Apa külföldön a család meg itt...gyertek beszéljük ki, mi fáj... (beszélgetős fórum)

Maradj és meríts erőt!:)

Erősítsük egymást!!!!

Nektek mi a célotok?Mit akartok el érni?

Mi saját lakást szeretnénk!:)

Sziasztok!

Már én szerencsés vagyok, mert végre újra együtt a család. Apa tavaly júniusban jött ki Németországba, és 4 hónapig nem is láttuk egymást. Én a 2 gyerekkel voltam otthon. De aztán sikerült kijönnünk, és azóta együtt vagyunk.

Hát lányok lehet, hogy 2-3 hét múlva én is ebben a fórumban fogok landolni. Most hétvégén derül ki, hogy akkor apa mikor mehet ki. és 4 hetente jár majd haza, és én itton maradok a 2 gyerekkel kerttel bolond kutyával és a mindennapok sz@rságaival. Nehéz lesz. De sajnos az anyagiak ezt kívánták meg. Mert nem megy, hogy a csekkeket tologatom.

Apának fáj a legjobban mert szereti a melóhelyét.

Én lassan úgy érzem bele halok...

A gyerekek tartanak "életben"!:(

Itt a kulcsszó!Túl kell élni!

Minegy hogy apa vagy gyerek vagy anya,ha egy család szét szakad az fáj,de nagyon!

Legalább szavakban támogassuk egymást.

Anika ha 4 hetente jár haza az jobb.Nem?

Legalábbis jobb mint a 8...

Akkor most otthon vagy gyesen?

Az még nehezebb,mert lassan telnek a napok.Én dolgozm és próbálom minden hogy lekötni magam..

Sziasztok!

az én férjem igaz már haza jött, de ha bármiben "tudok segíteni", nagyon szívesen segítek!

Németben volt kint ő is. májusban lesz 2 éve hogy haza jött végre, de amíg kint volt 2 évet elég komoly "nyomott" hagyott bennünk.

1 éves volt a kisfiam mikor kiment.9-12 hetente járt haza..nagyon nehéz volt. nagyszülők 80km-rel arrébb élnek...tehát nem volt egy leány álom, de túléltük...:)

Szia!

Az én Férjem 8 hetente jár haza, már nem bírta a sok távollétet, munkahelyet váltott. Itt 4 hetente tud majd hazajönni...Ő kamionozik, én itthon a 7 hónapos kislányunkkal:-(

Sziasztok!

Tapasztalataim szerint egyre több család szakad ketté.Az én cslaádom is így járt.Apánk Münchenben én megy itt 3 gyerekkel.

Sok kibeszélni való van de ezt más nagyon nehez érti meg,mert nekem rendszeresen azt fágják a fejemhez hogy tudtuk mit vállalunk.Ez így van de mégis nagyon nehéz!

Örülnék ha ezen a fórumon kitudnánk beszélni mit érzünk és tanácsokat is adhatnánk egymásnak hogy vészeljül át a szerettünk nélkül töltött heteket...