Szerinted jól döntök, ha terhesen is tovább dolgozok? (beszélgetős fórum)

Szerintem teljesen felesleges két táborra oszlani, a terhesen dolgozókra meg a terhesen nem dolgozókra. Mindenkinek az egyéni érdekei, lehetőségei határozzák meg, hogy végül hogy dönt. A táppénz nem "fizet" olyan jól, hogy megérje otthon maradni, szerintem, de ha valakinek olyan a munkája (nemcsak fizikaira gondolok, hanem pl. arra, hogy valaki minden napot gyomorgörccsel küzd végig, mert annyira hülyék a kollégák/ügyfelek/főnök stb.), akkor inkább ne dolgozzon, minthogy a gyerekét veszélyeztesse.

Személy szerint augusztus közepére vagyok kiírva, június végéig, max. július közepéig szerettem volna dolgozni. Persze nem fizikai munkát végzek és nem halok bele a stresszbe minden nap...

A dokim közölte, hogy laza a méhszájam, mostantól ne dolgozzak. Nagyon kevés pénzből kell kijönnünk, de inkább összehúzzuk a nadrágot, minthogy valami baja legyen a kislányomnak. Ha a férjem eleget keresne, valószínűleg akkor is dolgoztam volna.

Itthon pedig több stressz ért, mint a munkahelyemen (lakásvásárlás, lakáshitel intézése, költözködés, lakásfelújítás).

Helyesen tetted!

Viszont mesélek egy esetet a saját családomból:a csaj 9hetes terhes,4.héttől táppénzen.Semmi baja,a munkahelyére jóformán net-ezni járt saját bevallása alapján.9hetes,de úgy ül le a székre hogy egyik keze a hasán,másik a derekán.Röhej!A legnagyobb gondja az hogy este későn tud elaludni,mert reggel 10kor kel és ebéd után is le kell pihennie.Ja és még csak hányingerrel sem küzd.

Olyat tudnék belerúgni hogy ihaj,meg az orvosába is amiért ehhez aszisztál!

És több ezren művelik ezt.

Anyu annó 1960-ban a munkahelyén kezdte el a szülést (ott is vajúdott egy pár órát), mivel nem engedték el, mivel nem járt le a munkaidő(!!). A munkahelyről hazajött (bkv-val), majd a cuccával együtt bebuszozott, villamosozott a kórházba, hogy jött szülni. A nővérem azért kórházba jött világra :-)). Ez a nem dolgozás terhesség alatt kimondottan modern dolog. Ha valaki megsértődik, akkor is. Próbált volna meg, mondjuk egy parasztasszony felpolcolt lábbal végiglustálkodni a terhességet, főleg nyáron!

Lombikkal lettem terhes, egészséges mértékben féltettem a magzatot, de a munkától (főleg szellemi) egy egészséges terhességnek semmi baja nem szabad, hogy legyen!!! Persze nem komoly fizikai munkáról írok.

Rengeteg a hozzászólás, úgyhogy nem olvastam el mindet. A saját döntésem ez volt:

30.hétig dolgoztam ikrekkel a pocakomban és nem bántam meg. A 39.héten születtek, tehát bőven maradt időm otthon pihenni, rendezkedni. Igaz, a férjem minden nap vitt-hozott, a főnököm nagyon rendes volt, bármikor pihenhettem, sétálhattam, stb. (ülőmunkát végeztem). De ezt mindenki maga dönti el, hogy neki mi a kényelmes illetve mit tehet meg vagy mennyire viseli jól a terhességét.

Csak azt nem értem, ha valaki otthon szeretne maradni, mert igenis stresszes a munkája, és ez nem tesz jót senkinek... megbeszéli a férjével, hogy anyagilag lelkileg hogy állnak

ha úgy döntenek, az neked miért esik rosszul?

Sokan vagyunk, sokféle sorssal, nem tudhatod kinek mi oka van erre.

Sokan fizetik a tb-t, és mégis kénytelenek magándokihoz járni ahol 10e egy vizsgálat havonta... az micsoda?

Először ezeket a dolgokat kellene rendbetenni, hogy normális eü. ellátás legyen, a munkáltatók ne éljenek vissza azzal, h nehéz az elhelyezkedés és túlóráztatják a munkavállalókat, és csak utána lehetne arról beszélni, h milyen dolog otthon maradni várandósan.

