Vallomások

Sokszor muszáj füllentenem a nyugalmam érdekében, különben kihasználnának.

Még én érzem magam rosszul, amiért szidom a párom lotyóját.

Kiköltöztünk külföldre és itt szeretünk élni. Évente egyszer megyünk Magyarországra, de egy hét után már elegünk van a magyar viselkedésből (tolakodás, szemetelés, bürokrácia, rosszakarás, stb...) és haza akarunk indulni.

Nekem a Facebookon nincs jelezve a szülinapom. Aki csak onnan tudja, hogy az van, az nem érdemes arra, hogy felköszöntsön. Aki fontos nekem, annak tudom a születésnapját, és köszöntöm őket a Facebook nélkül is ;)

Aki a Facebookon nem köszöntött fel engem, annak én sem küldök szülinapi jókívánságot.

Parányi nyugdíjamból, ami 55 ezer, képes voltam egy rádiót venni, hogy a Retró rádiót hallgathassam.

Nem tudom hány fős háztartásban él aki 300 ezer Ft-ot költ havonta kajára és rezsire, mi ketten a párommal nem kapunk ennyit, de a lányoméknak is segítünk mivel külön laknak, sajnos Ők sem keresnek ketten sem 300 Ft-ot és az unokám is otthon lakik!

Még életemben nem volt soha egyszerre 300 ezer Ft a kezemben!😕

Egész nyáron napozok, napi 2-3 órát. Undorító a fehér bőr!

300.000 Ft-t keresek egy hónapban, elmegy kajára és a háztartásra. Lelkiismeretfurdalásom van, ha könyvet vagy táskát vásárolnék magamnak.

Nem bírom a szőrt elviselni magamon. Egy kicsi borostát se.

Ha vendégségben azt mondja a házigazda nekem, hogy egyek még, mindig azt mondom, hogy nem akarom kienni a vagyonából.

Annyit ültem mostanában, hogy kikérgesedett a fenék hajlatom.

Gyűlölöm a hazug embereket.

Még abszolút hiányzik a régi hoxa. :(

Gyűlölöm ezt az érzéketlen, részvétlen világot, amiben élünk, ahol akkor is teli szájjal kell vigyorogni, amikor az ember szíve megszakad. Ha erre az ember nem képes, akkor kerülik, mint a leprást, vagy még egyet rúgnak bele, undorodom mindenkitől!!

Nyár elején rengeteg tervet szőttem, mi mindent fogok megvalósítani. Aztán megint nagyon gyorsan eltelt és a harmadát sem sikerült. :(

Már abszolút nem hiányzik a régi hoxa!:D

Valószínűleg azért tetszenek annyira Katalin hercegnő/Diána hercegnő kalapjai, mert a lelkem mélyén én is egy igazi hercegnő vagyok!

Annyira GYŰLÖLÖM a reklámokat, 1000x leadott ajánlókat, meg azt, hogy átkapcsolok és ott is reklám van, hogy ordítok egy hatalmasat, ha nem hallja senki, vagy hangosan káromkodva szidom az ükanyjukat is!

Szombaton kávézom egy majd' 20 éve nem látott pasi ismerősömmel. Nem az esetem, de jó fej. Abban reménykedem, hogy Ő ezt nem veszi randinak.

Ma lusta vagyok, nincs kedvem semmihez.

Rájöttem nem vagyok anyatípus. Sokszor csak idegesítenek a gyerekeim, és nem igazán érdekel mi van velük. Pedig nagyon akartam gyereket. Úgy érzem a legszebb éveim vették el.

Utolért a búbánat.

Annyira szeretnék már újra dolgozni, pénzt keresni. Három gyerekkel úgy érzem, hogy nagyon kevés esélyem van a szakmámban, részmunkaidőben. Mindent megtettem, hogy folyamatosan fejlődjek, képben legyek a változásokkal. Nagyon félek mégis.

Ha újra kezdhetném az életemet, csak egy gyereket vállalnék. Sok a három gyerek. Nehéz, nem csak anyagi értelemben.

Szeretnék már szülni, kisbabát akarok. Van saját keresetem, biztos kapcsolatom. Fiatalok vagyunk, de mindig fiatal anyuka szerettem volna lenni.

Szeretnék újra gyermek lenni...

Ezer tervem van és elhatározásom de sosem kezdek bele semmibe se. Egy helyben toporgok a rettenetes munkahelyemen egy majdnem meglévő diplomán ücsörögve.

A napokban kidobott valaki egy privát naplóból, pedig arra sem emlékeztem, hogy benne voltam. Be kell vallanom, hogy van néhány napló, amit nem szoktam olvasni, annak ellenére sem, hogy kedvencnek vannak jelölve.