Vallomások

Visszataszító, amikor a pénztárnál fizetnél, annyira rágózik valaki, mintha kérődzne.

Ha valaki úgy kezd egy mondatot, hogy "Megmondom őszintén..", annak a továbbiakban minden szavát kétkedéssel fogadom.

Bárcsak anyós lenne jobb a káposztafőzésben! A család szerint ez nem így van, tehát most karácsonyra is nekem kell majd megfőzni az óriási nagy lábosban a hatalmas adag töltött káposztát. Ehhez ragaszkodik a család, de a rokonok is.

Régen nagyon szerettem vonaton utazni. Csak néztem az elsuhanó tájat, néha őzeket, nyulat, fácánt. Hallgattam a zakatolást, és élveztem a ringatást. Megnyugtató volt.

Minden nap tanulunk együtt a gyerekkel. Nem ültetem a tévé elé és nyomom tele csipsszel. Örülök, ha együtt fedezhetjük fel az új dolgokat.

Nem szeretek a gyerekekkel rokonokhoz utazni. Kínlódnak az úton, túlpörögnek a vendégségben és mindig összeszednek valami betegséget.

Visszatértek a majd tíz éve elfeledett női energiáim. Amire visszatértek, a férfi tűnt el, aki miatt annyira akartam a NŐségem. :(

Olyan zavaros minden ma. Lelkileg, testileg mintha máshol lennék. De jó lenne valóban máshol lenni, szebb, boldogabb helyen. Ha alszok ott vagyok mindig, de fel kell ébrednem. Nem akarok felébredni többet.

Balra húzom: motoros, kövér, cigis, piával pózol, szuperhősös pólót visel, kopasz, horgász, gyereke van, szeretőt keres, harmadikat keres, baseball/obey sapit visel, zenész, tükör előtt feszít, tetovált, piercinges vagy azt írja: "ismerj meg :P".

Utasként 3 totálkáros autóból szálltam már ki baleset után. Nem a vezető hibája volt egyik sem.

Anyósom nem fiatal, mégsem tudja, hogy kell édes káposztánál a leveleit leszedni. Nyersen nem megy. Torzsát kivágni, aztán a fejet be forró vízbe, hagyni kihűlni. Másnap lebonthatóak a levelek. Ha tippet adnék neki megsértődik, ismerem. :(

Nem vagyok igénytelen! Hajat is mosok rendesen! De nem találok egy jó sampont korpásodásra! Borzasztóan száraz a fejbőröm.

Annyit nyüstöltem a tanulással a gyerekeimet az őszi szünet végén, hogy már a Pinterest is tud róla és otthontanulással foglalkozó táblákat ajánlgat.

Kis drága tacsifiam, amióta itthon vagyok azóta itt nyafog körülöttem, hogy játékidő van :) de már játszottunk kicsit, más dolgom is van, de ő hogy is érhetné meg!

Folyton egy állítólagos ismerősöm kórházi kalandjairól tudósítanak, én meg azt sem tudom, kicsoda és honnan ismerem. Nem is érdekel, így leállítottam a követését.

Van egy ismerősöm, aki szinte pokolba kívánta a halloweenezőket. Az ő férje meghalt tavaly, ezért más is érezze szarul magát. Nem fogom elvenni a gyerekemtől a tökfaragást és a többit. Teljesen két dolog a kettő!

Nem tudtam ellenállni és megint vettem új karácsonyi díszeket, pedig idén nem akartam.

Én vagyok az élő példa, a kutyából szalonna esetére.

Nagyon nehéz bíznom olyan emberben, aki évekig pofára ejtett és becsapott. Ezért sokszor hisztizek és féltékenykedek. 😪

Túl sokat vállaltam mára.

Kényszerből bevállaltam a 3 műszakot. Remélem az eddig egy éjszakás sármos pasi is fog dolgozni. Legalább ő feldobná a napom, ha láthatnám.

Több év után is szerelmes vagyok a páromba. Tisztelem és becsülöm, azért is, amiért miattam és a szerelmünk miatt képes volt jobb emberré válni és változni. 💕

Hullámzóan érzem magam. Hol rosszul vagyok hol semmi bajom. Jó lenne ha a férjem igazi társ lenne de ehelyett azt mondja "csak szex hiányom van, többet kell csináljuk" Nem érdekli mi van velem, már nagyon el vagyok keseredve.

Nem járok temetőbe. Hiába van ott a testük, a lényegük nem ott van. Ami maradt, azt az emlékeimben viszem magammal. Kár, hogy sokat elhullajtok közben, de talán mégsem baj. A szeretet emléke megmaradt.

Nem mentem édesanyám sírjához. Az számít, míg élt, törődtem vele.

Mesélték, úgy tanultam járni, hogy a kutyánk nyakörvébe kapaszkodtam, ő meg lassan, óvatosan sétált mellettem a tempómban. Vigyázott rám :). Nagyon szerettem. Ez olyan, amit nem lehet lecserélni "új kutyára"...

Zente, Levente, Noel, Dominik... én már egy kicsit besokalltam...

Azt mondta az orvosom, hogy nagyon kicsi az esélye annak, hogy most teherbe essek. Egy hete mégis terhes tüneteim vannak és nagyon furcsán érzem magam, ahogy még soha. Kíváncsi vagyok, hogy baba van-e a dologban. Még pár napot várnom kell.

Óvodás koromban nagyon büszke voltam magamra, amikor a kétségbeesetten nyávogó kiscicámat le tudtam venni a kis orgonafánkról. :D.

Beteg a család (férj és kiskamasz gyerek). Bevallom én ilyenkor kerülöm őket, félek hogy megfertőznek. Beszerzek nekik mindent, ételt, italt, gyógyszert, de ezenfelül lássák el magukat. Nem vagyok ápoló-típus.