Félek az utazástól. (beszélgetés)
Bocsánat az offért. A félelem a téma, és hogy milyen negatív hatással van a mindennapjainkra, az életünkre. :o))
De a mai világban a titkot többen ismerik és forgatják,én még nem olvastam:)))
Óh, nem először beszélünk, szóval némiképp tisztában vagyok Veled! :oDDDDDDD
Nem ,nem vagyok lélekbúvár,csak tapasztaltam egy s mást,és tudom,hogy a felesleges aggodalmaskodás árt az egészségnek.Az is ha mindenféle rossz dolgon ,történésen képzelgünk.
Az anyukám mindig azt mondja ami meg van írva azt senki sem kerüli el.
Csak egy szomorú példát említenék: egy rokonom kamionos volt állandóan külföldöt járta, még egy apró karambolja sem volt, aztán egy napon a városunktól nem messze egy falu határában a vasúti átjárónál halt szörnyet...
Itt aztán magas szinten folyik az elmélyül társalgás.
Miről is van tulajdonképpen szó?
Béke ily szép napon::)) A kekeckedés oly távol áll tőlem-ha tudnád. A kóstólgatás jobb szó rá::))
Egyről beszélünk, mit kekeckedsz? Az agykontroll technika egy jó technika, DE! van benne egy-két olyan mozzanat, ami szerintem nem felel meg az Univerzum törvényeinek, ill. bizonyos etikai megfontolásoknak. De ez nem a módszer hibája, mindennel vissza lehet élni, attól függően, milyen szándék vezeti az alkalmazóját. Legyen az tanító, aki esetleg elferdítve tanítja, vagy tanítvány .... aki ezt híven követi, vagy esetleg a helyes tanítást félreértelmezi ....
He::))))))
Nem egészen:
A tanítóké(akik átírjákl és megváltoztatják a dolgokat) és rajtuk keresztűl a tanítványoké.
Hisz a tanítók a saját erkölcsi mércéjük alapján tanítják a dolgokat, adját át/tovább a szellemiségüket.
Na, látod, ezzel abszolút egyetértek! :o)))
De ez nem az agykontroll hibája, hanem az embereké ..... mindig ők döntik el, ki mire használja ....
Ej de kár, hogy a "csak" -ot beillesztetted::))
A félelem mint tudjuk negatív hit, ami képes egy ember elméjét leuralni és teremtőerővel bír. A blokkolásról már ne is beszéljünk, amit még mellette tesz egy emberrel.
Az agykontroll is addig volt jó-míg olyan emberek használták akik valóban jóra akarták használni.
Én elfogadom, csak magam részéről kicsit általánosabban gondolom .... :o))
Ebben igazad van, de szerintem a hittel van baj, és nem a hit tárgyával vagy épp az adott módszerrel ..... nem jól hisznek, vagy nem "tudnak" hinni az emberek ..... a hit és a félelem, kétely nem fér össze ..... márpedig kevesen élnek félelem nélkül ..... és ez a gátja a megvalósulásnak .....
::))))
Nem bírod azt kimondani, hogy elfogadod amit én mondok:)))
Csak egy apró csendes megjegyzés:
Ha mindenkinek működne az amiben hisz-nem lenne annyi probléma a világban:)
Mindenkinek az működik, amiben hisz! Valakinek a Biblia, valakinek a Titok, vagy a Vonzás törvénye, ha úgy tetszik ..... valakinek valami más elnevezésű ...... a lényeg, ugyanarról van szó, csak kinek mi a hihető, fogyasztható, ki mivel tud azonosulni ....:o))
Az utánzatnak az a legfőbb jellemzője, hogy nem pontos-csak másolat. Ezért van az, hogy sokan csodálkoznak miért is nem müködik nekik, úgy ahogy kéne:)
Az eredetinek meg az, hogy pontos-és ezáltal pointosan működik is-úgy ahogy kell:)
Az Univerzum törvényeiről ír mindkettő - nem gondolnám utánzásnak, az lenne a furcsa, ha ellentétesen vélekednének ezekről a törvényszerűségekről ..... különben sincs új a nap alatt ...... :o))
Én mindig mondtam, hogy a Titok a Bibliából vett dolgok utánzása, és mint minden utánzat, nem egyenlő az eredetivel, ezért nem működik pontosan:)
Innen is látszik, hogy nem állnak szöges ellentétben egymással ..... ;oDDDDDDDDDDDD
Részben. + a félelem negatív hit és teremtő erővel bír-nem a Titok irja, hanem a Biblia-és mint tudjuk a Biblia előbb volt, mint a Titok:)
Ezt most jól megjegyzem,és nem fogog félni!Ha ez ilyen könnyen menne,de jó lenne!!!Te mindig ilyen nyudodt vagy?Esetleg valami lélekbúvár a szakmád?
