Szerintetek lehet normális párkapcsolata egy olyan nőnek, aki nem tudja élvezni a szexet? (beszélgetés)

Hány éves vagy?

Nem gondoltál arra, hogy esetleg érdemes lenne egy pszichológushoz elmenned ezekkel a problémákkal? Ez egyáltalán nem szégyen, én is volt, hogy jártam anno, igaz más miatt. De nekem nagyon sokat segített. Teljesen más egy szakemberrel beszélgetni dolgokról mint a barátokkal vagy egy fórumon, hidd el!

Ezzel az illetővel nem is érdemes foglalkozni tovább. Figyelj, nem kell valakivel azért lefeküdni, hogy ne forduljon el tőled. Hidd el, hogy ettől nem leszel érdekesebb számára egyáltalán. Vagy ha ettől vagy, az régen rossz, akkor tényleg menjen csak másfelé, és te meg spóroltál magadnak egy szar szexuális élményt meg csalódást!

Érdekes ez, nálam ez a fokozott vágy minden kapcsolatom elején ott volt. Mert minden kapcsolatomnál láttam az esélyt arra, hogy na, akkor most majd jó lesz, akkor majd más lesz. Igazából ennek a reményét én soha nem adtam fel teljesen, ha új emberrel kezdtem új dologba akkor éledt a remény, igaz, nem sokáig... :) Amikor rájöttem, hogy nekem ismét nem jó, akkor sajnos sokszor a vágy is oda lett...

Én is mindig magamban kerestem a hibát a ramaty szexuális életem miatt, és rá kellett jönnöm utólag, hogy nem én voltam a hibás. Egyedül abban vétettem, hogy elfogadtam bizonyos helyzeteket, és azt, hogy nem vagyok imádva. Már korábban említettem, hogy nekem ezt a kaput egy nő nyitotta meg végül. Azt hiszem azért, mert ő igazán törődött velem minden szempontból, vele mindenről és erről is tudtam őszintén beszélni. És benne tudtam bízni maradéktalanul. Persze csúnya véget ért a kapcsolatunk pár év múlva, de megtanultam mellette, hogy milyen érzés szeretve lenni. És magasra tette nálam a mércét. Már érzem, hogy milyen az, ha fontos vagyok valakinek. Hidd el, ez nem reménytelen. És nem minden férfi szar. Csak az elején jól kell értelmezni a jeleket, és nyitott szemmel járni, nem egyből ágyba bújni vele.

Ha ágyba bújásra kerül a sor, akkor előtte már láttuk a másikat személyesen. Amennyiben egy nő nem csal a jobb látvány érdekében (push-up, melltartó betét), akkor a pasi pontosan tisztában azzal, mekkora melle lehet a csajnak. és mivel akar vele szexet, így nem fog ezen kattogni, mert elvégre kívánja úgy, hogy tudja, hogy mondjuk kicsi mellei vannak.

Akkor jogosak ezek a félelmek, ha a nők csalnak. Pl fenékemelő bugyival, meg combszorítóval, karcsúsító ruhadarabokkal, push-uppal és hasonlókkal. Akkor valóban kérdéses, hogy most milyen reakciót fog kiváltani a pasiból, ha a csalóka darabokat ledobva natúr látja meg a nőt.

Ha nem csalsz, akkor tisztában vele, mit takarhat a ruha. És ha így is kíván, akkor felesleges kattogni, hogy ez kicsi, az olyan. :)

kicsinek kicsi, de ha fázom, akkor szép kis kerek..amugy béna a formája..sajna a korral meg a "betegségemmel" h gyengült még jobban a kötöszövetem, igy nem olyan feszes már semmim..amúgy exem is szerette, meg több 1éjszakás is dicsérte meg, h szép..hát kinek mi..75c ha mond ez vmit..

első ami tudom h elkezdett zavarni ált suliban, h mindenkinek jobban nött a cicije mint nekem, ezért elkezdtem görbén állni meg takargatni, aztán beszólt az uncsitesom 15évesen, h nekem sortban mennyire ronda a fenekemen a bőr(talán naribőr volt, nemtom), aztán mindig megkaptam itthon h nagy a fenekem+meg őzike lábam van(görbe és szőrös). emlékszem középsuliban is mindig másokét néztem, viszonyitottam magamhoz, h talán nem is akkora stb, de akkor még a széles csipő fogalmával nem voltam tisztában. 2számmal nagyobb ruha kell alulra mint felülre.. igazából a combom vastagsága a gáz, elég bricseszes vagyok, meg összeér combom. 25éves koromig nem vettem fel szoknyát se, csak sportcipöt(nagyon csajos cipöt most sem hordok) meg fius rucikat hordtam, bőnacit, szaggatott farmert, kockás inget, ellenben nudisok közé jártunk fürdeni és mindig monokiniztem...mai napig utálom h fehér marad a cicim, márcsak azér is mert optikailag ront a formáján..

