Sőt, megkockáztatom, hogy mivel az "idősebb" anyáknál jóval több szűrővizsgálatot végeznek el, mint a fiatalabbaknál, így náluk kevesebb beteg gyerek születik.
A természet tökéletes. Nem véletlen, mivel az utódnevelés jobbára a nőkre hárul, kinek lenne kedve ötvenegyvalahány évesen gyereket szülni, vagy ne'adj isten abortuszra járni, vagy még akkor is hormonkészítményekkel tömni magát.
Ez az egész állatvilágra jellemző, hogy a hímek szórják a millárd magvaikat szanaszét a világban, és bárhol bármikor képesek az utódnemzésre, minél több nőstényt próbálnak megtermékenyíteni, a nőstények meg korlátozott számú utódot hoznak létre, kihordják, szoptatják, felnevelik. A fajfenntartásban általában a hímnek a megtermékenyítésben van szerepe, ezért abban jobb, a nősténynek meg az utódokról való gondoskodásban.
Általános iskolai biológia. A nők adott számú petesejttel születnek, amelyek száma az életkoruk előrehaladtával csökken. Átlagosan 400 peteérésük van életük során, aztán ez elmarad és elveszti szaporodóképességét.
A férfiak olyan 11-15 éves koruktól kezdenek hímivarsejteket termelni, ami képességük életük végéig tart, csak akkor már erősen romlik a spermiumok száma és minősége.
Akkora nagy különbség nincs az élethosszban. Talán 3-4 év ha jól emlékszem. Viszont a termékenységben tényleg nagy a különbség. Sajnos a nők adott számú petesejt készlettel születnek, míg a férfiaknak szinte életük végéig termelődik az hímivarsejt. Persze náluk is csökken a szám vagy kicsit romlik a minőség, de ez nem törvényszerű.