Teherbe estem egy nős embertől... (beszélgetős fórum)
Mitől is kiszolgáltatott egy 40 év feletti önálló keresettel és gazdag szülőkkel megáldott nő????? Őt leginkább a társadalmi megítélés zavarná, hogy elhagyták. Most sem az érdekli, hogy van valakije a férjének, csak ne hagyja el!
Talán egy óvodás korú gyerek esetben ami nekik van, észre kéne venni, hogy a férjének is vannak szükségletei. Mert ha a gyerek születése óta (lassan 6 éve!!) nem alszanak együtt, egy ágyban, sem egy szobában az elég gáz, ha neki nem probléma...
A fizetésem sem rossz, és eléggé jól tudok spórolni. Nem pazarlok ételt és nem költök minden hónapban új ruhára, cipőre meg minden felesleges "menő" és "divatos" árucikkre. Mivel bizonytalan az élet, általában minimum 1 éves fizetésem félre van rakva, de jelenleg 2 évre való is. A cégnél jeleztem a várandósságot, még dolgozom pár hónapig és szeretettel várnak majd vissza.
Amúgy apuka is bármikor támogatna, mindennek a felét állni szeretné... De ezt sem kérem, majd megbeszélünk valami reálisat.
Nem, beadhatja valóban külön is a válást a "párom" de iszonyatosan fél. Egyszerűen láttam is rajta mikor nálam volt. A felesége fenyegeti a gyerekkel állandóan. Elköltözik vele messzire és azon lesz, hogy azt is elfelejtse ki az apja... És hasonló kedvességek.
Én jelenleg úgy érzem, hogy a mi gyermekünknek nem lenne jó ha tudná, hogy ő az apja, hiszen nem értené miért nincs velünk. De természetesen tiltani nem fogom tőle, láthatja!
Beszélgettünk már a jövőről, mi hogyan legyen majd de még nem tiszta minden részlet.
Valójában a feleségét nem is zavarja, hogy én vagyok, csak a látszat házasságot akarja fenntartani. Illetve nagyon apás a fiuk, valószínűleg fél attól is, hogy az apja után sírna. Mikor eljött hozzám, akkor is sírt a fia, hogy mikor megy majd haza, játszanak-e este... Egyszerűen megszakadt a szíve, és az enyém is.
Nagyon jól tudjuk, hogy erre előbb kellett volna gondolnunk!!!
De most már itt van ez a kicsi lélek és felelősséggel tartozom/unk érte!
Csak azt tudom elképzelni, hogy ő nem tudna egy gyereket önállóan, egyedül felnevelni és ha a hajszárítója bedöglik kétségbe esne.
Nem szoktam kibukni de ez a hozzászólás bicskanyitogató.
Persze, hogy az az ideális ha anya apa jelen van a gyerek életében, de sok esetben mást produkál az élet. Jó, hogy már számon nem kéri a FI-t:)
Hát nem tudom...
Nem mindenki él minimálbérből.
Én is bármikor tudtam volna egyedül is vállalni gyereket, mert jól kerestem/keresek. És még a váratlan kiadás sem rendített volna meg.
És van ismerősöm is, aki egyedül is képes volt felnevelnie a gyerekét úgy, hogy sosem volt kilátástalan az életük, sosem nélkülöztek.
Te esetleg nem dolgozol? Vagy keveset keresel? Gondot okoz kijönni a fizetésedből?
Sajnálom, de máshogy is lehet élni...
Már bocs, de mi az, hogy "neked honnan van annyi pénzed, hogy"?
Egyrészt mi közöd hozzá?
Másrészt gondolom dolgozik, sokat dolgozik, jó helyen dolgozik, olyan a szakmája, kiemelkedően jól keres, jól megfizetik, vagy örökölt, vagy segítik a szülei, nyert a lottón, nincs hitele, stb. Vagy mindegyik.
Nem akarlak megbántani FI, de te vagy az a típus akinek kitalálták a spermabankot....
