Vallomások

Kölcsön adtam valakinek valamit, de eszébe sem jut, hogy visszaadja. Napi szinten találkozunk és csak megy a jópofi... Egyre kellemetlenebb. Azt hiszem szólnom kell neki.

Vele azt a földöntúli boldogságot éltem át, mint senkivel! Csak mert létezik! Van viszonyítási alapom!

Mi az ami előre hajt?! Már semmi! Talán Valaki... És ennyi!

Még mindig túl sok ez a három teher. Az SM, a rák és a demens szülő úgy érzem, betemet, megfojt.

Kedvenc mobilos játékom a Gossip Harbor. 104-es szinten vagyok. Amikor csak lehet játszom vele, alig várom, hogy töltődjön az energia.

Sírni tudnék, mikor jön, hogy fáj a feje és a gyógyszer bevétele után fél perccel gyógyszert követel.

Szeretem az életem, nem cserélnék senkivel. Van benne jó is, rossz is, de nekem mégis tökéletes.

A zöld az én kedvenc színem.

Számomra a legbiztosabb rossz hír ezerszer jobb, mint a bizonytalanság. A rossz hírt képes vagyok a helyén kezelni, ám a bizonytalanságba "kissé" beleőrülök, ami folyamatban van, hála ....nak.

Azon gondolkozok, hogy az egyszem macskámhoz veszek egy kis testű papagájt. Jól elszórakoznának, és nem unatkozna a macska.

Lassan válóok lesz a férjem azon mániája, hogy a konyhai szemetes tartalmát átbogarássza, mert szerinte sok olyan dolgot dobok ki, ami még jó valamire.

Elítélem, aki vonat alá ugrik. Sajnálom a vonatvezetőt, az utasokat, szemtanúkat.

Nem vagyok én olyan okos, mint hisznek, csalás az egész. Úgyis le fogok bukni.

Ma hirtelen a kolléganőm új feladatot mutatott a számítógépen és a főnökkel együtt álltak a hátam mögött. Zavarba jöttem és hirtelen elírtam a számokat.

Ma megvettem, és ettem szaloncukrot.

Szoktam magamban beszélni nyilvános helyeken is, emiatt gyakran bolondnak néznek.

Rendszeresen elborzadok attól, hogy megtudtam, miből van a szobámban lévő por nagy része.

Megint írtam. Azért ha ilyen szenvedés kell hozzá, inkább ne lennék csatorna.

Megnéztem a Kaliforniai álom (2016) című filmet, mert a tv leadta. Megosztó, sokak szerint giccses, nekem meg tetszett, szerintem egy jó film! A vége túl szép ahhoz hogy igaz legyen, aztán jött a csattanó! Amikor együtt voltak, az volt az igazi! 👍

Szomorú vagyok, mert megint rossz lett a férjem laboreredménye. :(

Könnyebb lenne az élet, ha az emberek tudnák a különbséget a szegénység és a pénztelenség között.

Beléptem egy olvasói csoportba, de rájöttem, hogy csak frusztrál, mennyi jó könyvet nem tudok elolvasni.

Ma a boltban ahogy csipesszel megfogtam a péksütit, leejtettem. Gyorsan körbenéztem, és visszatettem a többi közé. Elvégre az eladó is ezt szokta csinálni.

Mindenem fáj már évek óta. Lehet, hogy mindenki másnak is 60 felett. Csak én nem tudom, mert senki sem mondja nekem. Egy biztos, nekem fáj!

A bölcsességekkel, ígéretekkel, ábrándozásokkal tele van a padlás! A cselekedetekben, a történésekben hiszek igazán! Ami VAN! Elkészíteni egy jó ételt, összegereblyézni a faleveleket, meginni egy forró kávét, találkozni valakivel! Ez a valódi élet!

Néha elgondolkozok azon hogy ha eltűnnék, ugyan ki venné észre hogy nem vagyok többé.

Pánikolok. A véreredményeim alapján leukémiás lehetek. Fél éve kezdődött, további kivizsgálásra hónapokat kell várnom.

Undorító számomra ez a változókori hangulatingadozás. Remélem le lehet győzni.

Tegnap hőemelkedéssel mentem le a boltba és még meg is áztam ernyő nélkül, holnap meg megyek a bazilikába korán reggel, szent Imre herceg emléknap miatt.

Sok időt pazaroltam arra, hogy elmagyarázzam a céljaimat olyan embereknek, akik soha nem tudták, mit csinálok, de nem is akarták igazán tudni.