5 évet vártunk a gyerekvállalással, hogy érzelmi és anyagi... (beszélgetés)

A lakást még csak ki sem ejtettem a számon.

Valaki hozta az albérletet, írtam, hogy nem számít, az is jó, ha marad minden hónapban a leendő gyerekre valamennyi keret.

Mikor abortuszra megy egy nő, legalábbis régen így volt, kérdezik az anyagi helyzetéről, párkapcsolatáról, de bezzeg mikor terhes lesz, a kutya sem törődik ezekkel.

Én egyetértek veled.:)))

Elolvastam az egész fórumot. Szerintem többen állnának melletted, ha nem hangsúlyoztad volna ki ennyire, hogy "bezzeg" ti öt évet vártatok, és aki nem így tesz, az felelőtlen.

A mi első gyermekünk albérletbe született, és két és fél éves koráig ott is éltünk. Ezek szerint én már a "semmire szülő" fiatal, meggondolatlan anya kategóriába tartozom, pedig dolgoztunk, 'úgymond csak nem saját lakással indultunk.Nem volt háttér segítség sem.

Magyarországon kevesen tudnak fiatalon, hitel nélkül lakást venni. Az átlagfizetésből nem nagyon lehet készpénzre ingatlant félretenni. A hitel pedig önmagában is kockázat, bármilyen gondosan tervez valaki. Egy betegség, egy haláleset, egy válás, és a biztosnak hitt alapok is kártyavárként dőlnek össze.

A felelősségteljes döntés fontos, ebben egyetértek. De az, hogy ki mikor és milyen körülmények között vállal gyermeket, nem mérhető pusztán ingatlan,vagy berendezési listával.

Ugyanakkor abban igazad van, hogy amennyiben valaki tartósan nélkülöz, és ennek ellenére felelőtlenül vállalja a harmadik–negyedik, esetleg többedik gyermeket is minden alap nélkül, az már más kérdés. A felelőtlenség nem a lakás meglétén múlik, hanem azon, hogy látjuk-e reálisan a saját lehetőségeinket.

A valódi biztonság sokszor nem a tulajdoni lapon, bankbetéten kezdődik. Az élet nagy rendező.

Ne szomorkodj, felesleges!

Az asszertív kommunikációt nem könnyű elsajátítani. Ezúttal nem volt szerencsés a részedről a stílus, majd máskor jobban sikerül.

Vigasztaljon, hogy szép számmal akadtak a hozzászólások között olyanok, amelyek a te véleményedet támogatták.

Félreértik vagy félremagyarázzák direkt.

Nem hiszem, hogy sokan úgy gondolják, hogy úgy helyes gyereket vállalni, hogy nem tudja megteremteni még az érkezésére sem az ALAPVETŐ dolgokat neki, úgy mint ágy, hordozó, babakocsi, ruha, pelenka, pedig ezekre van 9 hónap. Nem luxusból, hanem akár használt tárgyakból használt ruhákból, de nem tudja, hanem arra alapoz, hogy más emberek majd kisegítik mindig. Én ezt elítélem, mert felelőtlenség a gyerekkel szemben.

Ez az én véleményem.

Ez az, hogy

- nincs semmijük és szülnek gyereket

- kérnek és kapnak segítséget, mert gyerekekről van szó, az emberek segítenek, pl egy ingyen babakocsit

- nem becsülik meg a segítséget, elherdálják, tönkreteszik

- de már jön az új gyerek, a babakocsi már szét van törve, el van koszolva, pedig nem telt el 2 év

- innen lépj az első pontra, mert ismétlődik

A 36-ban írja az Fi, hogy a törekvő, dolgos emberekről írja a keresetlen szavait.

A megélhetési gyerekszűlőkről, lumpenekről nem vitatkozunk...

És ez micsoda? :

" elsőre összekoldulnak ezt-azt, de már jön a következő gyerek. De annyira sem vigyáznak azokra a dolgokra, amiket adományba kaptak, hogy az első gyerek babakocsiját már nem tudják a másodiknál használni, mert szét van törve, mocskos, kitisztíthatatlan állapotú. A ruhákkal ugyanígy, nem becsülik meg, amit kapnak. Nem hogy saját erőből nem tudnak gyereket eltartani, de a segítséget is elherdálják."

Hiába támadsz mindenkit, egyszerű szövegértelmezési problémáid vannak.

Higgadj le és olvasd újra. Ha tanácsot adhatok...

Szerintem te pontosan tudod, hogy nem az általad felvázolt "betegségekre" gondoltam.

Szűk réteg...aha!

Szeretek vitázni. De van az a pont, amikor feladom. Nem érvek híján, hanem elértem arra a pontra, amikor már nem látom értelmét.

Az ironizálásod (45. hsz-ed) is bőven közrejátszik ebben.