Azért felvilágosítanálak, hogy te sem tilhatod el a gyermekedet az apjától. Amikor nem védekeztél tudnod kellett volna, hogy mit vállalsz.
Az, hogy a feleség milyen, ugyanmár... Voltál már feleség? éltél már ezzel a nagyszerű emberrel együtt hosszú évekig? Tudod milyen egy pár éves (nem tudom mekkora gyerek) mellett kiszolgáltatottan élni, úgy hogy a férjed félreba**szik. Te is idegbeteg lennél...leszel is!
Szegény gyerekek, őket nagyon sajnálom. Ilyen szülők mint ti, szégyeljétek magatokat!
Ejjjj,de rosszindulatú valaki.
Miért olyan ördögtől való, hogy egy nő egyedül is képes boldogulni,van önálló jövedelme, megtakarítása???
Vagyunk ezzel páran így...
Most nem azért Fi, de neked honnan van annyi pénzed, hogy egyedül, apa nélkül vállalj gyereket? Jön egy váratlan kiadás és puff. De meg is érdemled.
Az ilyen "nők" ne neveljenek gyereket, főleg ne egyedül.
Néha vannak olyan percei a napnak, hogy sírok vagy csak simán rossz a kedvem.
Mindenképpen pozitívnak kell lennem, mert az egyedüli ártatlan a történetben ez a kis embrió. Aki ha már 2 hülye szülőt kapott a fogantatásakor, legalább legyen 1 normális szülője, mire megszületik.
Azon leszek, hogy neki a legjobb példát mutassam, de persze ha majd elég idős lesz őszinte leszek vele mindenről.
Én őszintén nem sajnálom magam, ez a kisbaba az életem értelme és egyedül is mindent meg fogok tenni érte. Talán majd találok egy párt is magam mellé, aki elfogad így.
Így lehet apukája is a gyermekemnek, aki igazán gondoskodik majd róla.
Az "apuka" hiába mondja, hogy a nagyobbik gyereke miatt maradt. Megmondtam neki, hogy szerintem az anyagi okok befolyásolják. Eddig igazán jó apának tartottam, de aki így képes lemondani a saját véréről, attól a nőtől akit állítólag szeret és "nem tud ezzel a tudattal élni, hogy nincs velem és a babával", az egy gyáva ember.
Én eddig is erős voltam és ez is csak megerősít.
Köszönöm mindenkinek aki leírta a véleményét, akkoris ha rossz!
Köszönöm, én és a baba jól vagyunk. Apukával hétfő óta nem beszéltünk, kell pár nap mindkettőnknek.
Mondjuk az egyik haverja tőlem kérdezte miért nem ment kosarazni velük a héten, pedig azt írta a csoportba hogy megy. (minden héten 2 órára kibéreltek egy termet és oda járnak, eddig egy alkalmat sem hagyott ki). Kosár után mindig velem is volt 2-3 órát, valószínűleg a felesége oda sem engedte el... Vagy a szülei, hiszen megmondták neki, hogy az autót csak akkor használhatja, ha a családot viszi, egyedül nem...
A felesége meg megint nekiállt a gyerekről készült képeken bejelölni őt, ugye hogy fájjon a másik nőnek és azt higgye minden rendben köztük. Meg az összes ismerősük is.
Igazából nem annyira haragszom, inkább sajnálom. Hogy felnőtt férfiként ennyire nem képes kiállni magáért.
A felesége "ismer", mint írtam 1 cégnél vagyunk a férjével, van közös kép is munkatársakkal fent. Volt, hogy látott is minket teljesen véletlenül összefutni az utcán. Az tényleg véletlenül volt és akkor is gyanakodott. Már konkrétan tudja, hogy én vagyok.
Anyukájának 1 képet mutatott rólam, hogyha elválik, én lennék akinek udvarolna. De a feleség valószínűleg felvilágosította. Feleség tudja a nevemet és nagyjából, hogy merre lakom.
Azt tudták, hogy nálam van akkor, mikor keresték.
