Szép magyar nyelvünk (beszélgetés)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Szép magyar nyelvünk
Egyenlő: megegyező, hasonló, azonos. Egyenlőre áll pl. a mérkőzés (0:0). Vagy nem jutottunk egyenlőre (megegyezésre).
Egyformán, ugyanúgy, egyenlő jogok és kötelességek. Stb. (Sokan használják az egyelőre helyett.)
Egyelőre: most és még egy kis ideig. Pl. Egyelőre elégedj meg ennyivel. Egyelőre ennyi is elég. És így tovább.
Most futottam össze a fórumon két "kedves ismerőssel":
- meg lett irva (2 in 1)
- nem-e
A második azért bosszant különösen, mert olyan elterjed, hogy egyetemista szaktársaim is használják. Elég szomorú.
Nahát, nekem a "nagy kedvencem": csá, holnap talizunk!
Persze, ezek már szlengek - lehet, eléggé gyengék -, és minden nyelvben megtalálhatóak. Nemrégiben Szíriában találkoztam egy arab üzletemberrel, aki elég jól beszélt magyarul /gondoltam én/ és meglepő módon ismerte a teljes mai magyar beszédmódot. Kérdeztem tőle, hogy lehet ennyire bennfentes a szlengben és nem értette, hogy mit kérdezek. Kiderült, hogy magyar kamionosok között mozog, és csak ezeket a szavakat ismeri magyarul. De ezt már angolul mondta el. Jót nevettem rajta. Mint a törökök, akik annyit tudnak, hogy gyere, mágyár, itt ócsóó az arany! Lehet, az irigység beszél belőlem, bár én ismerném az arab vagy török beszédet még akár ilyen szinten is!
Pláne, hogy az "egy dolog"-ban a hangsúly a "dolog" szón van !!! Lehet, hogy a latin pro primo akar így "magyarodni"?
A rövidítéseket én is próbálom a humor oldaláról nézni.Az emil például kifejezetten tetszik. Rosszabbnak találom azt, amit infantilis gügyögésnek hívnék:telcsi,talcsi, - én a lécci-t is ide tenném.
Mert ez egy új módi. Ez olyan, mint az "egy dolog ez", "nem mondod!", "nem semmi", "ez ma így működik", stb. Még az a szerencse, hogy viszonylag hamar lecsengenek.
Engem az idegesít rettenetesen, hogy itt "vok", hívjál "emilen", "tulkpn", "sztem", "asszem", "léci", "nemtom" - pedig ezekben még némi humor is felfedhető. (Ha nagyon szigorúan vesszük ezeket, hát a gyorsírás is idetartozik valamilyen módon, mert tiszta rövidítésekből áll!) És ezeket a röviditett "jövevényszavakat" az elektronika hozta előtérbe. Persze, nem úgy értem, hogy angol eredetűek, hanem az e-mail-ben, sms-ben használt rövidítések miatt.
De visszatérve a Te kérdésedre, hát nem szebb az, hogy kora délután, estefelé, alkonyatkor, 10 után, stb.
Lehet, hogy egy nyelvésznek ez "Na, és?", mert nyilván csak egy kicsi probléma az ő finnugorisztikájához képest. /Na, ezt szépen megneveztem./
De ebben viszont Neked van igazad, nagyon rosszul használjuk a vonatkozó névmásokat, pl. az a csoport, AMELYIK, az a közösség, AMELY és így tovább. Könnyű megjegyezni: valaki=aki, valami=ami. Szerintem. No persze, én nem vagyok nyelvész, csak lelkes laikus.
Ez nagyon szép és bölcs idézet.
Köszönjük.
Nagyon gratulálok, ez szép volt. Komolyan. És igaz. Köszönöm, tanultam belőle.
Jó éjszakát mindenkinek.
"Idegen nyekveket beszélni szép, de a hazait mívelni a lehetségig kötelesség."
(Kölcsey)
én így tanultam:
"A toldalékok kapcsolása
215. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat, mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessből, cowboynak, fairül, schillingért, signorét, Amundsenről, Stockholmnál, Janus Pannoniustól; stewardessek, Habsburgok; barrelnyi, shoppingol, horatiusi, verdis, greenwichi, wrocławi, toulouse-lautreci, karl-marx-stadti; stb."
