Depresszió (beszélgetős fórum)

Az önértékelési zavarok,és az önvád,egyértelműen depresszióhoz vezetnek.

Hiszen ezek a dolgok szomorúsággal,azaz,hangulatzavarral járnak karöltve,amelynek egyenes következménye a depresszió.

Egyébként meg lehet kérdezni,h miben nyilvánulnak meg ezek az önértékelési zavarok,és mennyire súlyosak?Jöhet privibe!

Pussz maguknak!

Köszönöm Magának a választ! Szerény sejtésem,ettől sem pánikolok be:)Inkább nagyon is nyugtatóak sorai.

Puszi Magának is!

Sziasztok, Bogyó és Moni, szerintetek a súlyos önvádlások és önértékelési zavarok esetében is jó az antidepresszáns? Tehát ha nem valódi depi van, csak ezek a tünetek. Nem magamról beszélek, hanem egy nagyon közeli barátnőmről, neki szeretnék segíteni, mert nagyon odavan.

légyszi írjatok véleményt, köszi!

Valószínüleg a komoly helyzetekben,szükség van rád és nem hagyod,h veled probléma legyen,mert a másik fontosabb!

Leginkább azokban a helyzetekben jelentkeznek a rohamok,amikor az ember egyedül érzi magát,vagy úgy érzi nem szeretik eléggé!

Voltál már olyankor rosszul amikor szárnyaltál,a boldogságtól?

Az igazi pánikos az orvos jelenlétében megnyugszik,nem pánikol!Tulajdonképpen,ebből lehet igazán tudni,h pánikbeteggel áll e szembe az ember!

Mindkét esetben amit leírtál egészségügyi problémáról volt szó,és természetes,h orvosnál kötöttetek ki,akinek a személye rád nyugtatólag hat,mert pánkikos vagy!Valószínüleg erről lehet szó!A másik,h amikor szükség van rád,helyén van az eszed,nem engedheted meg magadnak azt a luxust,h rosszul légy!Megijedsz ez természetes,de helyén van az eszed,és ez így van jól!

Puszi magának Moni

Bevallom,a pánikra tippeltem.Nálam úgy összefolyik a kettő,hogy eléggé nehezen választom szét őket.

Mint derült égből a villámcsapás,ez oké,de nem mindig így jelentkezik a roham.És ami érdekes,ha lehet ezt mondani,lehet egy-két nappal hamarabb ért valami negatív inger,és csak később reagálsz.Vannak még más furcsa dolgok is.A kisebb lányomat tartottam már a kezemben élettelenül(egy éves volt,fellökte a kutyánk,és ő a betonra esett),láttam őt amikor az üvegajtó az orrából kivágott egy darabot(nem magát az esetet,pár pillanat múlva a következményt),tavaly kiderült anyámról,hogy rákos,és nem volt roham,egyik esetben sem.Pedig ezek elég okok lettek volna a pánikra.Leépültem,de nem tipikus pánikrohamaim vannak,amiről az utóbbi időben mesélek itt,az inkább talán depresszió.

Nem tudom egyik betegségnek sem a definícíóját,de azt tudom,a hisztéria is betegség.Ezt írják a könyvek.

Bogyó,mit mond Maga nekem az itt leírtakra? Miért állom a sarat komoly helyzetekben,majd leépülök,más,néha jelentéktelennek tűnő semmiségek meg rohamot hoznak?

Igen, ez igaz, csak nem mindegy hogy hogyan, milyen áron kecmergünk ki!!!!!!!!

Hogy vajh mindig a nekünk legjobb kezelést kapjuk-e a szakemberektől....ebben nem vagyok annyira bizonyos, miután jópárszor pofára estem . :(

Sziasztok!

Nem az a lényeg, hogy milyen skatulyába lehet besorolni az állapototokat, ez csak az orvost érdekli, mert aszerint írja fel a gyógyszereket. Ami számotokra fontos, hogy nem érzitek jól magatokat a bőrötökben, és ebből kell kikecmeregnetek, akármi is a neve!

Ő nem lenézi a depisket meg pánikosokat, csak nem bírja ha lépten nyomon kimondják valakire a legkisebb panasz esetén is hogy depis, és elkezdik tömni antidepresszánsokkal, persze az orvos szponzor cége által gyártott pirulákkal, véletlenül sem mással...

Sajnos ez a gyakorlat, TISZTELET A KIVÉTELNEK!!!!!

Dr Szendi tök jó fej, ő írta a "Depresszióipar" c. remekművet, hát nem semmi fazon, és elgondolkodtató amiket abban leír.

Kicsit túl nyers és lehet hogy lekezelő vagy sértő amiket állít, de sok igazság van benne, nagyon is sok. Megszívlelendő.

A pánikbetegség szerintem nem a te diagnózisod!