Stresszes munka: szülés után 2 héttel áfa ellenőrzésen voltam. (8,5 hónapos terhesen szintén vidéken áfa ellenőrzésre mentem.) A gátsebem még fájt ugyan, az autópályán fejtem, a férjem vezetett le vidékre. Akkor szar volt, most van munkahelyem legalább. Ja, és ma már csak nevetünk rajta.

Szeretnek az ügyfeleim, a kisfiammal is foglalkozom, igaz, sokszor éjjel dolgozom.

Viszont örülök, hogy a mai világban van és lesz is munkám.

Nem kötelező végig dolgozni, de ki lehet bírni.

(Stressz: Munkába menet 9 hónapos terhesen rendőr igazoltatott és állította, hogy lopott kocsit vezetek. Megjegyzem, 0 km-rel hoztuk ki a kocsit az autószalonból. Ez volt a legstresszesebb pillanatom terhesen.)

ha már itt tartunk akkor inkább örülj neki, hogy magánrendelésre járok, és nem az állítólag általad befizetett TB-t költöm az sztk rendelésre!!!

de most tényleg nem is értelek, ha táppénzre megyek élősködök, de ha magánrendelésre fizetek saját magamnak, akkor miért is vagyok rossz?

én csak annyit mondtam, hogy dolgoztam, dolgozni is fogok, fizettem és fizetni is fogom a tb-t magam után még eleget, remélem megbocsájtasz, hogy el merek menni 4 hónap táppénzre, úgy hogy ezen kívül eddig más marha színvonalas szolgáltatást nem nagyon vettem igénybe

ja, a gyes alanyi jogon jár, a gyed pedig a fizus alapján és ledolgozott x munkanap után jár

de neked is van gyermeked, ezt te is tudod.

még mindig a terhességről van szó, akkor sem gyed, sem gyes nincs.

vagy munka, vagy táppénz van

Itt jön az, amit már írtam, hogy a mama testi-lelkii állapota kihat a babára.

A stressz hosszú távon nem tesz jót senkinek!

És ha nem muszáj, ne is tegye ki magát ennek egy kismama sem.

Miért élősködik? Dolgozott, fizetett tb-t.

Akkor?

Miért ne dolgozhazna tovább, ha zavartalan terhessége van?

Egyedül Magyaro-on ír ki az orvos már a terhesség elején, mindenhol máshol dolgozni kell a 34. hétig.

Elcsépelt, de igaz, hogy a terhesség nem betegség.

Én is a 34. hétig dolgoztam 7 és fél órát. Itt a fórumon én voltam a legutolsó, a többiek már rég otthon várták a baba érkezését.

Sziasztok!

Engem nyugodtan lehet szidni, de én három hónapot dolgoztam csak terhesen. Én szívesen maradtam volna, ha olyanok lettek volna a körülmények. Boltban dolgozom. Jó szinte mindig a pénztárban voltak. De mondjuk, 12 órában ülés nélkül azért hosszú volt. Ugyan van szék, de nem lehet rendesen dolgozni, ha leül az ember, mert nem megfelelő a mérete. Ráadásul nem igazán nézték jó szemmel, ha leült az ember egy kicsit is. Enni is nagyrészt csak futtában tudtam sokszor a pénztárban bonyolítottam le, mert nem volt, aki leváltson. Emelet állandóan stresszelt az ember, mert sajnos ilyen volt a főnökség anno. Mindig leszúrták valamiért az embert. Előfordult olyan is, amikor már én éreztem magam rosszul, hogy nem emelem meg a nehezebb dolgokat, mert sajnos nem mindig tehettem meg, hogy segítséget kérek. Kevesen voltunk egy műszakban. Örültem, ha a szabadnapomat megkaptam. Nem hánytam, viszont állandóan hányingerem volt, sokszor úgy éreztem, mintha ki akarna ugrani a szívem a helyéről, olyan szaporán vert. Nem híztam sokat 11kg-t. Itthon nem bent ültem a lakásban. Rengeteget sétáltam, csináltam a dolgomat tovább, csak könnyebb volt. Viszont most új főnökünk van, akinél tuti, hogy a lehető legtovább dolgoznék!

Ezt tudom, de mégis így volt másoknál.

Meg ez egy ilyen munka...nem fognak vigyázzban állni, hogy nekem jó legyen és úgy osszanak be ahogy kényelmes lenne, mellesleg ha vigyázzban is állnának, akkor meg hasznomat nem vennék...