Autizmus - Naná, hogy Esőember! (beszélgetés)

Na jó, váltsunk témát :)

Most fogtam fel, hogy szombaton már SZENTESTE!! Van valami hagyomány, amit minden évben ugyanúgy csináltok?

Mi mindig 23-án éjjel díszítjük fel a fát a férjemmel, miután a 2 poronty elaludt. Így reggel nagy meglepetésnek számít, hogy a Jézuska feldíszített fát csempészett be éjjel.

Aztán nap közben sürgés-forgás. Rend szerint auti fiam és türelmes férjuram kisétálnak a vasútállomásra nézelődni, hogy nyugiban történjen az előkészület (már ez is felér neki egy hatalmas ajándékal). Kislányom meg hol segít, hol kipakol a szekrényből, hol kiborogat :))) Kb 5 óra körül szép díszes asztalnál eszünk (közben a fa alá rakosgatom az ajándékokat). Vacsi alatt nagyfiam tűkön ül, mindenkit sürget, meg hajtogatja, hogy ő nem éhes :)De a szabály az, hogy csak akkor kapunk a fa alá a Jézuskától ajándékot, ha mindenkinek tele a hasa. Ez azért be szokott válni :) Végül jön az ajándékbontás és a felhőtlen játék :)

labolen, igazad van abban, hogy meg kell hallgatni a másik felet is. De, ha beleképzelem magam rizsa31 helyzetébe, mondjuk ha velem történne meg, amit leírt, akkor nagyon jólesne, ha le tudnám írni valakiknek a problémámat, akik meg is értik, hogy miért problémázom dolgokon. És kaphatnék egy kis lelkitámaszt. Ő a munkáját vesztette így el, nem tudom, ez mennyire volt érthető, tehát súlyosabb a probléma egy sima mérgeskedésnél. Amiket leírt, ha annak a fele is igaz, akkor gond van az anyukával és függetlenül attól, hogy anyuka lelkével kéne foglalkozni első körben vagy jól megdorgálni, nagyon úgy tűnik, hogy annak a kisgyereknek nem jó.

Hát nem tudom, de aki otthon szüli 40 fölött az összes gyerekét, nem hiszem, hogy azért teszi, mert annyira szegény lenne, hogy nincs pénze további fejlesztésre. És itt már rég nem arról szólt a téma, hoyg auti-e a gyerek, hanem, hogy aki 3 évesen nem tud járni, annak a heti 1 fejlesztés, látatban biztosra állítom, hogy nem elég. Nekünk is voltak súlyos mozgási problémáink az első évben és van egy kis belelátásom sajna, ebbe is. Nincs olyan fejlesztés ma, amiből elég lenne heti 1, ha még nem tud járni 3 évesen. Főleg, ha szellemileg is sérült. Persze, ha ez az egész nem igaz, akkor ez van, de mivel is rizsa31 írt, az ő problémájával illene foglalkozni, feltételezem, hogy igazat ír és mivel jelenleg elvesztette az állását is (bébiszitter volt, ha jól értem) és zaklatott, nem lenne helyes magára hagyni és pusztán azért elutasítani, mert nem az ő gyerekéről van szó.

Nem személyesen neked írtam, bocs, ha ez volt kiolvasható belőle. Csak feltűnt, hogy szinte az egész oldalon ez a kívülálló hölgy ír, többször is, nagyon felhevülve. Úgy éreztem nagyon belelovallta magát.

Lekötözés: Lehet megtörtént. Lehet nem. Ha bekötöm az etetőszékbe lekötözöm? Én az oviban 15 percen át leszorítottam szegény fiamat, mert nem tudták elérni, hogy maradjon ülve ebéd végéig. Akkor még semmit sem tudtam a vizuális segítségekről. Néhányszor ott tartottam, aztán már megszokta és ottmaradt.

Vagy miután megtanult motorozni, viszont nem tanulta meg, hogy meg kell állni az út végén, és még mindig semmit nem tudtam a vizuális dolgokról, bevallom futópórázt tettem a motorra, így nem tudott messzire elrobogni. Mivel babát vártam, nem tudtam utólérni, és inkább így közlekedtünk, míg megtanulta a szabályokat, minthogy elüsse az autó. Akkor most én vagyok a szadista anya? kívülről biztosan. Nem tudhatjuk, hogy ki mit miért csinál, amíg meg nem kérdezzük tőle. És még akkor sem biztos, hogy az igazságot tudjuk meg.