"Aki félelemben él,csak félig él"
Ne aggodalmaskodjatok annyit:))Aki hisz a titokban,az azt mondaná,hogy evvel a sok rossz gondolattal ,ti vonzzátok be a bajt.
Na is így viselkedtem régen a kocsiban.Mostmár nem vagyok ilyen gázos!(látszatra)De a lejelentkezéses dolog nálunk nem működött.Mindig elfelejtett hívni a párom.És nyílván ,baromira unta.Úgyhogy nálunk úgy működik,hogy amikor elindul látom és elköszönünk.És amikor megérkeznek,akkor hazatelefonál.Ennyi.Addig meg edzem magam,ki kell bírnom,hogy ne hívogassam.Eddig majdnem mindig sikerült!
ez a jeladás nálunk is bevett szokás....ha csak boltba megy valaki olyan helyre ahova autóval kell menni a táv miatt akkor ha odaér az illető akkor megcsörgeti a telót...
Na ugye:))
Mindenkivel történhet bármi,bármikor.
Nem befolyásolhatjuk a jövőt,ilyen szinten,nem is érdemes miatta aggódni,mert avval nem akadályozhatunk meg semmit.
Az emberek pedig meghalnak ,akkor épp amikor eljött az idejük ,ez az élet rendje.
Szomorú,de ez van.
Szia!
Én is ilyen vagyok!!! És annyira szar érzés! :((( Ha kocsiban ülök, akkor kész katasztrófa ahogy viselkedem, mindig azt lesem, hogy mögöttünk melyik kocsi fog belénkszaladni vagy ilyesmi. Ha párom utazik el, akkor fél óránként jelt kell adnia magáról, hogy életben van, de akkor is rettegés minden mp otthon, nekem!
Egyébként én 3 éven át ingáztam Németország és magyarország között,havi rendszerességgel.De akkor még nem volt családom,és nem érdekeltek az ilyenek.Pontosabban,nem jutottak az eszembe az ilyen sötét gondolatok.Csak mióta családom van.
Nos most épp ezen vagyok.Nálam az mindig bevállt,hogy ha kibeszéltem ezeket magamból,akkor valamelyest elmúltak az aggodalmaim.Konkrétan akkor nem történt az apámmal semmi.De egy nap, amikor nem is az volt a munkája ,mint korábban,akkor a buszmegállóban hirtelen infarktust kapott,és meghalt,ott rögtön.Elment ,és többet nem láttuk élve. :(
Én tönkrettem egy csomó napomat azzal, hogy azon aggódtam, ér-e baleset minket vagy sem. Mivel minden nap 25 km-t utaztunk a munkahelyemre, mire beértünk tiszta ideg voltam. Olyan stresszt okozott, hogy egy téli este, mikor megcsúszott a kocsink a jégen, döntöttem: még egy telet nem bírok ki ilyen feszültséggel. Azóta elköltöztünk és a napi ingázás megszünt, de minden utazásunk előtt helyre kell raknom magam a dolgokat, hogy ne járjak úgy, mint anno. Így vidám vagyok és tudom élvezni az utazás örömét.
Úgy értettem ,hogy történt -e valami az apáddal?
Ezek szerint nem,tehát mi a tanulság?Fölöslegesen aggódta magát betegre ,butaságokat képzelődött ,és izgult a semmiért:)))
Tanulj a hibájából és ne kövesd el ugyanezt.
Ha megtörténik a baj,na akkor kell aggódni,de addig csak magadat készíted ki vele:DDD
További ajánlott fórumok: