Tervezett császárral szülés (beszélgetés)

Spinálnál 12 órát feküdni kell sajnos,igazad van.

Episurál után lehet mozogni,biztos azt akarta irni.

Más:

Hiába megyeszékhelyen szültem,egyetemi oktatókórházban itt nincs kád,labda,bordásfal,szülőszák..stb.

Itt van a csupasz valóság,repedezett falak,dohos fürdő,kevés szülésznő és epidurálra mint fájdalomcsillapitás minimális esély.

Kivéve ha az orvosod véletelen anesztes(van vagy 2)

Én ünnepnap szültem és orvosként kifogtam egy friss szakvizsgázott kolléganőt (rajta kivűl álló okok miatt)érthető módon minimális gyakorlattal.

Szóval örültek h a műtőbe jutott anesztes nem még le a szülőszobába.

és miket tornáztál? mert én a terhességem elott semmit sem nagyon. max egy héten egyszer de elég rohanos életet élek igy is. de megemeli nem akarom magam..szoval sulyzozás meg felülés nem...

akkor miket lehet csinálni? 13. hetes vagyok

sziasztok!

most nincs időm végig olvasni,de a cikkből nekem nem derült ki ,hogy miért nem akartál rendesen természetes úton szülni!

a fájdalom nekem ne haragudj de nem magyarázat!

az a baba a hasadban pontosan tudja mikor szeretne ki jönni az más kérdés ,hogyha baj van és valakit megcsászároznak!:(

Hmmm, nem vagyunk egyformák.

Nekem programozott császármetszésem volt, mert végig faros maradt a babám, így nem szülhettem természetes úton. Ezért a mai napig lelkibeteg vagyok, kudarcként éltem meg az egészet, arról nem is beszélve, hogy az egész műtét szörnyű volt, összesen 14-szer szúrták meg a gerincemet, mire letudtak zsibbasztani...

De a lényeg, hogy a fiam jól van. A műtét során kiderült, azért nem fordult be, mert szorosan a nyakán volt a zsinór, okos fiú volt. Ha megfordul a helyes irányba és beindul a szülés, fennakadt volna a zsinóron és megfolytotta volna saját magát.

Nem mondanám, hogy a szülés után van, mert ezzel még nem ért véget minden, még utána vágták el a köldökzsinórt majd kellett megszülni a méhlepényt stb., szóval volt még kellemtlenség bőven, de az ember általában nem ezeket emlegeti és nem ezek jutnak eszébe, ha a gyermeke születéséről van szó. Mindez mellékes ahhoz az örömhöz képest, ami a gyermekkel jár.

A szülés fáj, ez természetes, hozzá tartozik az élethez. De attól még csodálatos!

szio. tudom hogy ez nem vág ide de tnap mondta nekem egy csaj aki nemrég szült, hogy szülés után mindenképp kérjek jegeszsacskot a hasamra( a dokik ezt elfelejtik mondani) mert akkor 5 perc alatt vissza megy a has és nem nyulik ki.

mit szoltok hozzá

?

neki olyan két hetes szulés után mint aki nem is szült.

probizzátok ki

A szülésnek rengeteg változata létezik. Ahol az anyával és babával is minden rendben van az szerencsés eset. Máskor az orvos dolga eldönteni, hogy mi a legjobb változat az anya és a baba egészsége szempontjából.

De csak azért császárt választani hogy ne fájjon? Ez a legnagyobb hülyeség. Hiszen egy nagyműtétet választ, aminek egész életében megmarad a nyoma. (Nem csak az esztétikai szepmontokra gondolok.)

Fajdalom nélkül lehet szülni hüvelyi úton is. Erre alkalmazzák már több mint 30 éve Magyarországon is az epidurális érzéstelenítést.

Ez jó az anyának és a babának is. Az első szülésemnél volt benne részem. Orvosi javaslatra (nn is hajlottam rá nagyon), és hogy elkerüljem a császárt. Mert másképp az lett volna a komplikációk miatt. De így megszülhettem a fiam. Jó és fájdalommentes élmény volt.

A másodiknál esélyem sem volt epidurálra olyan gyors volt az egész. És intenzív a fájdalom. De utána egy órával már zuhanyoztam, és másnap olyan volt, mintha nem is szültem volna.

Az pedig érdekes, hogy a cikk írója egy órával a spinális érzéstelenítés után már mozgott. Ha jól tudom akkor még szigorúan feküdni kell, hogy ne fájjon a feje.

Mondjuk ez is igaz. Amikor a keresztlányom született, akkor az egyik kismamának elvágták a végbelét gátmetszéskor, mert "megszalad a doki keze". Egy másiknak pedig császárnál mélyen belevágtak a baba fejébe. 4 évvel később, amikor a keresztfiam született, újabb hasonló eset történt: egy kismamának egybenyílt a hüvelye a végbelével, mert a dokik elrontották, császározni kellett volna. Mentővel vitték Budapestre az ÁEK-ba. Ja, és a keresztfiam születésekor 4 centivel volt nagyobb a feje, mint ahogy vajúdás közben UH-val saccolták. Alig fért ki gátmetszéssel is, nem sírt fel, szó szerint felpofozta őt a doki. Ekkor vallották be unokatesómnak, hogy elszúrták, császározni kellett volna. Váci kórház, Istenem...

Amúgy anyukámnak nagyon csúnya heg van a hasán, hosszában vágták, mert akkor az volt a szokás. Nagynénémet viszont a bikininél 35 évvel ezelőtt. 2 évre rá meg spontán szült, lassan 33 éve. Anyát meg 21 évvel ezelőtt hosszában vágták fel. A mai napig nem merek ránézni a hasára, szó szerint ketté van választva, mint a Vörös tenger. Nagyon csúnya neki, de őt nem zavarja.

én is februárban szülök. régebben én is a császározás mellett álltam volna de most inkább a normális mellett. feélek a beöntéstől és a katéterezéstol, mert azt mondják aki szulés után nem tud menni pisilni azt megkatéterezik.ááááááááááááááá

:)

:)))

Szerintem nagy része fejben dől el:(

Én végig éreztem h császár lesz és lehet ezzel a gondolattal rásegitettem,de sose féltem tőle.

Szerintem sok emberrel az a baj h 1-2 rossz történetet hall és megrémülnek és a köztudatban is "a jajj istenem szegény császárral szült"van.

Pedig szerintem semmivel nem rosszabb egy hasi vágás(kivéve a hosszanti,én szép kicsi bikinit kaptam)mint egy csodaszép külső belső stoppolás.

Szóval a hüvelyi szülés után is lehet valaki panaszmentes mint ahogy van olyan is mint egy velem egyszerre szült kismama akinek szétszakadt a végbele és ki kellett tenni 3 hónapra az oldalára a gyógyulási időre.

Tehát szerintem embere,esete,tűrőképesség és orvosának rutinja válogatja,nem lehet általánositani:)

ezzel egyet értek.De látod.Az én esetemben hiába voltam 10* oxitocinos kezelésen semmit nem nyomott a latba.Csak anynit, hogy sokat kellett feküdni azon a baromi kényelmetlen szülőágyon.

úgy fájt a hátam mint a fene.

nem akkor még 1 hetet bennt kell héderezni a nőgyógágyászaton.Mert én a papír forma szerinti betöltött 42 hét végén is zárt maradtam.

Kedden töltöttem a 42- és pénteken császároztak meg.Tehát már benn voltam a 43. ban.

ebből kiindulólag mondta a doki.De addig még sok időm van, mert a 6. héten és a 4. napon vagyok.

Tehát még sok minden történhet meg.

Anyukám is lazán vette a császárt, ő is sokat vajúdott, de faros voltam és 43. hétre már nem tudtam megfordulni vajúdás közben sem, ráadásul zöld volt a magzatvíz, de hagyták vajúdni. Aztán egy idő után, amikor már hallucinált is és el is ájult, akkor küldték ki apámat és tolták be a műtőbe, altatták, megszülettem 60 cm-rel és 4300 grammal. Ahogy anya felébredt, rögtön fel is akart kelni, csak a nővérek nem engedték. Neki az az egyetlen kellemetlen élménye, hogy a varratszedéskor csípő érzése volt a hasán, de nagyon örült, hogy császárral szült, mert tényleg sokat szenvedett. Neki jó volt és önként is kérte volna, ha belementek volna a dokik.

Ő jól tűrte, de én nagyon nem szeretnék műtéti úton szülni. Főleg, hogy már megtapasztaltam a hüvelyi szülést is. :)