Vallomások

Utálom a vasárnapot.

Tiszta sor, hogy imádok sómenkedni, mindegy hogy szóban vagy írásban csak legyen közönségem, akit szórakoztathatok! Ez eddig sikerült is és ezt már nagyon sokszor visszakaptam emberektől! Valahol mélyen egy előadóművész veszett el bennem! 🎤🖊️🙂

Annyi süteményt ettem az elmúlt néhány hétben, hogy újra kell indítanom a diétámat.

Mostanában nem merek senkinek nemet mondani.

Nem okoskodom annyit, mióta felismertem, mások okoskodása milyen fárasztó tud lenni.

Kávé és dorombolás, mindig jól indul így a reggelem.

Nem vagyok gyerekgyár. Megálljt parancsoltam.

Azt hiszem, már nem félek annyira, mint fél éve.

Óvodapedagógus akartam lenni, de viszolygok az orrváladéktól, és a tapasztalat az, nincsen gyerek, vastag nátha nélkül.

Nem ott tartok, ahol mindenki szerint tartanom kellene.

Már megutáltam a napi főzést. Jó lenne szabadságra menni.

Pár hónapja olyat írtam itt valakinek, amit megbántam. Nem akartam rosszat, de durván fogalmaztam meg amit szerettem volna mondani, a saját fájdalmam miatt. Azóta is bánt ez a dolog, pedig lehet, hogy ő már nem is emlékszik rá. Bocsáss meg, kérlek.

Néha éjszaka, amikor minden csendes, lopva előveszem a régi naplómat és újraolvasom a régi álmaimat.

Nagyon meggondolatlan vagyok.

Éjszaka csinálok mindent! Akkor dolgozom, tanulok, gyakorlok, szerkesztek, írok! "Gyűlölöm" a napfényt🌄🫣, a fancsali, hétköznapi, unalmas embereket! Olyan vagyok mint Batman🦇! Bagoly-típus🦉 vagyok! Így élek már sok-sok-sok éve! 💜🌌

Milton Friedman "Egyetem", minden szemeszter egy hiba volt.

Szégyen és érthetetlen számomra, miért hordanak gálákon a sztárok pucérruhákat, jó alakom van de soha nem venném fel, szerintem a nők magukat lealacsonyítják.

Régóta zavar az orrom formája. Gyerekkoromban sokat csúfoltak miatta.

Amikor nekem nem sikerült, titokban örültem, hogy Neki se.

Hiba volt a Dr. Csontot nézve enni.

A munkahelyemen mindenki úgy tudja, hogy 15 éve élek boldog házasságban. Közben 8 éve elváltam. Senkinek semmi köze hozzá.

Majdnem megcsaltam a férjemet. Az utolsó pillanatban léptem vissza, mikor a lakásban voltunk. Hirtelen hatalmas undor fogott el és elküldtem a férfit.

Ettem az ágyba almát, egy kis gerezd leesett a piszkos tálcára, tiszta poros lett, én meg megfogtam és feldobtam polcra az iratok közé. (ráadásul az nem az én polcom)

Három hete volt az utolsó pánikrohamom. Félek, hogy mikor jön a következő... :((

A főnököm szóvá tette, hogy szagérzékeny, migrénje van, zavarja, hogy iqost szívok.

Hálátlan gyerek vagyok anyám szerint, mert mikor rendszeresen panaszkodik nekem apámra, meg szoktam védeni.

Hajlamos vagyok minden helyzetben a legrosszabb forgatókönyvet elképzelni emiatt pánikrohamaim vannak, aminek már testi tünetei is vannak. Pszichológushoz fordultam segítségért, aki elaludt a beszélgetés során!

Szerintem a párom nem bízik a nyelvtudásomban. (Több nyelvvizsgám is van) Pár nap múlva utazunk nyaralni, de ahogy észrevettem ő amiatt aggódik a legjobban. Bár igaz, hogy ő nem beszéli azt a nyelvet.

Tele vagyok problémákkal, de legalább a hulahopp karika megy még 50 felett is.

Bármikor be tudok lépni a (volt) párom messengerére. Másfél éve használta a telefonom és benne maradt. Múlt héten így bukott le, hogy megcsalt és utána szakítottunk.