hajamat kb 12éves korom óta gyűlöltem, mert iszonyat dús és derékig érő volt, persze mindig felcopfoztam, és eccer beszóltak h lófejem van(magas a homlokom)..befonva jobban szerettem és mindig nézegettem h mennyivel jobblenne röviden, de anyám nem akarta levágni, mert h mennyire szép.. ráadásul iylen seszinü szökésbarna volt..20évesen befestettem feketére(mekkora balhé volt)22voltam mire vettem a bátorságot és levágtam a fenébe elöször kleopátrára, majd tüsire, és kiszőkitettem.azóta imádom, h tatárcsillásan néz ki:) most kivételesen egy barátnőm vágja és párszor már megállitottak utcán h megdicsérjék:D

mai napig hányok a hosszú hajtól, akit lehet rábaszélek h vágja le:D

fenekemmel annyira nincs már gond, mert izmos mint állat, de a szélességével ront az összeképen nagyon..ex ezt is imádta, de öltözködésben engem akkor is zavar..oké h narancsos, de a nálam fiatalabb barátnőimnek sokkal rusnyább, szal ez nyugtat.amire mindig hajtottam ez egy fitneszes csaj test, csak az egyéb problémáim miatt nem ment sokévig a fogyás, igy nemlátszódtak az izmaim, csak az h vastag vagyok.. amugymeg egyedül amit utálok ha lefotóznak meg videóznak, nincs is rólam kép max 1-2 véletlen, eccerüen nemszeretem viszontlátni magam sehol..

összességében az zavart 14-30éves koromig, h nem voltam népszerü pasiknál, mindig inkább a szép, vékony-arányos cicis barátnöim tetszettek nekik, velem csak haverkodtak, meg rajtam keresztül jutottak el hozzájuk és ez vhogy rányomta a bélyegét az egészre..

ja azt már régóta akartam kérdezni:mi az amit nem szeretsz magadon,ami kiváltja nálad a gátlásosságot?

sokszor írtad már,hogy nálad ez a fő ok,és kiváncsiságbol kérdem...

*a vágy hiányát is és hogy megutáltam a szexualitást

ezt akartam irni,bocsi

Nem tudom lesz -e olyan,én már nem hiszek benne,ezt is ha érdekeltem volna nem csinálja azt amit csinált ma is...

ugye 1ütt töltjük a napot,de persze eszébe nem jutottam csak most hirtelen,hogy mit fogok este csinálni,én meg megmondtam,bármit,tök mindegy csak azt már nem veled.Én ezzel tényleg befejeztem...hagyjuk is ezt a pasast,mert nyilvánvaló mire ment ki ez az egész.

viszont érdekes az,hogy abban az időszakban,mikor még nem voltam pasival,tombolt bennem a vágy,szó szerint,és az elsőt is nagyon kívántam,akivel nem feküdtem le ugyan,de sokszor elképzeltem vajon milyen lehet vele,izgalomba hozott a gondolat...

aztán ahogy telt múlt az idő,megtörtént az első és csalódtam,hogy ebben mit lehet annyira szeretni meg élvezni...de akkor még volt vágy.Aztán megtörtént a többi is és a vágy is meghalt mindennel együtt,érzéketlenné vált a testem is teljesen,érzelmileg meg ilyenkor,mikor rájövök magára arra a tényre hogy:TESSÉK,ITT EGY ÚJABB EMBER AKINEK SEMMIT NEM JELENTETTEM/JELENTEK,maga ez a tény és ez az érzés öl ki belőlem mindent és tesz lelkileg teljesen üressé,sivárrá,mert most is csak egy nagy ürességet érzek...vannak pillanataim mikor irtózatosan fáj,hogy egyedül kell lenni,van mikor kifejezetten boldognak érzem magam,olyan feldobottnak,mindenki nélkül,van mikor meg abszolut hideg vagyok és üres.

Én megfogalmazom amit érzek:lehet hogy a testi érzéketlenségem miatt frigid vagyok,ahogy már írta XY,de a vágyat is és azt is,hogy megutáltam a szexualitást,a férfiaknak köszönhetem.Főleg az utóbbit,mert nemcsak utálom,hanem rettegek is tőle már,félelmet vált ki belőlem ha valakivel szexre kerülne a sor,nagyon félek,sajnos ez egyre intenzívebb.A félelem...

azt hiszem errről nem is írtam eddig,nem is értem miért mert annnyira fontos...mindegy már,a lényeg h leírtam.