Elég heti egy óra fejlesztés? Ki tudja, mennyi pénzük van? megengedhetnének maguknak többet is? Vagy nem, és akkor az anya maga megnyugtatásaként azt mondja, elég ennyi is?

És ki mondta, hogy ez a szegény gyerek autista? Nem is jár! Ez akármi is lehet!

És a megmondó emberek... Mikor nekem autóból beszólnak, hogy mennyit kell fizessenek azért, hogy megfogjam a gyerek kezét... Mintha engedné...

Szóval elgondolkodhatunk, de próbáljuk azért először megnézni a másik oldalt is. és ha tényleg gáz, akkor kell cselekedni.

Én sem hiszem, hogy megkövezésre kéne számítani, hiszen mindenkinek joga van a véleményéhez. És nem is bántó sítlusban fogalmaztad meg.

Valóban csak egy oldalról kaptunk infókat, de gondolom, hogy pl a lekötözés nem kitaláció (szerintem itt nem arról van szó, hogy magának ártana a gyerek).

Mindenkinél előfordul, hogy lelkileg padlóra kerül a tehetetlenség, kimerültség vagy talán szégyen miatt, de nem emlékszem rá, hogy valaha is lekötöztem volna a gyerekemet.

Nem akartam senkit megbántani vagy uszítani, riogatni a hivatallal. Szimplán a kérdésre válaszoltam, hogy hová lehetne forulni.

Amúgy nekem is mondtak már cifrákat, olyanok "osztották az észt", akiknek vagy nincs gyerekük vagy jóformán nincs is problémájuk a gyermek magatartásával. De ettől függetlenül nem zavartam el őket, eszmecseréltünk, aztán minden ment tovább. Nekem nagyon furcsa, hogy így reagált a hölgy.

Az biztos, hogy látatlanban nem lehet diagnózisokat osztogatni.

Nem hiszem, hogy megköveznének, főleg ha ismerik a Bibliát!:)

Belegondolok, hogy a barátnőm szerint az Andrisnak egy központban lenne a helye. Ő máshogy vélekedik az autizmusról teljesen. Ő cikinek tartaná, ha repked, forog. Teljesen kiakadt, hogy a tollnak a gumirészét rágta a gyerek, de én azt mondom inkább azt rágja mikor jön a foga, mint a saját kezét.

Az is lehet, hogy ő még nem jutott el az elfogadás szakaszba! Addig nehéz tovább lépni!

Lehet, hogy engem megköveztek, de azt gondolom, hogy egy kívülálló leírása alapján azért még nem kéne egyből hatóságokat uszítani senkire. A mi helyzetünket is le lehetne írni úgy, hogy mindenki kiakadna. kizártnak tartom, hogy ne látta volna gyerekorvos. A védőnők sem hülyék. Tagadja az autizmust? És? Volt, hogy én is tagadtam a fiamnál. Állítólag látták is. Kizárták. Auralátó? Itt is beszéltek mindenféléről, ő ne hihetne ebben? Jár is valami fejlesztésre. Tudjátok hogy mi az? Tudjátok mi baja a gyereknek? Láttatok önmagának ártó autit, akit lekötöznek? Oda is küldjünk hivatalt.

Lehet, hogy minden igaz, de azért ne ítélkezzünk úgy, hogy csak az egyik oldalt ismerjük. Minket is megítélhetnek olyanok, akik nem tudják mi van velünk...

És most jöhetnek a kövek.

"Nem hiszem, hogy álmatlanul forgolódik éjszaka az ágyában azon keseregve, hogy mit tehetne még a gyermekéért."

Egyetértek.De szegény azt képzeli,hogy ő a harcos anya.Pl egy ilyen auralátóval akarja a fiát műtettni(vagyis gondolom az auráját?).Ha javul utána a kisgyerek,akkor majd veri a mellét,hogy ő járta ki ezt,és önmaga sztárolására fogja felhasználni a hívei körében.

betegség hasonlít OCDre/ különbözik OCDtől

Szkizofrénia

Bizarr gondolatok,extrém szorongás/ Pszichotikus tünet jelenléte

Major depresszió

Önvádlás,bűnösséggel kapcsolatos

gondolatok/

A gondolatokkal kongruens hangulati nyomottság

Mániás epizód

Valamely tevékenység

markáns felfokozódása /

Hangulati emelkedettség,betegségbelátás hiánya

Evészavar(anorexia)

Rituális étkezési szokások/Nem jellemző a tünetekkel szembeni ellenállás,vagy a tünetek értelmetlennek tartása

Autizmus

Sztereotíp viselkedés/A sztereotípiákkal szemben nincs ellenállás

Én is így voltam a családommal a kényszerbetegségem ügyében.A magyar emberek nagyon félnek a megbélyegzéstől,a mentális betegségektől.Én vertem a tamtamot a rokonoknál-háziorvosnál,és életem legjobb döntése volt,hogy rászántam magam a pszichológushoz menésre.

