Apa külföldön a család meg itt...gyertek beszéljük ki, mi fáj... (beszélgetős fórum)

Édes :)

Okosak a gyerekek tudják mi miért van mert egy idő után megértik.

Amikor mamáékhoz mentünk haza már előtt ikszelni kellett napokat hogy mennyit kell még addig aludni.

Még ez is. Nem elég hogy apa távol van mamáék még messzebb és ugye már a gyerekek ezt is várják hogy végre láthassák mamáékat is.

Álmos fiam 3 évesen még jobban viselte apja hiányát, most 7 éves, de egyre nehezebb. Sírni is szokott:((

Igen, nálunk is sok mindenről lemaradt a férjem, jövő héten lesz az ovis ballagás, akkor még itthon lesz, legalábbis remélem.

szeretnénk, de nagyon nincs hova. festő a párom, a brigád lakik együtt egy házban... többen 1 szobában. a bérlet és a munkába utazás ingyen van nekik, vagyis kvázi juttatás. ha nem ott lakna, sem kapna többet... és akkor még a munkába járást is meg kellen oldani gyakran 50-60 km-rel arrébb...

feltételezve, hogy én nem tudnék azonnal elhelyezkedni (gyerek miatt sem), nem bírnánk... azért annyit nem keres. keresne, ha megkapná az utazás és a lakhatás költségeit... de nem kapja...

Áronom sem beszél vele. sem telefonon, sem skype-on... úgy kell könyörögni, hogy legalább köszönjön neki :(

néha-néha megkérdezi tőlem, hogy apa hol van, mikor jön... de ennyi... múltkor mutatta a két kis kezét... kérdezte, hogy ennyit kell még aludni? hát hogy mondjam megy egy 3évesnek, hogy kevés hozzá a 2 keze??? a szívem megszakad érte... és az apjáért is, aki lemaradt arról, amikor levettük az éjjeli pelust, amikor a Muki szűkítő nélkül kezdte a vécét használni... lemaradt arról, ahogy elkezdett pörögni az R betű... arról, hogy megtanult menni a futóbiciklivel... és lemarad most a bölcsis ballagásról is... és még sorolhatnám... és ez neki nagyon fáj :(

Nálunk is volt ilyen időszak, amikor alig akart az apjával szóbaállni, de aztán amikor hazajött, hamar összeszoktak.

Én igyekeztem úgy intézni, hogy amikor otthon volt, töltsenek kettesben is időt. Persze voltunk hármasban, de sokszor a gyerek velem versengett az apjáért. Általában amikor hazajött, az első napokban ügyeltem egyet, olyankor ők voltak együtt délután, aztán reggel bevittük a gyereket az oviba, és miénk volt a délelőtt. Ügyes szervezéssel megoldható volt, hogy mindenki mindenkivel töltsön el valamennyi időt :) Persze olyan is volt, hogy játszóházba vittük a gyereket, mert amíg rohangált, mi tudtunk kicsit beszélgeti :)

Nálunk az is bevált, hogy mindig valami meglepetéssel vártuk apát haza, és ő is mindig hozott valami apróságot (persze általában én vettem meg otthon és betettük a táskájába, hogy ne kerüljön olyan sokba) :)

Nekünk is Lebaránk van.

Sajnos a gyerekek így dolgozzák fel a hiányt. A lányom is inkább nem beszél vele.

augusztus óta van kint a párom München mellett. 4-5hetente jönnek haza... 3-4 napra. nagyon nehezen bírjuk... minden hónapban úgy futunk neki, hogy moist megy utoljára vissza, aztán majd lesz valahogy.

3,5 éves a gyerkőc... és kegyetlenül bünteti az apját :(

Szia!:)

Férjem 6 éve dolgozik külföldön, volt már Norvégiában,Svédországban,Németo-ban, Belgiumban,Ausztriában, most jelenleg ingázik, tehát minden nap hazajön, reggel 6-kor indul, este 8-ra hazaér. Ez most pár hete van így, osztrákoknál dolgozik.

De jövő héten úgy néz ki, hogy megy Hollandiába /ott még nem volt:)/ és ki tudja mikor jön haza.:(

Van egy majdnem 7 éves kisfiúnk, nagyon nehezen viseltük eddig is a hiányát. Ő nem dolgozna kint, de nagy a hiteltörlesztésünk, így kényszerhelyzetben vagyunk.

Sziasztok!

Mi is sokáig voltunk külön, voltak közben kisebb megszakítások, de 2008-nyarától 2011 októberéig mi is külön éltünk. Én pedig két gyerekkel otthon.

Nehéz volt, senki nem mondja hogy nem nehéz. Sokszor sírtam. De kimondja hogy azt nem lehet.

Most ismét külön vagyunk, igaz csak kis időre.

Jaj, az a késői napsütés de klassz lehet:), bár tuti én ott kialavatlan lennék, mert én a nappal kelek és fekszek.

A suli is jó helyen van ezek szerint.

Igen, biztos jó dolog, hogy most otthan van a gyerekkel, főleg azért, mert minden új neki is, így biztos könnyebb neki is.

A lakóhely szerinti suli kb 300m tőlünk de még nem oda jár, hanem egy olyan suliba ahol a külföldi gyerekek egy év alatt megtanulják a nyelvet, ez a belvárosban van 20 perc tőlünk. Ha kérnénk jönne érte taxi de én inkább elkísérem minden nap :)

A város csodás, Bergenben vagyunk. Nyáron kicsit hűvösebb, télen enyhébb és sok az eső de nem zavaró. Ami érdekes hogy most már este 11-kor még süt a nap ;)

Nem lehet a diplomát otthonról mert személyi szám kell hozzá. De nem gond, most legalább megkaptuk azt az évet amit a kislányom 2-3 éves kora között nem tudtam otthon tölteni :) és hála Istennek nem is okoz gondot :) ránk is fér...

:DDDD

A suli messze van?

De szép lesz ott a karácsony, ha olyan, mint amit elképzelek.

Melyik részén vagytok az országnak? Milyen az idő arrafelé? Sokkal hűvösebb van?

Azt hittem, hogy a diploma honosítást innen is lehet intézni, na mindegy! A nyelvtanuláshoz úgy is idő kell már nekünk felnőtteknek:)

Érezzétek jól magatokat, és legyetek sikeresek!

Ha esetleg készülnek fotók, időnként rakhatnál fel:D