Most sokak fejében megfordul,hogy akkor miért csinálom,vagy hogy vagyok képes csinálni....nem csinálom gyakran,sok sok hónap telik el,egyik együttléttől a másikig,az meg,hogy sokszor hamarabb "adom magam",mint kellene,megint félelemből táplálkozik,csak másfajta félelemből,hogy megint nem leszek "érdekes"az adott férfinek,nem leszek elég "izgalmas"és lép,olyanhoz aki egyből megadja neki ami kell neki...tehát így tulajonképpen h*lye szóval élve megerőszakolom magam,rákényszerítem magam,hogy együtt legyek vkivel,bármennyire rossz lesz vagy borzalmas átélni...

én megfogadtam ezzel felhagyok,nincsen értelme.

ha pedig azt kell megszokni,hogy egyedül kell lenni,akkor 1edül leszek és kész...

Én ugyan így voltam ezzel mint Te, bár én jóval faitalabb vagyok, és voltak azért hosszabb kapcsoaltaim is. Sehogy nem jött össze, és pont ezeket éreztem... Aztán végül egy nő nyitotta ki a gyönyörök kapuit nekem... És mikor az véget ért, akkor a mostani párommal tapasztaltam meg még annál is nagyobb csodákat!

Azt az embert kell megtalálni, aki élvezi, hogy adhat neked, és nem a saját büszekesége miatt törődik veled, hanem azért, hogy NEKED jó legyen, és azért, mert Ő IS ÉLVEZI ezeket a perceket. Ha egyértelműen érzed, hogy ő élvezi ha neked adhat, legyen az egy sima masszázs, vagy orális dolgok, akkor te is elengeded majd magad. Egyszerűen nem fogsz ezen agyalni többé. És akkor megtörténik. De ehhez nagyon fontos egy őszinte kapcsolat, ahogy érzések vannak.

Igen, szerintem nagyon sok az önző pasi, aki csak a saját örömét keresi. Én csak ilyennel találkoztam sajnos...

Szia!

Én azért valahol megértem,nem hiszem,hogy olyan könnyű más gyerekét nevelni,szeretheted te bárhogy,akkor sem a sajátod,a gyerek se fog soha úgy viszonyúlni hozzád stb...

Arról nem is beszélve,hogy akkor a párodnak mindig is lesz melletted egy másik élete,hisz normálisabb esetben tartani szokták a kapcsolatot az anyukával.

Én is kaptam olyan kritikát, hogy tátva maradt a szám.

Utólag mondta egy srác, akivel vagy 5 évig jártam, hogy engem nem tud tisztelni. Azt nem fejtette ki miért. Hozzáteszem, utólag derült ki, hogy részegen rámászott egy csaj mikor még jártunk, és ébredéskor jött rá, mi történt. Utána nem győzte levakarni a csajt. ...és hasonlók. Egyszóval ők sérthetetlenek és tökéletesek, akkor is, ha az asztal közepére sz*rnak :D

a mostani nálam fél évvel fiatalabb,a másik pár évvel volt idősebb.

hát nem tudom,lehet ferde gondolkodás,de ha nekem vki annyira megtetszik és annyira megfog engem,hogy úgy érzem,ő az igazi,akkor nem hiszem hogy nekem a gyerek utban lenne,na de erről tényleg mindenki másképp gondolkodik..

azér gondolj bele az ellenkező esetbe, ha olyan pasival jönnél össze akinek van gyereke már.. annak azé van egy másik élete, tartja a kapcsolatot valszeg az apával, egy kis része sosem lenne a tiéd. nyilván nem akarná más ygerekét nevelgetni ősem stb.. vhol érthető..

mennyi idős a barátod?illetve akivel randiztál és a ygerekről kérdezett?

lehetséges hogy nem tudtam feloldodni annyira mint a többivel ,mármint ezzel a sráccal,és tudat alatt ez dolgozott,ill kisugárzódott.Mert eddig azért nem volt ilyen,arról meg már nem beszélve amit irtam előző hsz-omban,olyan szinten tusta nyomni a kritikát,hogy tátva maradt a szám,mntha ő legalábbis egy supeman lenne:D és az is kicsit érdekes volt/mikor ezt megmondtam neki nagyon nem volt ínyére:D/,hogy a negatívumokat,meg a lehúzó dolgokat,főleg netes beszélgetéskor nyomatta,szemtől szemben meg nem merte,telefonban is alig mert megszólalni,mindezek után egyébként én is irtam neki néhány mondatban véleményt,amiben nem használtam semmi durva szót,csak őszinte voltam,azt se nyersen,de annyit megírtamh nem bánom h nem lett köztünk semmi ,mert én meg őt nem találom elég férfiasnak,sztem ő túl tutyimutyi és túl elnyomható egy kapcsolatban.