Nem tudom miért sértegetsz, de ha neked jól esik nyugodtan. A külsőmmel nincsen problémám. Elég rossz családban nőttem fel, majd fiatalon magamra maradtam és 18 éves korom óta teljesen egyedül boldogulok az életben. Ezért is kerültem a szerelmet, eddig párkapcsolataimban sosem voltam igazán szerelmes.
Inkább arra figyeltem, hogy tanuljak, van 2 diplomám, jogosítványom, autóm, lakásom és megtakarításom, nem segélyből! Soha semmi támogatást nem kaptam, megdolgoztam mindenért.
Többek közt ezt is tiszteli a férj bennem, míg az ő felesége 40 felett is a szülei pénzére hagyatkozik. Persze ő is ezt tette, mint kiderült róla. Ebben tényleg átvert.
Azt honnan tudnák, hogy 8 hetes terhes vagyok? Az még nem látszik, az orvosi leleteimhez meg nem férnek azért hozzá...
Most már teljesen elvesztettem a fonalat....
Az anyukája és a felesége is konkrétan tudja, hogy te vagy a szeretője? Tudják a nevedet? És tudják, hogy mikor van nálad? Tudják, hogy hol laksz?
És csak azt nem tudják, hogy gyereket vársz?
Hát tudod, jó erős gyomrod van, hogy magad mellett egy másik férget is elviselsz, és még hallgatod is, amit neki mondanak.
Gondolom mindeneddel gondok vannak. A külsőddel is a jellemeddel jó sok, az agyaddal is lehet gond, öregszel is. Hát egy pillanatig sem csodálkozok, hogy a kutyának sem kellesz...
Teljesen igazad van! Azért írtam itt meg névtelenül, mert büszke pláne nem vagyok rá.
Életem során kaptam már ajánlatokat nős férfiaktól. Komolyat és komolytalant is. Ez mindig is tabu volt nekem.... Eddig
Barátságnak indult az egész, poénkodtunk. Egy cégnél dolgozunk de különböző telephelyeken így csak ritkán találkozunk, néha sűrűbben. Előtte mindig csak munkaügyben beszéltünk.
Ő már hónapokkal előbb szándékosan kereste a társaságom, ami nekem fel sem tűnt! És szerelem lett belőle... Próbáltunk várni a válásig, de így alakult. Tényleg azt hittük sínen haladnak a dolgok. Ettől függetlenül felelőtlenek és gerinctelenek voltunk!
Mivel ha éppen együtt vagyunk és hívják telefonon és kb 1 méterre van tőlem akkor hallom mit beszél telefonon...
Eljött otthonról és anyukája hívogatta. Tudta, hogy nálam, velem van. A felesége is. Ő csak annyit írt neki messengeren hogy: "Gyere haza azonnal" Mivel odamutatta, nem kértem ezt sem.
Közölték vele azt, is ha velem van nem hozhatja el soha a gyereket. Velem nem találkozhat...
Persze tisztában vagyok vele, hogy ezek jogilag nem állják meg a helyüket, de rendesen rosszul volt, láttam rajta. Nem volt jó így látni.
Persze, volt ma is 2x, hogy sírtam. Rossz ez az egész helyzet és tudom, hogy hibásak vagyunk. Viselem a következményeit. De a gyerekünket soha nem fogom megbánni. Ha igazatok is van és neki nem jelentettem soha semmit, nekem akkor is fontos (volt). És szerelemből fogant.
FI. Senkinek semmi köze nincs elvileg az életedhez, de te ezt a sztorit megosztottad. Nem tudom, ha nem kellettem volna úgy senkinek, ahogy kellettem,akkor megléptem volna-e ezt a szerepet, amibe most vagy és többen is vannak.
Egy a lényeg nekem ez nem fért és valószínű nem is fér bele soha az erkölcsi normámba.Az őszinteséget szeretem és el is várom.
Hiába beszélsz a carról szépet, az attól még büdös marad.