Esküvő - gyerek: igen vagy nem? (beszélgetős fórum)

Sokszor volt már ilyen, de az egyik fülén be a másikon meg ki.

Nem tudják ellenem hangolni. :)

Abba belegondoltál, hogy mit írtál le most? Elfogadod, hogy a leendő férjed nem áll ki melletted?!

Biztos, hogy így akarsz élni egy életen keresztül?

Valahogy így pár sor ismeretség után nekem az jön le, hogy valahogy Te nem vagy a helyeden, és félsz..

Ez nem jó előjel, nem lehet ezeket a dolgokat ilyen háborúsan kezdeni, meg kezelni..

Nem lesz ez jobb az esküvő után sem, sőt, csak még jobban fölerősödnek ezek az ellentétek. És önmagában az idő sem oldja ezt meg, ez egy nagy lelki munka mindenki részéről, csak az jön le, hogy itt erre senki sem hajlandó, mert mindenki a magáét fújja..

Csak annyit vegyél magadra, ami vonatkozik, nem bántani akarlak, csak ez jön le..

Mi 11en voltunk az eksüvőnkön. Az én szüleim, testvéreim párjukkal, férjem szülei, testvére és mi ketten. Még a férjem mamája eljött, mert abban a faluban házasodtunk, de az én mamámat már apukám miatt nem hívtuk. A családban volt ugyan sértődés, de kit érdekel? Nem így terveztük mondjuk, de így alakult és így is szép volt nagyon. Anyósjelölted és a családja meg szégyelje inkább magukat. Ahelyett, hogy a gyerekük boldogságát néznék, a sajátjukat helyezik előtérbe. Csodálatos család és sajnállak is, hogy ebbe csöppentél bele. De, ami a lényeg, nem hozzájuk mész feleségül, hanem a párodhoz és kész. Nem őket választottad, ők csak "mellékletek". A gyerektémával kapcsolatban pedig annyi a véleménye, hogy ami nektek jól esik. Nem kell mások elvárásainak megfelelni, sohasem!

Sok sikert Nektek az élethez!

Persze, ebben is van valami... De nem abban, hogy ne szeretne engem igazán.

Igen, így kényelmesebb neki és nem akar vitázni, nem akarok összeveszni a szüleivel.

Engem viszont ha fölmérgelnek nem megyek hozzájuk és kész.

Szia!

Szerintem sem egyedül kellene megvívnod ezt a csatát a vőlegényed szüleivel, közösen kéne kiállni az elképzelésetek mellett! Az esküvő meg rólatok szól nem a rokonokról vagy a szülőkről! Az a normális, ha olyan amilyent ti szeretnétek! Ezt vagy elfogadják vagy nem, de változtatni nem nagyon kéne tudniuk rajta, hacsak nem "hódol be" nekik a vőlegényed... Hajrá, szerintem is állj ki magadért! A gyerekhez meg aztán főleg semmi közük! Ez is maximálisan csak rátok kettőtökre tartozik! :) Sok sikert! És persze sok boldogságot! :)

A szólás, amit anyósjelölted használt, helyesen "Nem enged a 48-ból!" :) Az 1848-as forradalomhoz kapcsolódik, ezért 48!

Ez bennem is fölmerült..

Miért akar ő egyáltalán házasodni??

És ez a kérdés igaz rá is, meg a párjára is..

Itt nem ez a kérdés, hanem az, hogy miért izgat téged ennyire mások véleménye..

Általában, ha valaki nem akar gyereket, arról azért ezt sejti a környezete is, sőt, aki valójában nem akar, és ez a legtermészetesebb dolog a számára, a lényéből következik, ott még kérdés szinten se szokott ez felvetődni..

Ha valaki nagyon görcsöl ezen (mármint azon, hogy nem akar gyereket), és ez állandó konfliktusforrás a környezetével, ott azért fennáll a lehetősége, hogy ezzel a hárítással meg igazából valami jelenlegi, vagy régi bajról tereli el a figyelmet, legfőképpen tudat alatt.. Ezeket meg rendbe kell tenni, mert minden elásott csont előrángatódik egy idő után a házasságban..

Nagyon sokminden alakul a házasság során. Az már más viszony, mint a barátnő viszony..

Nálunk évekig ment anyósom részéről az "elnyomás", most meg már annyira szarik ránk, hogy már szinte az a rossz..

Itt években, bölcsen előre kell gondolkodni..

Viszont ha mégis lesz gyerek, addigra anyós már nem mai lányka lesz, és azért bármennyire is szeretik az unokát, már nagyon fárassza őket, tehát ezzel is távol lehet tartani a megfelelő mértékig..

Egyébként az a gatyás fórum most pont ezekről szól..

Ha neked jó így, akkor nem baj :)

Csak tudom, h car dolog egyedül szembeszállni a családdal :)

De menni fog, hidd el :)

Beszéltünk erről, de ezt le is írtam a cikkemben...

Egyébként semmi bajom a gyerekekkel, de ne az én gyerekem legyen és ne jöjjön velem haza. :)

Tessék belekezdeni a házaséletbe, aztán majd alakul a többi..

A házasság nem jelent automatikusan egy éven belül gyerekvállalást is..

Neki kell kezdeni, aztán majd alakul..

Nézd, én gyerekpárti vagyok, de nem azért, mert bárki más ezt várta, vagy akarta volna.. Nekem éppen azért kellett megküzdenem a környezetemmel, mert így gondolkoztam. De alapvetően kinek mi köze ehhez? Felnőtt ember vagy. Saját magadat rakd helyre, és akkor nem fog mások véleménye annyira izgatni.

Miért írod, hogy "hát még ha megtudják", hogy nem akarsz gyereket? Most mindenki úgy ismer, hogy nagy gyerekpárti vagy? Aki nem ismer Téged ennyire se, azzal nem foglalkozzál.. A vőlegényeddel viszont meg azért beszélni kell erről...

Tudom. De ennél többet ő nem fog tenni.

Veszekedhetek vele itthon négyszemközt akárhogy. Könyöröghetek is akár, sírhatok is de 33 évesen Ő már nem fog megváltozni...

Azért hiszik apósodék, h 2madzagon rángatod" a fiukat, mert így viselkedik.

Nem bírálat, csak vélemény: ha kiállna melletted, anyósodék is észbe kapnának.

:)

Tudom, hogy milyen és elfogadom ilyennek.

Én fordított helyzetben kiállnék mellette... De Ő másmilyen. Kiáll a maga módján de nem fog soha senkivel sem veszekedni miattam. Ebben teljesen biztos vagyok.

:)

Köszönöm.

Ez már nem fog változni... Illetve csak akkor, ha ők úgy döntenek, hogy nem jönnek el.

Már ott tartok egyébként, hogy nem is érdekelnek.

Az én családom ott lesz és a legjobb barátnőm is...csak rájuk fogok koncentrálni. Megpróbálok majd nem idegeskedni és nem rájuk pazarolni az energiámat fölöslegesen. :)

De azt azért kijelentettem, hogyha fölmerik hozni ezt az egész témát az esküvőnkön vagy a vacsin akkor nem teszik ki az ablakba amit tőlem kapnak!

Te már Anyukám is azt mondta, hogy fölhozzák a dolgot akkor majd Ő megmondja nekik a magáét! :)