a kritikát fogadni persze nehezebb volt,mint a másiknak nyomatni,ez általában igy szokott leni.D

lehetséges hogy ő is csak kalandot akart,ahogy írod,csak nem kapcsoltam,mnidegy már...mindenesetre olyankor az ember önbizalma kicsit megrendül,rövid időre legalábbis,mikor kap 1ilyet,aztán majd kiheverjük...

igazat adok neked.sajnos a gyerek is egy "visszahúzó"erő manapság,nekem speciel fel is tette a kérdést az ominózus fiatalember,akivel kétszer randiztam,hogy van e gyerekem,mert nála ez alap,hogy nem kezd olyan nővel akinek már van.Talán már ekkor el kellett volna kicsit gondolkodnom,hogy talán nem ilyen társ való hozzám,nem kellett volna vele találkozni 1általán.Nem volt túl rokonszenves megnyilvánulás már ez sem tőle és úgy érzem a mércét is túl magasra tette és teszi.Mesélt előző randijairol is,csak úgy spontán,mindből ezt lehetett leszűrni,hogy mindegyiket kevésnek érezte magához.D

na mindegy,kitértem megint,visszatérve:én is sajnálom az egyedülálló anyukákat,nem könnyű a helyzetük:(

köszi, de ezek elég spéci melók, erős programozói képességeket várnak el, ráadásul német kell nekik leginkább..

ismerőstől hallottam ma egy területet(szintén fejlesztés) ahol 350et fizetnek a pasijának, de világér sem találom hogy az mit takar pontosan:D

próbáltam azt is, de elaludtam rajta..szó szerint. nekem kell az h vkihez beszéljek és reagáljon, használjam a köznapi szavakat, meg kelljen értenem amit mond és korrigáljon ha baromságot beszélek.

foglalkoznék pontosabban.. informatikai terület(infos vagyok bár nem diplomáztam le), de ez simán csak helpdesk meló lenne nemszar cégeknél. meg az előző szakmáim kreativ területen grafika, webfejlesztés(ehhez most tanulgatok még új dolgokat), +aminek elején járok az a keresőoptimalizálás-online marketing, mert látom nagyon keresettek az ehhez értő emberek, de ezek nem fizetnek sztem olyan jól(hacsaknem jócéghez kerülnék, vagy saját vállakozásban), ezt mindenképp kiegészitésnek akarom.

Kreatív nyelvtanulást próbáltad? Nekem semmi más nem hasznnált. Teljesen hülye voltam az angolhoz, egyáltalán nem állt össze a kép. Ez meg pont egy olyan anyag, ami arra kéztet, hogy meg tudj szólalni. Itt is oda kell tenni magad, de legalább van értelme.

Egyébként mivel foglalkozol, amivel 250 nettót keresnél? Ha nem indiszkrét a kérdés.

nyelvtudás a gond.. ha elfogadhatóan beszélnék, akkor itthon is megkeresnék 250et nettóban.. ex is iylen helyre tudott volna vinni meg még pár ismerős..az összes meló amihez értek igényli a lassan már a 2-3nyelvet(páréve nem volt iylen súlyos a helyzet) is és én ezekkel hadilábon állok. sosem használtam, jártam csomó tanfolyamra, nemrég is voltam fizetősön(akkor még dolgoztam), az államilag támogatottba meg nemférek bele mert nemvidéki vagyok. magamtól tanulás nem elég, mert attól még megszólalni nemfogok tudni. mai sikerélmény, h egy néninek nagyjából eltudtam maygarázni a sparban mi a különbség a zacskós és bögrésleves közt.. tiszta gáz és kb 20éve tanulgatom..

amugy kiköltözni semmiképp nem akarnék, most hajósmelón gondolkozunk egyik barinőmmel az csak 4hó, de ugye odais kell nyelv..

vicces van egy csaj akinek varrok, és ma derült ki h ugyanott dolgozik ahol ex, ismeri is. mondta is h mérnem megyek oda énis.. már nem az első ember akit véletlen ismerek meg és kiderül h kollegák..vhogy a sors folyton visszavezet, h nekem ottkéne dolgoznom:D

Mit szólnál a külföldhöz?

Csak, mert ezen a patthelyzeten pár hónap alatt változtathatsz, és úgy érezheted, Tiéd a Világ! Utána pedig, válogathatsz, mert kiegyensúlyozottan, önbizalommal, már igenis hogy kellesz, ha az önértékelésed is helyre billent. Mert értékes vagy, az biztos!