Szex nélkül... (beszélgetés)
Nem kell szégyenkezni annak aki maszturbál, legyen annak a szégyene, aki miatt ehhez kell folyamodni.
Azért előtte inkább a megbeszélést tartanám elsődlegesnek. S mi van, ha évekig nem nyit a férj a hálószobába???? Akkor 10 év után eszmél csak rá a férj, hogy valami nem stimmel a házaséletben?
4 év után kicsit korainak tartom, hogy már megszokott legyél a számára. Itt valami nem gömbölyű, főleg, hogy beszélni sem szeretne róla. A nyílt szemtől-szembeni beszélgetés elől általában azok szoktak kitérni, akiknek kényes a téma, vagy félve merem megjegyezni, hogy netán vaj van a füle mögött.
Milyen kilátások várnak Rád 10-15 után? Roló végleg lehúzva???????
Korban magadhoz illőt meg esetleg olyant találsz, aki szintén nem szabad, de azok is igen szelektálnak, ők viszont a fiatalokat részesítik előnybe. De ha össze is jönnél egy ilyen fazonnal, akkor hol bújnátok össze??
Jobb lenne, ha valóban nyíltan megbeszélnétek és feltárnád párod előtt gondjaid.
A szex terén is fontos az őszinteség és a párbeszéd. A szexuális vágyakat és érzéseket nyíltan megbeszélve elkerülhetőek a problémák.
Csakis nyitottsággal lehet a párkapcsolatba észrevétlenül bekúszó unalmat és feszültséget legyőzni. Az viszont igaz, hogy erre nem mindenki partner - nekem sem sikerült, nem volt hajlandó leülni és megbeszélni a problémákat.
Azt mondod, elég lenne a szex. Azt valóban megkapod - mint ahogy írták is - saját tapasztalat, hogy a fiatalok buknak az idősebbekre. De megér egy állandó görcsöt, hogy mikor fog rájönni a férjed? Akkor fogsz csak dilemmába esni.
Az amúgy rendes pasi nem tudom, miben nyilvánul meg. Otthon végzed a kis háztartási munkádat, teljesen be fogsz savanyodni. Ezt csináltam 10-15 éven keresztül. Egész nap egyedül otthon, s azon aggódni, hogy mikor mibe fog belekötni a "kedves" párom, ha haza eszi a fene. Mert ugye okot állandóan lehet találni, amibe bele lehet kötni.
Ő kegyelme is úgy gondolta, hogy titkos szeretőt tart, s ez neki meg is felelt, mert én hülye bíztam benne. 36 év után mondtam, hogy össze lehet pakolni és oda lehet költözni a kisasszonyhoz. Én nem vagyok hajlandó kerülgetni és mosni, főzni rá.
Igaz egyedül vagyok, de legalább a magam ura, azt csinálok és akkor, amit én akarok. Most legalább tudom, hogy miért nekem kell mindent csinálni
Miért leértékelés az, amit egy nő elvesz magának?
Egyéletünk van, miért kellene mindent felrúgni azért, mert a szex nem működik?
Szerintem ha nem tud róla, nem is fáj neki.
Legalábbis így gondolom.
Azután ha bejön egy jobb kapcsolat, még mindig lehet váltani.
Azt hiszem,dönteni kell.Nem szabadna a nőknek leértékelni magukat azzal,hogy szeretőt tartsanak.Jobb,ha este a tükörbe tudunk nézni.
Soha nem tartanék szeretőt.Nálunk 4 év együttélés után borult a bili.Egyikünk sem járt félre,csak nekem kevés volt a szex,ami nekem túl fontos.Nagyon szeretem most is,és tudom,hogy ő is szeret,de tegnap este elment,csak mert beszélni szerettem volna vele.Nekem nem elég heti egy,vagy kétheti.Szeretnék én is kezdeményezni,de általában elutasított,aztán már nem mertem hozzá bújni sem.Pedig olyan szerelmes vagyok mint még soha.
