Vallomások

Észre sem vettük és szép lassan elveszítettük egymást. Pedig együtt, egymástól tanultunk meg szeretni...

Imádom az epret.

Utálom a focit és azt, amikor jönnek a nagy fociszezonok, és kb minden reklámból ömlik. Nincs bajom azzal, ha más szereti, de irritáló és idegesítő, aki mindenki arcába tolja...

Deja vu állandó.

Itt már csak a kegyelem virágesője segíthet. 🌼🌻🌺🌧️

Mostanában labilisabb vagyok. Talán egy haláleset, talán a gyógyszer, talán a változó kor. Talán így együtt mind.

Igazságtalanul megbántott és tiszteletlen volt. Egy mélyen eltemetett fájdalom gombot kapcsolhatott be, ezért rossz most ennyire. Ha felszínre jönne a valódi fájdalom, akkor könnyebb lenne megoldani.

Nem szeretem azokat az embereket, akik magas lóról beszélnek.

Van hogy úgy érzem, már nincs mit mondanom. Kicsúszott a lábam alól a talaj, és nem tudom hogyan tovább. Csak ülök és nézek ki a fejemből.

Úgy elmennék most a Balatonhoz koktélozni... olyan hogy is mondjam szerelmes, romantikus hangulatban vagyok. Nézni a vizet, a naplementét, összebújni, sétálni...

Hurrá, EB. Minden itthoni meccsen kint leszek!

Bevallom nem szeretem a vaskalapos embereket.

Indul az EB. A férjem már bevásárolt sörből és chipsből. Megint egy hónapig úgy fognak telni a délutánjaim, mintha nem lenne férjem. Csak ő és a tévén futkosó focisták.

Nem támaszod vagyok, menedéked. Üres vagyok Nélküled.

Feleslegesnek és haszontalannak érzem magam. Jobb lett volna, ha inkább én halok meg.

Vannak olyan passzív bevételi forrásaim, befektetéseim, bankszámláim, amikről a párom nem tud, nem is fog.

Tegnap nálam járt az egyik unokám! Nagyon örültem neki! Aranyos volt!

Próbáltam szépen, csúnyán, könyörögtem hagyja abba a szenvedélyfüggőségét, de csak züllik folyamatosan. Nem tudok már mit tenni érte! Sajnálom!

Szállítmányozási vállalkozó vagyok. 0-24-ben az időmet adom az embereknek. Az árú a szeretet. Egyre nehezebb a munkám, mert egyre többen bélyegeznek ügyefogyottnak. Leginkább, büszke önkéntes ügyvédek, ügynökök. Pedig nem vagyok ügyetlen.

Azokat, akik zöldet nyomtak a kettővel ezelőtti vallomásra szeretném megölelni.

Gyakran szoktam főzni, viszont a nagymamám szeret beleszólni, és mindig elmondja mit hogyan kellene szerinte csinálni. Őszintén szerintem én már régen jobban főzök nála, és ez mindig felidegesít. Amúgy nagyon szeretem, de ezt nehéz elviselni.

Úgy gondolom, aki szeret az fehér zokniban és szandálban is szeret!

Ahogy olvasgatom a fórumokat, most vagy kamaszok írnak ide vagy trollkodás, mert olyan kérdéseket látok leírva, amin eldobom az agyamat. Ilyenkor irigykedek, hogy ez a legnagyobb problémájuk, hogy ki törölt ki, ki tilt le. Kinek köszönöm stb...

Szeretnék lassúzni..... 🤪🤗

Szerelemben, ha mögé látsz, nem látod az egészet, mert keresztül nézel valamin. A "vesztesek" ne győzzenek. Nyerjünk. Így tisztelem a szabályod. Fogadd el a tanácsom. Én belőlünk adakozok. A nézőpontunk egy, a látóterünk más.

Vannak szörnyű emberek, őket a környezetük kitaszítja, sőt, én magam is elkerülném őket, de nem bírom elviselni, hogy a többi ember összebeszél ellenük, kirekesztik őket. Sajnálom őket, nekik is van lelkük. Ezért állok a "vesztes oldalra".

Még azt is megértem, ha UFO vagy. Csak többször kell majd elmondanod, mert én nem vagyok az. Buta csacsi vagyok, de szeretlek.

Hazudnék, ha azt mondanám, nem tölt el némi revans érzéssel, hogy látom, mennyivel többre vittem családilag/anyagiakban/lakhelyben, mennyivel jobban nézek ki azoknál a volt osztálytársnőimnél, akik az iskolában még megaláztak és lenéztek.

Nincs undorítóbb és kártékonyabb dolog az emberi fajnál.

Hiányoznak a vaddisznós, anyakocás vallomások.