Érettségi, pontok, továbbtanulás - gimi után (beszélgetős fórum)

Bizony. Ha csak papíron kellene a gyereket tanítani, akkor ott fönt igazán elégedettek lennének.

Így viszont lehet mutogatni, hogy itt lent rosszul csinálják a dolgot. Pedig hát nem agyondolgozzák magukat ott fönn a kedvünkért!? Egyre jönnek az új tankönyvek, sokadszorra írják át a NAT-ot, még azt is ktalltk, hogy folyosón is lehet tesiórát tartani...

Ehhh. :-(

Azt gondolom, ez a felülről vezérelt hozzáállásból adódik. Akik a döntéseket hozzák ezekről, azok csak gyakorlóiskolába járó válogatott gyerekanyagot látnak, átlaggyereket már nem, hátrányos helyzetűről valószínűleg még csak nem is hallottak. S sajnos a tanagyag úgy állították, hogy a kiemelkedő képességre szabták tantárgyanként. Emellett a problémákat is jogszabályokkal akarják megoldani, nem pedig a lehetőségek biztosításával. Ld. mindennapos testnevelés, vagy 3 éves kortól kötelező óvoda, ami miatt a nyári hat éveseket iskolába küldték. Ezek alapból jó ötletek, de a megvalósítási feltételekkel már nem foglalkoztak.

Úgy érzem egyre gyakrabban, az egész oktatási rendszerben a gyerek egy zavaró tényező. :(

Ebben sok igazság van. Rengeteg a tananyag, nem nagyon lehet a könyvek végére érni. És ráépülős tárgyaknál ez olyan mint a Jenga. Ha hiányoznak téglák a toronyból, pláne az aljából, instabil az egész.

Mi is éreztük bioszon annak hiányát, hogy kémiából két év alatt nem jutott idő két év tananyagára. 10.-ben választani kellett. Vagy befelyezik a 9.-es tananyagot vagy kezdik az újat. Inkább befejezték. És a biokémia megértését finoman szólva nem segíti a szerves kémiai alapok hiánya...

Nem csak a felvettek száma számít, s jogos a panasz. A gond ott van, hogy több az órájuk, a tananyag is nagyobb, s haladni kell, ha megértette, ha nem. Ha lenyomja a tanár, akkor a következő doga túléléséért küzdve a tanulás nem alapos, az középiskolás, néha még általános iskolás nem tud szelektálni, mi a fontos. S ezért az is kimarad, ami tényleg fontos lenne. Így jó képességű, eszük alapján egyetemre való gyerekeknek is lehetnek komoly hiányosságai.

Ha meg a tanár szépen értés szerint halad a tananyaggal, s nem érdekli hogy lemaradnak, akkor lehet, hogy 12. félévre nem fejezik be a 11. I. félévének anyagát. S közben már az érettségire kellene készülni. Ismeretségi körben mindkettőre látok példát. S nekik az a szerencséjük, hogy normálisan kereső diplomás szülők gyerekeként van lehetőségük magántanárhoz járni.

Régen volt, talán igaz sem volt... ;-)

A legviccesebb az, hogy megy a panaszkodás az egyetemek részéről, hogy mennyire felkészületlenek a hallgatók.

Persze nem is ennyit voltak kénytelenek fölvenni anno, csak a krémet. Most meg azért a többszörösét.

És négy vékonyka kötetben elfért az elsajátítandó minimum!

Most csak egy évnyi - oké, eddig emelt - tankönyv vastagabb, mint anno az egész sorozat.

Én az őskorban 4 évig tanultam fizikát, és nem faktoltam. Tök általános gimis osztályban.

Biosz 3 év volt gimi 2. osztálytól. Föci, technika 2 év, kémia is talán csak 2 (úgy mentem 4.-ben OKTV-re hogy nagyon régen nem volt kémiaórám, fakt meg nem indult, mert kevesen kértük).

De ez már új világ. A mi tapasztalataink nem sokat érnek egy ilyen összehasonlításban.

ez volt pl. a 9.-es: [link]

"A tankönyvsorozat a 4 éves fizikaoktatáshoz készült, az emelt szintű (tagozatos) természettudományi képzést választó gimnáziumoknak, illetve műszaki szakközépiskoláknak. (Emelt fizika megnevezésű kerettantervhez.)

A sorozat tökéletesen alkalmas az emelt szintű képzéshez: mindent tartalmaz, amit az emelt szintű kerettanterv előír (sőt még azon felül is további témákat, melyeket a tankönyvekben kiegészítésként jelöltünk)."

Volt küzdelem rendesen az ötösért az elején!

Kíváncsiságból megnéztem most már a 12. évfolyam óráit a Fazekasban.

Az A, társtud osztályban valóban nincs alap fizika, csak faktként. De a másik háromban van.

Azt nem tudom, más gimikben hogy van.

Ahogy írtad, a gyerekanyag az ami erőssé tesz/tehet egy sulit. A jó esetben hasonlóan motivált gyerekek.

A kortársi szocializálódás, ami gyakran a későbbi kapcsolatrendszer megalapozása, nem mindegy hol történik. Én speciel nagyon örülök, hogy a gyerek környezetében az a sikk, ha felkészülnek egy órára, feladatra, és nem az, hogy miként tudják árverni a tanárt, puskázni, lógni...

Amúgy azzal is egyetértek, hogy bármely iskolában vannak jó és kevésbé jó tanárok, módszerek. És ha a tanárhiány még talán nem, de a fluktuáció már a topsulikat sem kíméli, amivel meg kell birkózni, és reménykedni, hogy a kényszerű változás jót hoz.

Legjobb, ha a gyerekhez választjuk az iskolát, ami elég jó neki és ő is szeretne odamenni.

Pontok szempontjából: néha tényleg könnyebb jó jegyet szerezni kevésbé "erős" iskolában. Van, aki direkt ilyent választ és mellette a két felvételi tárgyat magánóórán turbózza fel.

Az erős gimikben sem csak csupa jó tanár van, és a gyengébbekben is vannak nagyon jó tanárok. Számomra egyáltalán nem evidens, hogy egy értelmes gyereknek az úgymond erős gimi a legjobb megoldás mindig, minden körülmények között. Az erős gimikben ami tényleg erős, az a gyerekanyag. Ezzel együtt nem látom az egyértelmű összefüggést, hogy a fiam az erős gimiben annyival stabilabb tudásra tene-e szert, mint a lányom a nem annyira erősben.

Volt olyan osztálytársam, aki bár jól tanult, lelkileg tönkrement az erős gimijében, nem is tanult tovább. Van sok olyan, aki gyenge gimi vagy szakközép után sikeres életet él. Túl van ez az erős gimi-téma spilázva nem kicsit, szerintem.

Nahát, ilyen komoly különbségek vannak az iskolák közt!

Azt eddig is tudtam, hogy az Apiban 3 órásak a faktok (a Fazekasban meg 2), de ezek szerint minden mással is lehet variálni.

Nálunk is 3 éves a fizika, 11-ben fut ki.

A föci, kémia meg 10.-ben.

Ja és Nyeken volt még heti egy óra fizika az első félévben. A második félévben ezt váltotta heti egy kémia.