"217. Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez.
a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli, akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez: guillotine-t, monsieur-nek; Glasgow-ban, Iaşi-nál, Loire-on, Montesquieu-nek, Montreux-ig, Peugeot-t, Rousseau-val, Voltaire-é; stb. – De hagyományosan: Anjouk.
A -val, -vel és a -vá, -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal; Iaşi-sal, Moličre-rel; stb. Az egyelemű vagy kötőjellel összefűzött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma betűs végződés miatt kötőjellel odakapcsolt) -i (-s, -ista, -izmus) képzős származéka természetesen kis kezdőbetűs: shakespeare-i, voltaire-es, voltaire-izmus, bordeaux-i, lille-i, ploieşti-i; joliot-curie-s, châlons-sur-marne-i; stb.
b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll, akkor az -i (-s, -ista, -izmus) képzőt (a többelemű magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsoljuk az utolsó elemhez, s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk: Victor Hugó-i, Walter Scott-os, Leonardo da Vinci-s, Anatole France-i; New York-i, Karlovy Vary-i, Frankfurt am Main-i; stb. (Vö. 164.)
c) A mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos betűvel kezdődő magyar toldalékot (s így a -val, -vel és a -vá, -vé rag megfelelő alakját is) kötőjellel kapcsoljuk, hogy a név alapformája világosan kitűnjék: Mann-nak, Tallinn-nál, Scott-tól, Falstaff-fal, Grimm-mel, Scott-tal stb."
A Magyar Helyesírás Szabályaiból másoltam ki. :o) Egyébként az idézőjelet tudom, hogy rosszul tettem ki, mert idézet előtt alul kell lennie a két kis vonalnak. :o)
Ez nagyon jó!
T.i. (nem akarok senkit megbántani, biztosan mindenki tudja, de azért leírom): a light-nak több jelentése van.
1.) könnyű, laza
2.) világítás, fény
Bocsánat, köszönöm.
:)))) Haha! Jó példa! :)
A lightos nekem tetszik. :)
Még középsuliban kértük a tanárt, hogy legyen "lightos" óra, de azt mondta akkor nem végzünk soha az anyaggal. Erre a terem hátsó részén lévő ablakohoz ment és elhúzta a függönyt.
Egyik o.társam: "Na így lesz lightos óra" :)))
Teljesen igazatok van. Más a káromkodás, bár természetesen azt sem szeretem, de dühében ki-kicsúszik az ember száján egy-egy mi a csuda... De , ahogy az emberek manapság beszélnek! Csak kapkodom a fejem és ha esetleg szólnék, bár már nem teszem, engem néznek hülyének. A napokban néztem a Kapu-n a híreket és legnagyobb megdöbbenésemre, az egyik hír így szólt: Sharon Stone a p-ját (kiírva!) mutogatta Cannes-ben! Azt hittem, rosszul olvasom, de nem. Tényleg, hova fejlődik a világ? Bár ez nem fejlődés, hanem arrogancia: lássuk, meddig mehetünk el!
És igazatok van, ahogy a politikusok beszélnek, arra nincs mentség. Nem akarok példákkal előhozakodni.
Mielőtt még ti mondanátok ejnye-bejnyét, elnézést a "lightos"-ért, éppen egy nyelvi fórumban, hűha :((
Most megyek olvasni.
Nekem az a legfurcsább a környezemben, hogy vannak irodalom kedvelő ismerőseim, akik írásban nagyon szépen fogalmaznak, (újságban is publikálnak) élőben viszont ömlik belőlük a trágár beszéd.
Nem értem komolyan..
Sajnos, ez főképp az olvasás hiányából fakad. És egyre rosszabb lesz a helyzet, ahogy a könyvek drágulnak. (Az is gond persze, hogy a gyerekek nem tudnak és ezért nem is szeretnek olvasni.)
Nekem még könnyű volt lánykoromban (sajnos, ez elég régen volt), mert mindent elolvashattam, nem volt gond a könyv ára. És ugye van, aki még emlékszik az Olcsó Könyvtár által kiadott klasszikusokra. Még ma is van belőle nekem.
A világ fejlődik és sokan úgy gondolják, hogy már nem kell olvasni, mert ott az internet. Hát igen, ott van. Meg a filmek is ott vannak. De micsoda különbség! Egy jó könyvvel beülni egy fotelba és olvasni, olvasni - mindenről megfeledkezve! Nincs is annál jobb.