A pánik,soha nem stresszhelyzetben jön ,hanem nyugalmi állapotban!Alvásból éjjel felriadsz,de nem egyszerű szívdobogás érzésed van és remegésed,mint akit felriasztottak,hanem annál sokkal több:komoly halálfélelem!Vagy például tv-nézés közben tör rád,amikor teljesen nyugodt vagy,tehát nem egy izgalmas filmet vagy stresszelő hírt nézel vagy hallgatsz,hanem egyszerűen csak valmi semleges dolgot.

Tehát,valószínüleg inkább túlhajszoltad magad,kimerült vagy,akár szellemileg,akár fizikailag,és inkább egy hangulatzavarról,vagy ebből eredő,depressziós állapotról van szó!Valószínüleg egy kis szorongás is társul a dologhoz(a külföldi dologból gondolom,amit említettél)de az is lehet,h -ne haragudj meg-de "hisztiről" van szó a külföldi dologgal kapcsolatban!Nem bántani akarlak,de sokan összetévesztik a kettőt:az orvosi értelembe vett pánikot,és a hisztit.A köznyelv amit pániknak nevez az inkább hiszti szokott lenni.

Említetted,h jártál orvosnál,ott is "pánikoltál",hogy érezted magad amikor az orvosnak meséltéla problémáidról?

Szóval egyetértek Monival,h nem valószínü,h pánikról van szó,mármint orvosi értelemben vett pánikbetegségről!

Igen, én már többször is elolvastam, nekem is nagyon tetszik Györgyi szívbemarkolóan őszinte vallomása a betegségről, önmagáról, és a világról.

Kár hogy azóta sincs jobban, sőt....:((((((

Olyan érzés,hogy beszélsz,hallod a hangod,de mintha nem Te lennél,nem te beszélnél?Mitöbb,kiesik egy rész,nem tudod miről is beszéltél? A gondolataid spontán jönnek,hiába hadakozol ellenük?A rossz gondolatokra értem,hogy akaratod ellenére támadnak,mint pl. meghal a gyereked,lefekszel aludni,de félsz elaludni,mert esetleg nem ébredsz fel.Belenézel a tükörbe,elijedsz a saját tekintetedtől.És a menekülési kényszer?Gyorsan el,de hová,mikor sehol nem biztonságos?

Te tudod mit csinálsz,de talán elkellene fogadni a gyógyszereket.Ez a szar,amit tudományosan pánikbetegségnek neveznek,csak úgy magától nem múlik el.A gyógyszer csak mankó,amig nem tanulsz meg újra járni.Ha nem teszel a nyavalyás ellen,munkaképtelen leszel,beszűkülsz,és csak Te leszel meg a pánik.Ha netán okoskodónak hiszel,ám legyen,de inkább arról van szó,hogy én már beszűkültem.Mármint a tudatom.

akkor szted ez mi?

remegő gyomorral ébredek reggel, remeg mindenem. Erős hányingerem van és szédülök.

Olyan mintha, kettős személy lennék néha, valahogy elválik a testem és az eszem....

Tudom, hogy nem az a klasszikus pánikbetegség, de pszichés alapon vmi, amit a pánikbetegség körébe sorolnék.

Az ideggyógyász ránézés után nyugtatókkal akart tömni, de nem is mentem vissza hozzá többet, mert nem szeretnék gyógyszert használni, amíg így bírom.

az elmult 5 honap alatt 1X volt olyan rohamom, hogy beparáztam, mikor elhagytuk a határt, hogy külf-ön mi lesz velem.

Szted akkor én mi vagyok?

Olyan jo lenne ebből az állapotból mielőbb kikerülni, mert borzaszto!

Bánj is Vele úgy, mintha gyerek lenne, ez jót tesz Neki, meglásd!!!!!!

A férfiaknak vannak ilyen "regressziós " időszakai, csak nem lehet róla beszélni, hisz Ők a teremtés koronái...hihihihi...nohiszen, ilyen koronákat...:DDDD

Moni, ez igen, jól összefoglaltad, azannya-lazannya.

Tényleg ilyen, én is ezt érzem, csak nem tudtam volna így leírni.

Gratula.

kösz, megvagyok.

Innen tényleg hiányoztál, de én azt gondoltam, unod már a sok bolondot, azért pályáztál el..:DDDDD

Ezúton kérek elnézést azoktól, akinek az önérzetébe tiportam fentebbi általánosításommal.

:)))))Mindegyik férj ilyen?:) Mintha az ember lányának még egy gyereke lenne...

Eddigi tapasztalat:40 körül megváltoznak.Csak addig bírd ki:)

:)))) Ari vagy :))))

De lehet, hogy csak féltékeny a babóra. Most tényleg olyan, mintha két gyerekem lenne ;)