5 évet vártunk a gyerekvállalással, hogy érzelmi és anyagi... (beszélgetés)

De, szerintem meg az is benne van a pakliban. Azt írta 5 évet vártak míg megteremtették...Ismétlem jól tették. Igy helyes. Megtehették.

A 40 éves nem biztos, hogy tud várni ennyit és az sem biztos, hogy a megfelelő sírig tartó emberrel van együtt. Sok tényezős ez a kérdés kör.

Nem baj, hogy nem gondoljuk és nem értjük egyformán. Különböző véleményekkel bírunk.

Részemről ez több gondolatot nem igényel. Leírtam amit gondolok az egészről.

Rendben. A kérdésem lényegére nem kaptam választ, de nem gond.

Milyen kéretlen mondogatás van a vallomásban? Semmi kéretlent nem érzek benne. A véleményét írta, miszerint elítél...Bezzegelést pedig végképp nem érzek.

Teljesen másként látunk dolgokat. Ami szintén nem gond. Nekem legalábbis nem az.

Igen, ez a jó szó. A bezzeg. Nálam is ez okoz némi ambivalenciát. Bezzeg ő várt 5 évet, de aki nem teremti meg a tutit az "elítélendő". Ismétlem jól tette. Csak nem mindenki tudja ezt megugorni és nem csak az anyagi okok miatt.

Mindenki maga tudja mikor és mennyit szül. Van aki már egy garzonba is megteszi, van aki 2 szintes családi házba sem, mert még hiányzik a medence vagy a nagy családi autó, vagy bármi amit ő annak gondol. Mindenkinek más a mérce és az elég kategória.

Semleges (2. hsz) is arról írt, hogy egyesek lemaradnak a gyermekvállalásról. Mert kifutnak az időből. Persze van ilyen. De itt most nem arról van szó, hogy addig-addig vár valaki, hogy megteremtse az anyagi feltételeket, míg eljut a gyerekvállalás gondolatáig.

A vallomás kiírója a saját példáját írta, és nem gondolom, felmerült benne olyan, mint amiről ti beszéltek.

Úgy érzem, hogy többen is elsiklottak a lényegi mondanivaló felett.

Hát amit írtam. Azt, hogy van róla a véleményem. Végülis nem kérte FI-t senki a véleménye publikálására.

Fordítsuk meg. Csomó dolgot nem kedvelek, netán utálok is, de hová vezetne ennek kéretlen mondogatása.

Szerintem elég lett volna a vallomás első fele, akkor nem hagyna bezzegelős ízt.

Amiről írsz, az már teljesen más irányba viszi a témát.

Itt szó sincs más országokról.

Ha ennek az országnak nem is érdeke, hallomásból ismerek olyan államot, ahol a vezetés célzottan azért támogatja segélyek formájában a szegény réteget, hogy biztosítsa magának a szavazóbázist. Így kialakul egy olyan társadalmi csoport, ami bevétele függ az állami juttatásoktól. A gyermekvállalási kedv növelésével pedig ez a politikailag lojális réteg mérete egyre csak nő.

Sőt, tovább megyek. Egy csoportot annál könnyebb irányítani, minél kevésbé tanultak a tagjai. Ha pedig még értelmileg sérült is egy része, akkor még kevesebb eséllyel lesz belőlük intelligens politikai ellenfél.

Ezt azért nem nehéz kimatekozni.

Én az egyetlen szóhasználat miatti bújtatott fenyegetést ítélem el. Amolyan passzív-agresszív módszer.

Elítéli. Szíve joga. Ettől még nem fog nagyobb eséllyel gyerek nélkül maradni, mint aki nem írja le ugyanezt a szót.

Amivel mellesleg semmi baj nincsen. Én például elítélem a szándékosan szemetelőket, a bűnözőket, a gyerekverőket, az állatokat felelőtlenül tartókat és a bántalmazó személyiségeket is sok egyéb mellett. Ahogyan tökéletesen biztos vagyok abban, hogy mindenki elítél egy csomóféle embert és horribilie dictu nem lett tőle szerencsétlenebb az élete egyetlen területén sem.

Nálam is visszás és nem jó érzéssel tölt el az "elítélem" szó. Nyilván a felelősség mindent visz és józan paraszti ésszel a semmire a csupasz seg.re normál értékrenddel rendelkező nem szüli sorba a gyerekeket.

