Az alkohol (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Az alkohol
Szerencsés vagy, mert nem érzékeny rá a szervezeted.
Nekem sem érzékeny rá. Ez mázli.
Van egy kedves gyógyuló alki barátom.
9 évesen már nem tudott csak egy kupicát inni: egy liter pálinkánál állt meg. 55 évesen kezdett el józanodni, már mindenki lemondott róla.
Érdekes, de volt egyszer egy számomra is hihetetlennek tűnő pillanat, amikor nagyon izgultam a párom miatt, és megfordult a fejemben, hogy talán ihatnék abból a finom áfonyalikőrből... Aztán eszembe jutott, hogy ja, ilyen egyszerű az alkoholbetegséghez vezető út.
Amikor a likőrre gondoltam, azt nem direkt gondoltam, az csak úgy jött. Ijesztő gondolat volt, mert nem tudtam felette uralkodni. Hajszálon múlt, hogy jött a másik gondolat is :-)))
Aztán nem ittam belőle.
Azóta sem nagyon iszom. Félévente egy pohár bort... Pedig finom... Csak rosszul vagyok tőle.
Ez azt hiszem, nagy áldás...
Hát, van amikor nem tudsz mit csinálni.
Te bele akarsz ebbe még folyni?
Családon belül?
Persze, de őt nem kezelem.
A szüleimről van szó, valószínű ezért látod életszerűnek a dolgot.
Én magam nem iszok, csak nagyon ritkán.
Akkor is ( de ezt írtam már ) egy pohár akármit tudok megnni több valamiért nem megy.
No, de legalább még dolgozik, ez nagyon nem mindegy, még talán lehet motivációt kialakítani.
A társfüggő családtag persze ront, sőt generálja a helyzetet, elsőre pont őt kéne kezelésbe venni.
Az alkoholbetegség szemét cucc.
Arianne, te most másik emberről, vagy magadról írod ezt? Annyira életszerűnek tűnnek a mondataid, hogy nem tudom eldönteni...
Igen, így van... Izgalmas lehet az olyan munka, ahol ilyesmit kell feltárni, persze borzalmasan felelős is. Esetleg terápia, csoportülés.
Az én nagybátyám haza megy a munkából, azonnal bepiál, ha véletlen felébred józanabbul, azonnal újra iszik. Kétszer majdnem meghalt, kórház, elvonó, alkoholmérgezés, de a nagyanyám (szóban ellenzi, de támogatja) így kötötte magához és évtizedek óta játszmáznak. Könyvet nem lehetne írni róluk, mert annyira nem bonyolult, de segíteni nem lehet, nincsen rá mód.
A családom tagjai, így fogadtam el őket, szeretem a nagymamám, de én nem lennék hajlandó ebben a környezetben, vagy hasonlóban élni.
Ez tapasztalat, természetes velejárója a segítő folyamatnak.
A motivációt időnként erősíteni kell, nem is kell feltétlen az alkoholra gondolnod, elég ha egy sima fogyókúrára gondolsz, ott is mindig meg kell erősíteni a lelket az elhatározásban.
Biztos valamilyen mély tapasztalat van ezek mögött a mondatok mögött...
engem őszintén érdekelne az út, ahogyan erre a következtetésre eljutottál...
sokan pont itt rontják el. azt hiszik hogy leszoktam minden megy tovább.
aztán jön egy buli, igyál igyál...
másnapra pedig azt veszed észre hogy hú kellene még szarul vagyok ( a legtöbbször ez volt a kifogás nálunk hogy azért adjak neki vagy hozzak inni mert szarul van és így akar " gyógyulni " )
többet is írhatsz csak könyörgöm ne írd nekem többször hogy megvagyok sértődve mikor nem is :)
Lehet az írásomból úgy látszik de én közben itt mosolygok meg főzök meg minden :D
Ha nincs benne szándék, és hosszútávon rombolja a környezetét, valóban nincs ott keresnivalója.
Azt hozzátenném azért, hogy ezek nem tudatos dolgok, és ahogy írtad, jóval bonyolultabbak.
Igazad van, talán félreérthető voltam. Én arra gondoltam, hogy nagyon fontos, hogy akarja, eldöntse, hogy akarja. Enélkül nem megy, amit írtál az utána jön.
Viszont! Ha van egy család, szerintem az ember jelleme már az elején kiderül és az ital kezdettől jelen lesz és valamilyen szinten a partner támogatja, hiszen, ha nem, akkor nem lenne családalapítás sem. És elérkeztünk a játszmákhoz. Ördögi kör, amiből nehéz kitörni.
Azt nem vitatom, hogy roppant nehéz, nagyon nehéz, de ennek ellenére gondolom, hogy, aki nem hajlandó, értsd, nincsen meg benne a szándék, az nem érdemel családot és semmi joga megkeseríteni a gyermeke életét és megmérgezni a jövőjét. De ez ennél sokkal bonyolultabb...
Objektív segítségnyújtás, szidni semmiképpen nem kell, mert nincs semmi értelme.
és persze csak azt lehet segíteni, aki akarja.
Hát ezaz. Ez nagy igazság, bár szerintem a tagadás szó ide mégjobban illik.
Az én tapasztalataim is azt mutatják mindkét szülői téren, hogy a tagadás igazán bevált dolog náluk. Ők nem isznak, emlékeznek mindenre.
Egyszer úgy akartak átverni engem, hogy ők csak üdítőt isznak. Igen ám, de mondom ha csak üdítőt isztok miért ilyen fura a szemetek és miért van alkohol szagotok?
Az üdítőbe rejtették a piát. Nem is igazán engem akartak átverni ezzel hanem saját magukat.
Csak szolok,hogy most itt ket Bubu van!Az egyik:Bubu99,a masik en vagyok:Bubu21:)
Volt amire o valaszolt,volt amire en.
(no persze en irtam az ertelmesebbeket:DDD,jol van na csak vicceltem,ezen be ne ragjatok!)
Így is hozzá lehet állni. Aki így gondolja, ott láthatóan nagyon sok feldolgozatlan harag van.
De az nem visz előre...
Még szerencse, hogy nem vagy megsértődve.
:)
Az Anonim Alkoholisták így állnak hozzá.
"Ha újra és újra többet iszol, mint szeretnél vagy szándékodban áll, ha bajba jutsz emiatt, vagy ha emlékezetkieséseid vannak, amikor iszol, akkor lehet, hogy alkoholista vagy. Ezt csak Te döntheted el."