Az igaz,hogyha nem diagnosztizálom magam a net alapján,akkor ő se jött volna rá,hogy mi bajom,de a folyamat így is elindult.

Egyébként nagyon megértem az auti gyerekeket,és annak a német/angol(?) auti nőnek a könyve nagyon sokat segített nekem is.Autizmus a címe.

Az is kérdés,hogy mikor derül ki?Mert a gyereket ugye nem szándékozik oviba íratni, a maszek fejlesztő pedagógus meg vagy vak vagy lusta szólni.

Mert az anyuka elmondása szerint mindenről tud a néni,az ajtónyitogatásról is,és "azt mondta,hogy nem baj".(?)

És a Nevelési Bizottság előtt is ő mindent elmondott,és "csak vmilyen. fejlesztést ajánlottak".(?)

Amiben jó,az a kreatívkodás meg ilyesmi dolgok(hagyományok,ünnepek) megszervezése az oviban.Én pl nem tudnék egy csoportot összetartani.

Pszichológiai érzéke viszont nulla,és tényleg gáz van vele,ami 10 éve nem bukott ki,mikor megismertem,és aztán sokáig nem taliztunk.

Találtam egy leírást,ami pont ráillik:

1.

Nárcisztikus alkat

Kernberg alapján: az ő interperszonális kapcsolataikat a túlzott önmagára vonatkoztatás és öncentrikusság jellemzi; a nagyzásuk és önmaguk túlértékelése kisebbségi érzéseikhez kapcsolódik. Függetlenül a külső csodálattól, érzelmileg sekélyes, irigy és lefitymáló, másokat kapcsolataiban kihasználó.

2.

Nárcisztikus vezető

Szívesen veszi körül magát, megnyugtatásul Bólogató Jánosokkal, egyre-másra keresi a nagy projekteket - amivel saját egyszeri és másokat meghaladó mivoltát akarja bizonyítani. A kielégíthetetlen vágy a csodálatra meredek kalandokba viheti. Minden bukást más számlájára ír.

3.

Hatása a vállalati kultúrára:

Személyi kultusz, amelyben a vezér az ünnepelt hős, és kihasznál minden lehetőséget hatalmának és státuszának demonstrációjára.

Ilyen az (ex)főnököm,és szélsőséges(akár alteros,akár hipermodern) nézetekre rákattanva ez a típus "halálos fegyver".(szegény gyerekek!)A szülőket gondolom az vakítja el,hogy egy szép,nagyszájú nő,karizmatikus vezértípus.

Van a szülők közt,akinek most lehullt a szeméről a fátyol,de az a jövő zenéje,hogy tesznek-e vmit.A hívei gondolom kitartanak mellette,és megennének engem vacsorára,ha a hatósághoz fordulnék.Egyelőre a normálisabb szülők körében futok még pár kört.

Hát csak úgy kapkodom a fejem, hogy miket nem képzel ez a nő. Ez nevezi magát anyának? Nem hiszem, hogy álmatlanul forgolódik éjszaka az ágyában azon keseregve, hogy mit tehetne még a gyermekéért.

Ha jól tudom, akkor a Gyermekvédelmi Hivatal-hoz ha bármilyen bejelentés érkezik, azt nekik ki kell vizsgálni. De lehet, hogy tévedek.

Eszembe jutott, hogy ha a saját gyerekével ennyire nem törődik, akkor hogyan végzi a "hivatását"? Mert ugyebár egy óvónő helyettesíti az anyát, amikor a gyerkőc rá van bízva. És ebbe beleértendő mind a gondozás, mind a nevelés.

Igen, de ilyenkor kinek lehet szólni??

A védőnővel ezek szerint értelmetlen lenne beszélni?

Persze, hogy nem az a cél, hogy a nőt cseszegessék, hanem hogy történjen előrelépés.

