigasztal?
Nem értem a logikáját annak, amit írtál. Ha az orvosok szerint nektek nem lehet gyereketek semmiféle módon, akkor a lombikot sem javasolták volna. Ha pedig egyszerűen, természetes úton összehoztatok 3 gyereket, akkor nem ti voltatok a hülyék, hogy kidobtatok annyi pénzt eljárásokra?
De gondolom, ha 10 évig nem sikerült gyereket összehozni, annak megvolt az oka. Azt sem írtad, hogy végül hogyan sikerült, és kiderült-e, mi volt korábban az akadálya.
Talán azon kéne elgondolkodnod, hogy nem véletlenül javasolták az orvosok, és mennyivel lenne jobb, ha lenne még egy gyereked, de te esetleg belehalnál a szülésbe, vagy komoly egészségügyi problémákkal élnél tovább, vagy esetleg beteg gyereketek születne.
Persze lehet, hogy szülhetnél még 10 egészséges gyereket, és mindent megtettetek, próbálkoztatok, de ha örök drámát csinálsz ebből, arra rámehet idővel a házasságod is.
Ott látom a probléma gyökerét, hogy a házasság megromlásával a termékenységét is annyira elutasította, hogy kérte annak mûvi-mûtéti megszüntetését.
Ettôl kezdve minden másodlagos, hiába változtak meg késôbb a körülmények.
A természet is rábólintott...
Ez nem az az állapot, hogy akarom, nem akarom mikor milyen kedvem van.
Elhiszem... de azért nem kellene ennyire agresszívnak lenned. Ez már a nicknevedbôl is kitûnik :(
Nem a bírói pulpituson ülsz.
Hát erről rengeteget tudnék mesélni,hogy milyen volt 10 évig gyerek után sóvárogni! Milyen volt több sikertelen inszem+lombik...gyógyszerek...orvosok..
Erre most nagyon ráéreztél! Hazug orvosok beszélték belénk,hogy NEM LEHET gyerekünk!!! De előtte persze elköltettek velünk 1.5milliót,hogy már mégse legyen olyan egyszerű. Voltunk évekig padlón. Volt,hogy ennivalóra sem volt pénzünk,mert az orvosok zsebét tömtük!!!
Honnan tudod, hogy pl. én nem jártam ebben a cipôben??
Te talán tudod, milyen gyermekre vágyni, de nem teljesül be??
Igen, de a feldolgozásban sokat segíthet. Én járok pszichológushoz. Úgy mentem oda, hogy tudtam, csak én oldhatom meg a problémáimat, a félelmeimet. Mindenre tudom legbelül a választ, de nem merem a felszínre hozni. Ezt a szakember is megmondta a legelső alkalommal. Viszont ő tudja, hogy ilyenkor milyen kérdéseket kell feltenni, hogy elinduljon a feldolgozás és szembenézés folyamata. Azzal szerintem mindenki tisztában van, hogy senki nem old meg helyette semmit. Viszont segítség kellhet a lelki okokhoz és nem biztos, hogy egy barátnő, társ vagy bárki más elég hozzá. Pláne ha annyira mélyen vagy, hogy csak húzod lefelé a másikat. Nyilván minden akaraterő kérdése, de nem mindenkinek szuper az önbizalma és nem elég ha azt mondja, hogy ezen is túl leszek, mert erős vagyok.
Nekem ez a tapasztalatom. Személy szerint rajtam mindig segített, ha egy szakemberhez fordultam. Pár alkalom alatt nagyon sokat tud segíteni. Amúgy meg van tb alapon is körzeti pszichológus, nem kell feltétlenül fizetőshöz menni. Én voltam már nem fizetősnél is és ugyanúgy normális volt, jól végezte a munkáját.
Mindig azt lásd amid van. Ne azon bánkódj amid nincs. Lehet azért nincs mert nem is biztos,hogy kell az neked.
Kell ez neked?
Az itteni "tanácsadónők" jótanácsai pedig nem igazán hitelesek.
Ők nem ismernek téged,nincsenek benne abban az élethelyzetben amiben te.Többnyire a saját gondjaikat sem képesek megoldani,nemhogy másét.
A "szakemberek" arra jók,hogy jó sok pénzért megmondják az embernek amit amúgy is tud.
A válasz benned van.
Lehet érzéketlennek fog hatni, amit írok, de nem annak szánom.
Lehet, hogy nektek soha nem lesz közös gyereketek. Na és?! Örülj neki, hogy vannak gyermekied, van, akiknek ez egyáltalán nem adatik meg. A párod szereti a gyermekeidet, az apaszerepet így is megéli, ha nem is ő nemzette őket.
Rosszul döntöttél a múltban, most viseled a következményeket. És akkor mi van? Ezzel sincs semmi baj.
Vagy egy csodálatos családod. Nem kellene azon drámázni, ami nincs vagy nem is lehet. Az életben szerintem ritkán vannak véletlenek, talán épp a gyerekek miatt kellett előbb a férjeddel találkoznod és később a nagy Ő-vel.
Nem egy gyerekkel kell megköszönni, amit a párodtól kapsz, hanem szeretni és viszonozni a törődését. Légy boldog és élvezd, amid van!
Ha már teljesen belepistultál ebbe a történetbe, akkor inkább kérj segítséget szakembertől.
További ajánlott fórumok:
- Hogyan tudnám elfogadni, hogy egyelőre nincs gyermekem, pedig szeretnék?
- Orvos leszek, avagy hogyan valósítsuk meg lehetetlennek tűnő álmainkat
- Hogyan sikerült elfogadni a betegséged?
- Hogyan fogyhatnék le kondi nélkül? Lehetetlen lenne?
- Hogyan tanuljak meg elfogadni dolgokat másoktól?
- Hogyan lehet hatni egy olyan emberre aki 2 év alatt a 3. munkahelyén lehetetleníti el magát?