FI 5 évet várt. Jól tette. Biztos még fiatalok, megtalálták egymás személyében az igazit, megteremtették maguknak az érzelmi, anyagi biztonságot. Aki későn találja meg az igazit vagy nekik 10+ év kell a megteremtéshez lehet, hogy lekésik a gyerekről. Vagy éppen nem jön össze a gyerek. Számtalan ilyen van.

És igen, az is igaz, hogy az élet a legnagyobb forgatókönyvíró. Semmi nincs kőbe vésve.

Szíved joga erről bármilyen döntést meghozni.

Sok tekintetben igazad van, ugyanis pénzért adják az ételt, italt, ruhát, vitamint, szemüveget, megfelelő orvosi ellátást, közlekedést, fűtést stb.

A hápogással ne foglalkozz. Inkább felelősségteljes döntés másik életről vagy életekről, mint a majd lesz valahogy mentalitás.

Nem kötözködésként - de te milyen szót használnál az "elítélem" helyett, ami pontosan kifejezné az érzésedet azzal kapcsolatban, ha minden felelősségvállalás nélkül szülné sorba a gyerekeket valaki, akiben tényleg nincs a felelősség érzetének a csírája sem.

Ez a kérdés persze csak akkor kíván választ, ha egyetértesz a felelősségvállalás kérdésével. Amennyiben nem hangsúlyos nálad a felelősségvállalás, akkor nem is várok választ.

Egyetértek.

Mennyiség helyett a minőségre kellene törekedni ezen a téren (is).

Az anyagi biztonság alatt mit értesz? Mert elég széles a spektrum. Nem ott kezdődik, hogy pl. évi 3-4 luxus nyaralásra meg magániskolába viszed a gyereked és több 100 milliós luxus villában neveled fel. Egészen kevés is elég ahhoz, hogy jó érzésű, értelmes felnőtt legyen egy gyerekből.

Nyilván azért van egy minimum szint is, és van olyan élethelyzet, ami borít mindent előre nem látva.

Képzeld mi lett volna a világgal, ha mindenki hozzád hasonlóan csak anyagi jólétre vállalt volna gyermeket. Most nem csak a fejlődő világra gondolok, de még a múlt század elején sem születhettek volna Európa legnagyobb részén. Mindenhol nagy volt a szegénység.

Amúgy biztosan jobb a gyereknek a jólét, de az hogy életet kapott talán fontosabb.

Szerintem ezt a kérdést komplex módon kell mérlegre tenni.

Családtervezés elcsépelt, de okos gondolat. Mondhatni úgy is, hogy értelmes emberek izgalmas és okos viselkedése.

Mi jó a babáknak?

Mi jó a szülőknek?

Alkalmas-e a szociális környezet?

De még a nagyszülők körülményei is fontosak!

Ha csak az anyagi oldalon merül fel a kérdés, akkor az azt jelentené, hogy a pénz old meg mindent.

És erről már régen kiderült, hogy nem igaz!

Persze. De ennek az országnak olyan - most még gyerekekre, később felnőtté váló - emberekre van szüksége, akik nyomorban élnek? Akik talán majd a szüleik példáját követik? Akik elhanyagoltak, akik csak sóvárogna egy jobb élet reményében?

Milyen sok értelmileg nagy mértékben sérült gyermek születik már szintén értelmileg sérült szülők "gyerekvállalásából"?! A védekezés náluk ismeretlen fogalom. Ja, de hajrá! Istenem...

Értem, miről írsz.

A gyerekvállalás felelősségteljes dolog. Én is azon a véleményen vagyok, amiről te írsz: gyereket úgy vállaljon egy pár, "hogy érzelmi és anyagi biztonságba érkezzen." Persze itt nem luxuséletre gondolok. De van egy minimum szint, ami anyagi biztonságot jelent.

Azért értem, hogy miért így vallottál, mert számtalan példa van arra, amikor - ahogy írod - "semmire szül minél több gyereket". Nem dolgozik, de sorba szüli szegény gyerekeket. Aztán követeli a támogatást, mert neki jár.

Gondolom, te is ilyen esetekre gondoltál. Ez persze csak feltételezés. De ha ilyen esetekre gondolsz, akkor teljes mértékben egyetértek.

"Ne ítélj, hogy ne ítéltess"

Hallottam olyat is, hogy addig várt míg lecsúszott a gyerekvállalásról. Nem látsz bele a másik életébe. Örülj, hogy neked ilyen szépen, flottul sikerült.