Lányok . ilyenkor , arra is kell gondolni , hogy anyukának pszihésen nincs rendben valami.

Először rajta kellene segíteni , csak utána lehet a gyereken , ha anyuka már józanul látni tudja a helyzetüket . A baj az ,hogy ezek a szülők sose fogják megérteni és belátni , hogy szakember segítségére szorulnának.

Anyuka örülhetne, hogy valaki felhívja a figyelmét, hogy milyen gondjai lehetnek a gyereknek és megpróbál neki segíteni.

Engem mindenki szó szerint hülyének nézet, amikor a fiam másfél éves kora körül jeleztem, hogy valami nem stimmel. Ebbe a mindenikbe benne van a védőnő, a nevelési tanácsadó, a gyerekorvos és az egész családom. Egyedül a gyógytornász testvérem állt ki mellettem. És ha nem magamra hallgatok már rég ne, itt tartanánk.

Ennek a kisfiúnak is sokkal könnyebb élete lehetne, ha idejében segítséget kap. És ez a szülő felelőssége. De hát egyszerűbb a homokba dugni a fejünket, úgyis lesz valahogy...

Csak itt hüledezek ezeken...

Nem bírom a szélsőséges gondolkodást, ezt az ultra-természetes-bio-magátólmködő-majdénérzem dolgot meg nagyon nem.

Ezek úgy gondolják, hogy a módszerek legyenek 16. századiak, az eredmény viszont 22. századi.

Egyébként a valós természetes dolgokhoz természetesen vonzódom..

És az az idő nincs is olyan messze...

Már most se tudtam mit mondani annak a néhány gyereknek,akiket megmart a kissrác,hogy miért van ez...

A szobatisztaságot meg úgy képzeli az anyuka,hogy majd nyáron foglalkoznak a dologgal-igaz,hogy a gyerek még bilit nem látott életében,viszont a pelenkát gyorsan kikapja alóla,mert játszana a székletével.Ahelyett hogy utánanézne,hogy ez mit jelenthet meg mi a teendő esetleg.

Az a vesszőparipája,hogy a 4 év alatti gyerekének nem lehet megtanítani dolgokat.Ezért nem kell a heti egyszeri fejlesztőórán kívül pl speciális segítség.Merthogy ő nem tudja elképzelni pl azt a képes napirendet maguknak.

Mondom erre:-Én nem vagyok szakember,de biztos lenne egy-két jó tanács 3 éves számára.

Pl én a tanultak alapján a kezét fogtam meg a kisfiúnak-ő átkarolja/lefogja,aminek semmi eredménye.

Én azt mondtam egyszerűen:Nem szabad-ő meg:nem érted a szavamat?,ezt nem szeretném stb,mert ő olyan emberbarát...

Én megfogtam a kisfiú kezét,ha harapta a karját-ő meg azt mondta a gyereknek,hogy simogassa meg magát,ahol megharapta...

Elegem lett ebből...

Ja,meg a nő tagadta az értelmi fogyatékosságot is,meg az autizmust is.

Jó-kérdeztem,de akkor mi lehet a baj,mit segítsünk a fiának?

Erre mondta,hogy nem kell semmit,ne foglalkozzak ezzel.

Hát most szívemre teszem a kezem,mert így utólag az jutott eszembe,hogy szó szerint a "nem járunk gyerekorvoshoz" mondat hangzott el két különböző alkalommal.

Tehát egy-két eset lehetett,pl az ápolási segély megállapításánál,ahol nemrég voltak.Aszongya hogy:azt mondták neki,hogy 9 éves koráig otthon lehet a gyerekkel.Meg hogy az előírt TB-s fejlesztésre még nem kaptak időpontot.De ne aggódjak,mert a fejlesztésen van papírtépés meg figyelemfejlesztő játékok stb.

Arra kíváncsi lennék,hogy kapott anyakönyvi kivonatot,ha nem volt a gyerekorvosnál a szülés után.

A védőnő vagy nagyon jóhiszemű,vagy neki is ködösít.

"Ő tudja, mi kell a gyerekének, hiszen "érzi". "-igen ő is ilyen.Borzasztó,de azt mondta,"és hogyha autista is a fiam...akkor mi van?Megy az élet tovább!"

Hát igen,de azért nem olyan jó az az élet,amit az anyja biztosít neki!És én ebben már nem voltam képes részt venni,nagyon nem értek vele egyet és elítélem az anya viselkedését.

Sajnos.