Tervezett császárral szülés (beszélgetős fórum)

De bátornak kell lenni és kérdezni.

Bár vanak dokik és ápolók meg a többiek akik ott vannak a szülés előtt alatt és után, akik nem igazán úgy állnak hozzá.Én is voltam így, hogy olyat kaptam, hogy 2 napig bőgtem.

Aztán felkrekedtem és megmondtam a magamét.

És a doki egyből másképpen kezelt.

De a lényeg.Kérdezni kell.

jobb ötletem nincsen.

De vannak és lesznek mindíg is olyanok akik teljesen felkészületlenül mennek szülni.

ezt nem lehet kivédeni.

El kell fogadni.

Mert jónéhányan még a tanácsadásra sem járnak be.

Nem hogy kérdezzenek bármit is.

no ennyi.lehet ragozni sokáig.

hát igen az infó.De ha az infó elakad???Mert olyan helyen lakik ahol jóformán a villany is luxus, nem hogy az internet???Mert sajnos vannak ilyen helyek.

Nem beszélve arról, aki értelmileg nem fogja fel a dogokat, mert esetleg fogyatékos.Mert Ők is szülnekl.

És most ne kövezzen meg senki.

Meg vannak olyan védőnők, akik tesznek rá nagyívben, hogy a kismama tudja vagy nem lenne-e esetleg kérdése vagy nem??Mert van ilyen is.

És ez a közvetlen környezetemben történt meg.(hála az égnek az én védőnénim egy szuper csaj.)

Szóval sok minden közbeszólhat az infónak.

:O

ezt most hogy érted egész pontossan?

Igazad van.Most olvastam vissza mit is írtam.39-re gondoltam.Nem 37-re.Bocsi.

Szóval 39 héten várunk.ha a 40 betöltöm és semmi akkor császár.

De addig remélem minden rendben megy.És alább hagy ez a nem jó közérzet és egyéb nyavaják.

:-)

lehet szívtelen amit írok de akkor a Föld sem álnna így ahogy most ha a betegek gyengék mint régen nem maradnának meg akárcsak más élőlényeknél nem lennénk sokan:-(

Én így látom ha tetszik ha nem..

Rgyes források zserint már ie. a 700-as években szabályozták a császármetszést. 1610-ben végeztek először olyan császármetszést, ahol az anya és a baba is életben maradt.

Egyébként pedig nem érdemes a régi időkkel példálózni, mert akkoriban sokkal magasabb volt a csecsemő- és az anyai halálozások száma is. Többek között a szülési komplikációknak köszönhetően, aminek egy részét ma már ki lehet kerülni a császármetszéssel.

Én mindkét gyerekemet császárral szültem - természetesen azért, mert muszáj volt, és nem "kényelemből" -, de sosem fogom megérteni a cikkíró hozzáállását. :-(((

(Nekem egyébként is borzasztó volt a felépülés a műtét után.

Unokahúgom pedig, aki két éven belül szült császárral is, meg természetesen is, azt mondta, összehasonlíthatatlanul könnyebb a természetes.)

Sziasztok! Én még új vagyok itt...

De teljesen egyetértek veled, szerintem is az a lényeg, hogy szép élmény maradjon, ha természetes szülés akkor az, ha császár akkor az.

Sajnos még mind a mai napig is sok szülészet van, ahol nem fektetnek kellő hangsúlyt arra, hogy szép élményként élje meg a szülést a kismama.

Pedig egy császárt is lehetne azzá tenni, és sok körülmény megkeseríthet egy természetes szülést is.

Pl. a rengeteg szülésindítás, amit mostanában olvasok a fórumokon, nem vagyok orvos, de nem hiszem hogy ennyire sok esetben indokolt, főleg hogy nagyobb esélye van hogy császárral végződik.

Na meg az hogy nem közölnek sok mindent a kismamával, nem magyaráznak meg dolgokat és főképp nem kérik ki a véleményét, rohan a doki beköt egy infúziót, gyorsítsuk meg adjunk oxitocint... és még sorolhatnám...

Én anno nem választhattam, csak a császár jöhetett szóba. Nem hogy nem életem legszebb élménye volt, de nincs benne a top 10-ben. Igaz én mindezt állami kórházban éltem meg,ráadásul jó kis fertőzést is kaptam ott, de nem hiszem, hogy egy műtét bárhol, bármilyen körülmények között is csodás lenne.

Ettől függetlenül nem éreztem magam roszabb, vagy másabb anyának a többinél. A kötődés pedig bennem is épp úgy kialakult, mint másokban, ráadásul a tejem is szépen beindult. most pedig van egy gyönyörű, 1,5 éves kisfiam és már baromira nem érdekel, hogy hogyan szültem...de ha választhatnék, hát nem szavaznék önként a császárra.

:(

Én is 9 napot túlhordtam a fiamat.

Nálam egy méhszáj masszázs indította be a fájásokat és a 4 cm-s tágulást, amúgy elötte nekem sem volt semmi.

De én sem tágultam tovább és amikor elfolyt a magzatvíz és leesett a szívhang, akkor jött a császár.

Pedig abból amit leírtál a doki nem úgy tűnt...

Nálunk sosem hagynának valakit ennyi ideig szenvedni, igaz a Péterfyben szinte az összes doki tud Edázni és adják is.

Olyan nincs, hogy ha kéred, akkor nem adja be.

Már hallottam, hogy van ahol spórolnak vele, van ahol a dokik nem tudják beadni és van ahol elkérnek érte 25e ft-ot...

" igaz busás áron, egy magánklinikán, de megérte, mert életem legszebb élménye volt"

Ne haragudj, de arra büszkének lenni, hogy pénzért vetted a szülésed, nekem nem szimpatikus.

A kötődéshez hozzá tartozik a születés, a fájdalom.( és rögtön elfelejti az ember lánya, ahogy megpillantja a babáját)

Persze jogod volt így dönteni, nem ítéllek el, csak a körítés nem tetszett.

Én is császárral szültem. És ha még valaha szülnék, akkor újra császárral szeretnék.

Mindig is tartottam a természetes szüléstől, bár én nem szóltam a dokinak erről, gondoltam, lesz ami lesz...

És szinte ujjongtam, mikor kiderült, hogy megcsászároznak, s nem kell szenvednem..:DDDD

Nekem is életem legszebb élménye...

Én is csak azt tudom mondani, hogy nem kell megilyedni a császározástól!

Utána sem volt kellemetlen. A hasam fájt valamennyire felüléseknél, de már másnaptól nem kértem fájdalomcsillapítót, s hamar helyrerázódtam. Szoptatni is tudtam (még mindig szoptatok).

A fiam már 17 hónapos.

A hegem szépen halványul.