A napokban pozitívat teszteltem, a terhességem első heteiben járok (beszélgetés)

Mi 30at adtunk a szülés után, előtte meg sztk-ba jártam, az ingyen volt:)

De szerintem mindegy, nem? ezen kár összefeszülni. Amúgy hogy vagytok? én kicsit izgulok a péntek miatt.

Ti elmondtátok már szűkebb-tágabb környezetnek?

én meg mások bőrén tanultam :)))

amúgy a 100ezret úgy értettem, hogy a havi vizit 5-6000 + a szülés 50-60000.

egyébként én is azt gondolom, hogy aki választ dokit, és elvárja h az orvos a szabadnapját vele és ne a családjával töltse, az fizesse meg neki azt. (bár akkor is extrém összegnek tartom az 50ezret). ha nem bíznák az itteni orvosok bármelyikében, lehet h a szülésre én is választanák valakit.

úgy gondolom nem lesz orvosom, járok majd sztk-ra, minden szempontból paraszolvencia-ellenes vagyok. nem akarok 100ezer ft-ot kifizetni, miközben fizetem a tb-t évek óta.

egyébként mások tapasztalataiból azt szűrtem le, h ha van orvosod, az az egy nagyon(?,jó esetben) odafigyel rá, a többi úgyszólván le se sz*r, egyrészt azért, mert választottál valakit, akinek fizetsz, nyilván azért, mert nem akarod h más vizsgáljon; másrészt van az orvosok között is ez az íratlan szabály, h más betegének a gondozásába nem avatkoznak bele. ha nincs orvosod, akkor mindenkié a felelősség, tehát mindenki odafigyel rád. egyébként meg ismerem az összes dokit a környéken, nem tudnám kiválasztani h ki a legjobb. mert én szakmailag és emberileg is mindenkivel meg vagyok elégedve.

Nekem egészen a 36. hétig nem volt választott orvosom. Nálunk úgy van, hogy lehetőség szerint ugyanahhoz a dokihoz kell járni sztk rendelésre. Amikor elkezdődtek az nst vizsgálatok, még mindig úgy voltam vele, hogy nem akarok fogadottat, de azt tudtam, kinek nem örülnék, ha nála kellene szülnöm. Végül megfogadtam azt a dokit, akihez végig jártam. Lelkiismeretes, fiatal doki, elégedett voltam vele. És nem kért sokat. Az egész szabadnapján (reggel 9-este 6ig) velünk volt, és minden nap bejött hozzám megkérdezni, hogy vagyok. Egyszer vasárnap reggel állított be rózsásan, a szobatársam szerint úgy nézett ki, mint aki épp futni készül, szerintem akkor sem dolgozott. Remélem ezalatt az egy év alatt nem változott sokat a hozzáállása:)

Te amúgy szeretnél fogadott dokit?

úgy legyen! :)

én még várok kb 2 hetet azzal, h orvoshoz menjek. ki kellene találni h kihez/hova menjek...

kényelmes lenne itt a városban, de nem tudom... együtt dolgozok velük, így lehet h kellemetlenül érezném magam...

nektek van választott orvosotok?

Köszi a választ:)

Nálunk, ha jól számolom, 20 hónap lesz a két gyerek között. Bár az elején nagyon megijedtem, mégis jó, hogy így történt. Ha sokat gondolkodunk rajta, ki tudja, mikorra tolódott volna a testvérvállalás.

Egyébként a terhesség baromi érdekes dolgokat tud egy nő szervezetével produkálni: nekem nem a gyomrom, hanem a fogaim nagyon érzékenyek. (ugye a fogszabályzás hátránya:))Nem is nagyon ettem gyümölcsöt, mert a gyümölcssav annyira marta a fogam, hogy sikítva mostam. Terhesen viszont nagyon kívántam az almát, a savanyú dolgokat, citromot, graipfruit-ot, savanyúkáposztát...és egészen a fiam fél éves koráig minden további nélkül, bármiféle panasz mellőzésével tudtam enni ezeket a dolgokat. Pedig ugye számítottam súlyosbodó tünetekre, mindenhol azt olvastam, hogy a fogak állapota romlik a terhesség alatt, stb.

Szóval szerintem még készülj fel néhány meglepetésre:)

Nincs olyan h optimális korkülönbség, mindenre van pro és kontra :)

azt gondolom, hogy a gyerekeknek hosszútávon jó az ha kis korkülönbség van köztük, az anyának lesz egy kicsit nehezebb dolga, ha az egyik kicsi másik pici. ha nagyon kevés a korkülönség pl. 1-1,5 év az a nagytesót szerintem nem annyira viseli meg, mert még nem alakult ki benne az "én vagyok a család szeme-fénye" érzés, és a dacosságtól, öntudatosságtól is messze jár.

2-3 éves nagytesó már dacol, mindig mindennek úgy kell(ene) lennie ahogy ő akarja, a legkevésbé sem fogja érdekelni, hogy a kistesót meg kell szoptatni, pelenkázni, stb. a féltékenység szerintem ebben a korban a legnehezebben kezelhető. mert a gyerkőc csak azt látja, h jött ez a kisbaba, akit állítólag szeretni kellene, de elveszi tőle az anyát.. a "te már nagy vagy és okos" biztatásra gyakran az a válasza, hogy "nem, én kicsi vagyok és buta". esetleg még az ovit is pont akkor kezdi, amiből pedig azt következteti, hogy "jött a kistesó, engem meg lepasszoltak"...

4-5 éves tesót már be lehet vonni a pici gondozásába, meg lehet magyarázni neki, hogy miért kell a picivel anyának többet foglalkoznia, önellátó, ovit már megszokta, így délelőtt anyának van ideje ellátni a háztartást, délután pedig a gyerekekkel foglalkozni, játszani. ez a korkülönbség viszont 2-3 év múlva nem lesz annyira jó, amikor a nagytesó elkezdi az iskolát, a kicsi meg nem hagyja tanulni, mert elveszi a könyveit, összefirkálja a füzetét stb.

nagy általánosságban ezt figyeltem meg, de azért mindig vannak kivételek, és minden gyerek kezelhető, ha anya következetes és odafigyel az egyensúlyra a két gyerek között.

babavárásom ezidáig teljesen panaszmentes, aminek örülök, de fura, mert egyébként, nem-terhesen elég érzékeny a gyomrom, és ebből azt gondoltam, h a hányással, hányingerrel nem keveset fogok küzdeni. persze jelenleg 4,5 hetes vagyok (komoly, mi?) szóval a hcg emelkedésével még akármi is lehet 6-7 hetesen...

Sziasztok csajok!

Köszi a jókívánságokat, szerencsére minden terv szerint alakult.

Pettka, a korkülönbségre visszatérve, hát mi nem egészen így szerettük volna:) mindig azt mondtam, nincs becsúszott gyerek, hát VAN. Mindenképpen akartunk kistesót, de azért kicsit korainak gondolom.

Zani, te szakmailag ezt hogy látod? mármint a korkülönbséget. Gondolom a gyerek habitusától is függ, de van ideális korkülönbség tesók közt?

Pettka, mikor mész dokihoz?:)

Milyen volt a hétvégétek? Én iszonyatosan fel vagyok puffadva, legszívesebben egész nap döglöttem volna, aludni persze nem tudtam. Szép napot!

Isten éltesse a kisfiadat!

mi még csak most kezdjük a szülői hivatást, első baba.