Az alkohol (beszélgetős fórum)

Az a lényeg, hogy úgy érzed, cserben hagytak.

(Az tök mindegy, mit várok én el...)

Biztosan megvan rá az okod, hogy haragudj, különben nem haragudnál...

Tudod, én is úgy éreztem, hogy cserben hagynak, csak máshogy.

Aztán egy idő után már azt éreztem, hogy egyre tehetetlenebb vagyok a saját rossz érzéseimmel szemben, magamat ölöm meg...

Nem véletlenül fogtam ki az Xedik alkimat...

De őt már nem tudtam kirúgni, mert mint emberért teljesen odavoltam érte...

Aztán jött az önsegítőcsoport és megmentette az életemet... Megértettem egy csomó mindent, szeretetet kaptam, összeraktak darabjaimból.

És pénzembe sem került...

Szerintem már rájöttek.

1 szobás házban laknak,dohos,piszkos,majd összeszakad.

Se víz,se gáz,mert kikapcsolták.

És én se nézek rájuk,csak évente kétszer.

Áhá, értem.

Az alkoholistákat azért nehéz megérteni, mert nem vagyunk azok.

Ők pedig nem tudják, hogy azok, és úgynevezett tagadásban vannak. Tagadják, hogy alkoholisták (nem tudják elviselni a szégyent, hogy külső szertől függnek, és ráisznak). Nem is beszélnek róla, ezért nem hiszem, hogy fórumon alkoholistával fogsz erről beszélgetni.

Illetve van egy gyógyult alkoholista a Hoxán, azt hiszem, Yambának vagy Jambának hívják.

Én nagyon szeretek anonim alkoholista gyűlésre járni: nagyon rendesek, és nagyon hálásak, hogy valakit érdekel a sorsuk és a betegségük.

Nem kell félni, egy csomó normális emberről van szó, és nem büdös csövesekről... Az az alkoholisták 3-5%-a.

Van köztük egyetemi tanár, gazdag, szegény, asztalos, hajléktalan, zeneművész, utcaseprő, nő, férfi, fiatal, öreg... Az alkoholizmus nem válogat...

Ha érdekel, miért olyanok, amilyenek, akkor érdemes elmenni egy anonim alkoholista gyűlésre (egy nyitottra minden indok nélkül bemehetsz).

Ők nagyon kedvesen egy csomó mindent el fognak neked magukról magyarázni.

Én is nagyon-nagyon sokáig akartam őket megérteni, de az egy nagy falat. Mert más a szervezetünk, mint nekik.

na, egy kicsit összevissza lett, de remélem, érthető... :-)))

Én nem,mert még nincs:D

De az én gondolkodásmódom az,hogy ha van egy szép ikerházam,amit albérletbe is kiadhatnám,nem adom el.

Meg ha van 1 szem gyerekem,akkor gondoskodom a jövöjéről,hogy ne legyen neki később szar...

Legalábbis én így gondolom.

Meg volt rá a lehetőségük,hogy jobb életet biztosítsanak nekem,nem tették meg.

Ha nekem lenne ilyen lehetőségem,biztos gondolnák a gyerekeimre.Nem ez a feltétele,hogy jó szülő legyen,de ezenkívűl semilyen más feltételnek sem felelt meg,hogy mondhassam rá,hogy jó anyám volt.

ha neked megadatna,hogy gondoskodj a gyereked jövöjéről,hogy legyen neki saját háza,nem tennéd meg?

mert ma lehetetlen saját lakáshoz jutni.

Én azon gondolkoztam el a fórum ovasása közben,hogy miért próbálunk beléjük magyarázni dolgokat??

Persze ha nem lesz tudatmódosulása ...agresszív ...tompa,stb...mi van ha egy ez relax?????

Nyugtatószer??Ez látod lehet...két állás 16 órás munkaidő...inkább ez lehet ..relax ,de a lazuláshoz....majd megmondjátok miért tévút ez az elgondolás:DDD

Az én olvasatomban egyébként a piázás ugyanolyan rácsúszás egy tudatmódósítóra mint a cigi kicsiben vagy a cucc nagyban.....ez persze csak magánvélemény ,mert ezek közül csak a cigiről van személyes tapasztalásom,bár egyetem alatt a piával is barik voltunk:DDD de szerintem ezek fokozatok és a sorrend cigi pia ,kábszer///És a szexet nem tudtam besorolni:D/

Én nem akarok okoskodni, elmélyedtem a szenvedélybetegségek lélektanában, és a gyakorlatában is sajnos. Ami biztos: teljesen fel kell dolgozni és el kell engedni a negatív mintát, máskülönben követni fogja az ember (nem biztos, hogy ugyanolyan függősége alakul ki, a lehetőségek szélesek)

Te arról írsz, hogy milyen felelőtlenül viselkedtek a szüleid, és ez hogy hatott rád, a te későbbi életedre. Ebben minden bizonnyal igazad van, nem vitatja senki a sérelmeidet, és az érzelmi-anyagi kárt, ami ért emiatt.

Éppen a tudatlanságukat bizonyítja az, hogy hova vezetett végül a viselkedésük. Természetesen nem véletlenül került egyetlen pohár ital sem a szájukba, ugyanakkor, ha bármelyik pohárnál pontosan tudták volna, hogy éppen mit művelnek, és az hova fog vezetni, mit okoznak majd ezzel, illetve ha találtak volna pozitív megoldási módokat a gondjaikra, akkor biztosan nem ezt teszik.

