Egész napos suli (beszélgetés)

Imádkozzon és meditáljon mindenki otthon. Ott a helye.

Nem mellesleg, a meditációhoz nyugi kell, az meg elég ritka egy 30 fős osztályban. Ja, és idő is, mert meg kell tanulni, hogy kell csinálni. Ezt is megírhatta volna a professzor asszony.

""A lelki megküzdés pozitív eszközei közé tartozik a meditáció és az ima. A mi elhanyagolt, nyugati kultúránkban nem tréningezett és nem kiművelt jobb agyféltekénkre mindkettő csodálatos hatással van. Mostanában egyre többet hallhatunk a mindfulnessről, vagyis a tudatos jelenlétről - Szondy Máté kollégám írt is a témáról egy remek könyvet. Gyakorlása során az ember belelép a belső figyelem állapotába, ahol átadja magát mindannak, ami vele történik, megzabolázza a gondolatok csapongását, és megteremti a kapcsolatot önmagával, a saját világával. Tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy az éber jelenlét rendszeres gyakorlása olyan hatékonyságú, hogy az ember a stressz-betegségektől akár gyógyszeres kezelés nélkül, saját maga meg tud szabadulni! Ebben a különleges figyelmi állapotban ugyanis képesek vagyunk kizárni minden olyan tényezőt, amely megzavarhatná harmonikus, mély nyugalmunkat. Az imapszichológiának ma már szintén tengernyi irodalma van, így jól tudhatjuk, hogy imádkozás közben a bal és a jobb agyfélteke között különleges harmónia jön létre, és erre az összes szervünk rendkívül hálásan reagál, hatására helyreállító, úgynevezett reparatív folyamatok indulnak el a szervezetünkben. Tehát, aki nem meditál, de vallásos és imádkozik, az ráeszmélhet arra, hogy ezzel még az egészsége helyreállításáért is sokat tesz." Prof. Dr. Bagdy Emőke

És ezt azért nálam egy hangyányival okosabb ember írta...:D:D

Ugye nem kell részleteznem a saját gyerekkorom??? :) :) :)

Szerintem ez lenne a természetes,amit leírtál! Hány elkényeztetett gyerekkel találkozik az ember naponta? Megszámolni is nehéz feladat.

Nem vagyok rendszerfüggő :)

Az a jó gyermekkor.... Na igen!

"De mód felett tudom értékelni, ha néha egyedül lehetek és csak magamra figyelhetek."

Én is. De ezt már gyerekkoromban is tudtam értékelni.:)

Nem kell szerintem mindig rendszer a gyerek életébe. Kell néha lazítani is, de hogyha mindenáron rendszerfüggő vagy, azt a nyári szünetben is kivitelezni lehet.

Nekem pl. 10 éves koromtól hajnalban (1/5 5) mennem kellett a fóliánba dolgozni. Mégis imádtam a nyári szüneteket.

:)

Vagy dugja vissza a gyerekeit :)

Sok mindentől lehet egy anya jó,vagy rossz.Én csak a magam nevében nyilatkozom,amikor azt mondom,hogy dacára annak,hogy olyan utcában lakom,ahol a gyerekek randán beszélnek(ahogyan az iskolában is!)én nagyon szeretem ha a fiam itthon van.Mikor a nagyok kicsik voltak,akkor is szerettem.Nem vártam soha az iskola kezdést.És szívből remélem,hogy soha nem hozzák be azt a rendszert,amikor a gyerekeknek,50 fokban az iskolában kell ülni.

Ha anyuka idegbeteg,vagy rendszer gyenge,akkor meg szedjen hangyát...:)

Én sem utálom a szüneteket, azt sem, ha itthon randalíroznak a kölykeim. De mód felett tudom értékelni, ha néha egyedül lehetek és csak magamra figyelhetek.

Én abszolút el tudom képzelni - hova tovább el is fogadni - hogy az, akinek nincs pénze táboroztatásra és egész nyáron minden percét velük tölti, kinyúlik és alig várja, hogy egy kicsit fellélegezhessen.

És ettől nem lesz rossz szülő.

A lentebb leírt anyuka példája nem feltétlenül egyenlő a belinkelt képen szereplő anyával. Bár lehet,hogy a színes fantáziám játszik velem :O

Lehet,hogy kicsit gyengébb az anyuka idegrendszere és egy kicsit szeretne fellélegezni, vagy nem tudja megoldani a gyerekek felügyeletét és örül az iskolakezdésnek,vagy olyan környéken lakik,hogy a gyerekeknek jobb az iskolában,mint otthon,vagy tudomisén,ezer oka lehet :) Miért egyből rossz anya (nem anya) az,aki a nyári szünet után várja az iskolakezdést? És most nem arra gondolok,aki nyíltan kijelenti,hogy elege van a kölykeiből (bocsánat a kifejezésért). Én örülök,hogy elkezdődött a suli,ismét rendszer van az életünkbe.