Azért írtam én is,hogy nem lehetetlen csak az a ritkább,hogy itt a neten találjanak egymásra,de tény van ilyen, a lehetőség adott.:)
Soha nem tudni miből mi lesz,lehet egy szexkapcsolatból is komoly dolog.;)
Ezt nevezik társas magánynak,sokan élnek így, nagy hiba,csak hát a körülmények sokszor nem engedik,hogy az ember azt csináljon amit akar,de amint van lehetőség jobb lépni,mint elsorvadni.
Azért én már hallottam olyan párokról, akik a neten ismerkedtek meg, és komoly kapcsolat alakult közöttük, sőt házasságrl is hallottam.
Mondjuk az én esetemben jelenleg elég lenne a szex, de ki tudja.....
Bár jelenleg úgy érzem, hogy nem kellene elválnom, mert "amúgy" aránylag rendes pasi, leszámítva azt, hogy sehová nem megyünk együtt, nem csinálunk semmit együtt, kivéve a napi étkezéseket.
Most látom ripi, hogy már nem élsz vele.
Bocs, csak nem olvastam előre.
Hát igen!
Ez az egy szerencsém, hogy nem szól bele, ha elmegyek valahová, persze rendes alibit majd kell találnom.
Nagyon sajnálom, hogy neked ilyen a párod. Nem lenne jobb elválni tőle?
Igen az így igaz. Szépen írtad. Én is olvastam valami hasonlót, azt hiszem Márai Sándortól, azzal a szöveggel, hogy amikor a boldogság egyik kapuja bezárul, egy másik kinyílik előttünk. Néha olyan sokáig nézzük a bezárt ajtót, hogy nem vesszük észre azt, amelyik kinyílt.
Nem vagyok elkeseredve az ajtó nyitva áll, majd csak észre veszi valaki.
Na,igen az biztos,hogy nem egyszerű párt találni,főként nem az igazit,de azt mondják,mindenkinek megvan az igazi élete párja,azt itt a neten kevés eséllyel találja meg az ember,de soha nem tudni!
A boldogság néha olyan ajtón szökik be hozzánk,amiről el is felejtettük,hogy nyitva maradt!:)
Hmmm,erről az jut eszembe,hogy a lánya is lehetne....de nem ítélkezem,csak furcsa.
Igen,általában így szokott lenni,az veri a nyálát legjobban aki sunyiban csinálja azt, amivel a másikat gyanúsítja.
Neked azóta lett valakid,vagy mióta vagy egyedül?
Azóta már a szeretővel él albérletben. Csak a csavar benne, hogy 27 év a korkülönbség a volt ex. javára.
Ez így igaz. Amikor elmentem a lányomhoz, meg az unokámhoz pár napra /távol laknak/, akkor azzal fogadott, hogy " jó, hogy haza értél, oda is költözhetek". Játszotta a sértődöttet, hogy egyedül maradt itthon, holott mellette a kis csajjal enyelgett. Sajnos 1 év kellett, míg rájöttem.
Még szerencse, hogy legalább Neked add szabadságot. Nálunk fordított helyzet volt. Ő csavargott egész nap, én nem mehettem sehova - még a gyerekeimhez sem - úgy, hogy ne tett volna megjegyzést.
Nálunk sem volt több mint 1 éve semmi összebújás, de mint később kiderült, volt neki szeretője.
Erőt adtatok a folytatáshoz, úgyhogy már szét is néztem a neten.
Ez nem is rossz kezdet ugye?
én sem szeretném még bezárni a kaput, szeretném még NŐnek érezni magam, gondolom ez nem irreális kívánság.
Azt hiszem, hogy jobb lesz, ha ezután nyitott szemmel járok.
Köszi a tanácsot, ha lenne valaki, lehet, hogy én is könnyebben tudnék váltani, de amíg nincs senki, addig szóba sem jöhet.
A sok hozzászólásból okulva tényleg azt látom, hogy lépnem kellene, először csak mint titkos partner vonatkozásában, utána pedig majd elválik, hogy mi lesz.
Egyetértek!
A fogamzásgátló is egészségtelen, mégis szedjük. Lenne többféle megoldás, hogy a kedvébe járjon.
Én is a szerető mellett döntöttem és sokkal kiegyensúlyozottabb lettem. Persze férjem is már szeretné, de nekem már nem kell ő.