A tudatlanságuk, gyengeségük természetesen nem menti fel őket a felelősség alól, és nem enyhítheti a tényeket. De a megítélésükön változtathat az, hogyha tisztában vagy vele, hogy ők a kocsmázás közben nem voltak tudatában, hogy éppen afelé haladnak, hogy kisemmizzenek téged, ahogy azt sem tudták, hogy a problémáikat miként kéne megoldani valami célravezetőbb és hasznosabb módon.

Hanem azt, hogy nem tudtak mást tenni, hogy valójában nem voltak tudatában egyetlen pohárnál sem, hogy mekkora felelősségük van, és mit jelent, ha azt lehajtják.

A problémáikat nem tudták megoldani, és saját maguk röptették az italt a szájukba, de egy napon rá fognak jönni, hogy mit tettek, mert akkor csak a kényszeresség vezette őket, az egyedül könnyűnek látszó út.

Hát nézd...

Az enyém, amikor ivott, nekem már aggasztóan nagy mennyiséget ivott.

Olyankor nem volt agresszív, csak olyan kiszámíthatatlan volt, hogyan fog viselkedni.

Ez engem nagyon zavart.

A másik, amin elgondolkodtam, hogy az alkohol egy nagyon komoly nyugtatószer.

Akinél minden oké (filóztam), az mi a fenének nyom be nyugtatószert? Talán ideges?

Azt éreztem, hogy a párom kedvességének egy része csak egy felszín, egy maszk.

Az alkoholos állapot nem a valóság, hanem egy tudatmódosulás. Olyan tudatállapotba kerül tőle, ami nem ő. Ez engem zavart, mert én őt szerettem volna...

Most már írhatsz.:D

Biztos nem írtam volna,vagy nem foglalkoznék ezzel a témával,ha nem láttam volna ezt a szüleimtől.

A cikk írásának a célja az volt,hogy kicsit jobban megértsem az alkohollal küzdőket,noha egyetérteni soha nem fogok.

Az én szüleim nem ittak, mégsem adtak házat...

Annyira szoktam csodálkozni, hogy ezt valaki elvárja a szüleitől.

Azt meg szoktam jobban érteni, mert jobban átérzem, hogy mondjuk nem figyeltek rá oda, vagy durvák voltak vele, vagy akármi, de hogy házat adjanak... Nálam ez nem a jó szülőség feltétele.

Az ő házuk, igyák el, ha akarják.

Én a sajátomat nem fogom. És gondolom, Te sem...

Nem is vádként mondtam. :-)

Sokszor látom, hogy tájékozatlanságból nagy a hozzátartozókban a szégyen.

Sajnáltam, hogy nem írhattam neked privit, mert a cikk kiírása után rögtön törölted azt a női nevet

:-)

És most örülök, hogy itt vagy.

Engem az érdekel, hogy ez Téged zavar-e.

Nem az a lényeg, hogy én mit mondok.

gondolom, ha ezen a fórumon vagy, érintettnek érzed magad...

Nekem nem a szüleim voltak alkik, hanem a párom (aztán persze, kiderült, hogy a szüleim édesapjai alkik, de a törős-zúzós fajtából, stők az egyik szerencsejátékos is volt)

de nem hiszem, hogy ez kéne legyen a szórakozásunk, hogy versenyezzünk, ki a szerencsétlenebb.

Sokféle módon át lehet élni.

Iszonyatosan kínlódtam én is.

De döntöttem: segítséget keresek.

Életem legjobb döntése volt.

Fontos, hogy ne sajnáljam magam nagyon, mert az a betegségrendszer egyik fontos tünete, én is igyekszem magamon felismerni. Nem könnyű :-)))

Csak olyanok kíváncsiak akik benne vannak...és azok okosak akik elméleti tudást hordoznak:DDD

Kérdések:

Az én alkoholista családtagom egyik sem,csak látom a bement mennyiséget,de nem lesz semmilyen,illetve baromira kedves lesz...és nem látszik ,hogy piás lenne ,csak a palackokból...de nem lesz klasszikus,nem akad a nyelve,nem ájul el,semmi...csak aranyos...na???Erremit lépsz??:DDDD

igen, egyébként örülök, hogy mgírtad ezt a cikket, és foglalkozol vele.

Ez egy nagy lépés.

Jé, tök jól esik, hogy valaki kíváncsi, mit gondolok.

Én úgy tudom, és a gyógyuló barátaimon is úgy látom (mert szeretek bejárni a jófej gyógyuló alkikhoz), hogy az alkoholizmusnak ezer arca van.

Az, hogy agresszív-e, vagy csendes-e, az nem jelent semmit.

A hozzám legközelebb álló alki csendes típus (lefojtott mindent), és amikor elkezdett gyógyulni, gyakoriak voltak a dühkitörései.

Én ezeknek örültem, mert addigra már megtudtam, hogy ez jó jel, hiszen nem befojtja, a környezet visszautasításától félve...

De például a nagybátyám agresszív: és ehhez még ittasnak sem kell lennie: mindig agresszív... A nagynéném úgyszint. (Ők aktív alkoholbetegek)

Kire hogy hat... Milyen az eredeti személyisége, idegrendszere...

Nem ,nem ezt én sem mondtam:DDD

Csak ,hogy nehéz elválasztani ,hogy hol a határ...

főleg a szervezet számára..mennyi az amennyitől már károsodnak a szervek,és mennyi amitől nem...Ja és a kultúralkoholista is tudja hol a határ ahol még nem tűnik annnak ,de azért az a határ egyre jobban kitevődik mennyiségileg ,ha jól látom...