Szerinted mi az élet értelme? (beszélgetés)
Amíg megiszod a napi kis kávédat, amíg megnézed a napi kis akciósorozatodat, amíg kényelmesen hátradőlsz, addig nem fogsz igazán a dolgok mélyére menni. (átvitt értelemben)
Hozzáteszem ez mindenkinek saját igénye, de az ember többre tartja az egója biztonságát, amiben kényelmesen lavírozhat és onnan érvelhet.
Erőszakkal senkit nem lehet kizavarni, hogy művelje a földjét. De ha én művelem a sajátom, lehet, hogy a szomszédom észreveszi, gyönyörködni kezd a virágaimban, ő is kedvet kap hozzá, és nekilát ő is. Lehet, hogy egyedül, lehet, hogy segítséget kér bizonyos dolgokban tőlem, ill azoktól, akiknek már szép, vagy szépül a kertje, de a saját földjén alapvetően neki kell dolgozni. És akkor az ő szomszédai is látják az eredményt, vonzóvá váoik a szemükben, ők iskedvet kapnak ....
Mint amikor egy kavicsot beledobunk a tóba. Továbbgyűrűzik.
Mindegyik fontos dolog, de csak akkor jelentős értékű dolog számunkra IS; ha képesek vagyunk akár erre+arra is ezeket meglépnünk ...++++
:))
Na várj, ehhez lehet, hogy vissza kell olvasnom, honnan is indultatok.
Így látatlanban azt mondom, hogy mindenkinek magában kell először rendet rakni, fényt gyújtani, és a sok egyèni fáklya oszlatja el a kollektív sötétséget. Szerintem az egyénen van a hangsúly.
Csaba....TE...-annyi 'poztívnak' mondott dolgot közvetítesz felém is, hogy már azt sem tudom hogy mit is, és hová is raktározzam el azokat...()
Komolyan mondom azt most neked: irtó módon lehúzol, olyan vagy Számomra, mint egy NEGATÍV energia!!!!!!
Mit is csinálhatok akkor, ha "csakis" a pozitívnak titulált energiáid vannak itt jelen:
elraktározom (+ címkézem is), mert így könnyebben
visszakereshetem, ÚGYE?...
...gondolkozzál is közben....Ufff()
DDDD
:))
Így már értem.Nem.Ez nem arról szól nálad szerintem .A bezárkózottság másra utal.De ahhoz nem értek.
Inkább csak tapasztaltam ezt másoknál is.De nem azért mert ők ismernék önmagukat.
Ez egy folyamat,azt hiszem .
Én azt vettem észre az éveim során,hogy minél inkább megismertem önmagam annál jobban éreztem magam az egyedül , csendben .Nincs szükségem sok barátra,nem érdekel a nyüzsgés,a programok,szép lassan el is maradtak ,mert mindig valami más dolgom volt...stb
Ha ezt gőgnek hívod ,akkor gőgös vagyok.
Kérdés hogy mit tegyünk az érzékenységgel?
Mit tegyen a lepke a feléje repülő kődarabbal?
Ha ez így volna ,akkor mikortól jön el ez a pont?
Honnan és biből veszed magadon ezt észre?
Én inkább ezt emberi tulajdonságnak hívnám,mégpedig gőgnek.