Szakítottál már azért, mert a fiú nem akarta elkötelezni magát (házasság, gyerek)? (beszélgetős fórum)
Mert a komolyság papírfüggő? Ez elég vicces :D
Talán csak annyi, hogy nem úgy szeretne élni a jövôben, mint a túrós tészta... Hanem komolyan, elkötelezetten, felelôsséget vállalva.
Értelek. Kevés az önbizalmad. Valami jele legyen? Hát ott van veled, ölel,szeret már 10éve.Egy válás után ez nem elég? Jaj,de furák vagytok ti nők!:)
Most kifelé kell mutatni a külvilágnak,vagy te érezd magad jól a kapcsolatban? Kezdem végképp nem érteni az egészet:( Még nem találkoztam ilyen esettel.Sajnos én ebben már nem tudok neked érdemi tanácsot adni:( Mert én a szerelmet sosem "bürokratáltam" :( Nem is kellett hálistennek.
Így van. Egy kapcsolat akkor működik, ha a felek egyenrangúak benne, ha az egyik folyton alárendeli magát, abból feszültség lesz, amit egy ideig nyel, megalkuszik, aztán robban mint Fukushima.
Valami jele legyen már ha együtt vagyunk 10 éve.A tinik oké járnak meg minden de én többre tartom ezt és szerettem volna ennek valahogy jelét adni.Hogy érezzem nem csak egy kis barátnő vagyok hanem egy kicsit több,komolyabb.
Nem tudtam,hogy van ilyen.Mi a fenének kellett az neked? Te, én már kezdem tisztán látni a dolgokat,és ne haragudj,de szerintem a legnagyobb baj veled van:( Minek élettársi papír,meg házassági papír ?Miért akarod ilyen görcsösen magadhoz kötni??
Mi a valódi okod Niki? Mert itt valami nem kerek nekem.
Hát amit közjegyző előt csinálnak.Nyilvántartott élettársi papír.
Az élettársi papírt sem akarta azt Ő bizony sosem csinál minek...aztán csak belement.Még idáig sosem vágta a fejemhez bár egy két családtafja nagyon ellene van és szóvá is tették ezt neki.
Épp ezért nem kényszerítenék senkit, nem manipulálnék.
Pár éve határoztuk el,hogy na akkor legyen baba.Hát nem álttunk útjába megtettünk amit tudtunk volt is terhességem de nem maradt meg:((
Aztán újra próbállkoztunk majd megint nem maradt meg.
Aztán 1,5 éve sajnos nem jön össze a baba nem tudom miért,mondtam páromnak mnejünk el a dokihoz hátha nála van a baj.Erre Ő azt mondta nem megy Ő már sehova ha idáig nem jött össze ezután már nem kell,befelfáradt abba,hogy nem maradt meg a terhesség és abba is,hogy 1,5 éve nem jön össze.Azt mondta ennyi volt kész befejezte.Ő nem megy dokihoz már.
Természtesen attól függetlenül próbálkozunk meg minden, de hiába.
Igen.Jelen esetben meg amennyiben a férfi mégis aláveti magát a nő akaratának, a sajátja ellenére, az első veszekedésnél mi lesz? Már vágja is a felesége fejéhez!
-Te akartál hozzám jönni! Te akartad ezt az egészt! Én nem akartam...stb.
Azért ezt sem lehetne kellemes hallani,nem?
Ebben egyetértek teljesen. nem szabad a saját vágyainkat feladni a másikért, mert keményen visszaüt.Ebből lesznek az olyanok, hogy: a legszebb éveimet áldoztam rád..
Minden ember egy ego,külön személyiség.Szabad akarattal rendelkezik. Nem lehet csak úgy rákényszeríteni a másikra olyant,amit nem szeretne,mert előbb utóbb megunja és lelép.Aztán utána már lehet nagy rívás! Ezt egy intelligens embernek meg kell értenie.És,ha az érdekek nem egyeznek, és mindenképp tovább akarja vinni a saját akaratát, akkor bizony mást kell keresni!
Azért írtam nagybetűkkel,hogy MAJDNEM.
A különbség: ha tudsz olvasni a mákos gubát te is meg tudod csinálni, de a házassághoz 2 ember kell.
Ha a nő akar gyereket és a férfi nem, oké.Azt megértem.Mert a nők anyák szeretnének lenni, ketyeg az a biológiai óra.De egy házasság miatt folyton hisztizni, hát megbolondulnék:( Megmérgezi a kapcsolatot! Ez MAJDNEM olyan,mintha én egyfolytában azt mondanám az asszonynak csináljon mákos gubát,holott ú utálja.
Pont azt írom,h az egész nem jelentéktelen közjáték,de nem úgy tünt abból,amit írt,h a párja lelkileg alíg bírta feldolgozni.Főleg,h ő is szeretett volna a dolgok végére járni,mert neki nem múlt el a gyerek irânti vágya,csak azért,mert úgy kényelmesebb.Pont az a furcsa,h ha egy pár szeretne gyereket,de vmiért nem sikerül,akkor elmennek orvoshoz,h kiderüljön miért nem sikerül és ha kiderül a probléma,lehet,h orvosolni is lehet,lehet,h nincs is nagy gond,van olyan is,amikor egyszerű,könnyen megszüntethető akadálya van,de a lényeg,h megtudják,miért nem sikerült.Ez nem értem miért baj,főleg h egyéb okból se árt,ha orvos megvizsgálja,mert mi van,h valami komolyabb baj van a háttérben,amit időben felfedeznek.Szòval ilyenkor az a természetes,h elmegy az orvoshoz.
De látod,Niki is ezt tette,és még sokan,akik fórumot indítanak.Valamiért kíváncsiak a mások véleményére, vagy nem tudnak mással beszélni erről,vagy nem tudom mi lehet.
Hogyne, hogy aztán sok önjelölt, tévedhetetlen párkapcsolati tanácsadó és pszichológus pár sor alapján megmondja a tutit?
Más sem hiányzik egy egyébként is problémás kapcsolatban, mint hogy érdektelen kívül állók valami olyat mondjon, amit a kérdező egy labilis lelkiállapotban megfogad, s ami talán többet árt, mint használ.
Két ember problémáit csak az a kettő tudja megoldani, aki éli.
Úgysem ismeri senki, hátha neki könnyebb lenne,ha elmondaná,és hátha volt valaki már ilyen cipőben!Sokszor vannak jó ötletek itt,amire nem is gondolna az ember,hogy megoldhatja a problémáját!
Remélem, van annyi esze, hogy nem cincáltatja szét az életét.
Szia:) Itt nem szeretnél róla beszélni? Hátha tudnánk segíteni!
Szóval számodta egy sor elvesztett terhesség csak jelentéktelen közjáték lehet?
Nem kombinált,az már milyen,h először igen,aztán nem.Akkor ezek után tök mindegy mit mondott a megismerkedéskor az esküvővel kapcsolatban,sőt teljesen mindegy mit mond bármivel kapcsolatban,mert ha nem úgy alakul vmi,h neki a kisujját se kelljen mozdítania érte,akkor mindenből lehet nem is.
Mondjuk a gyerekkérdést megértem.
Érdekes.Mennyivel másképp látják a nők,mint a férfiak. Én,ha nő lennék akkor is inkább ahhoz ragaszkodnék,hogy valakivel jól elvagyok, valaki elfogadjon feltétel nélkül szeressen.Akár papír nélkül is.Ti már olyan görcsös módon ragaszkodtok a házasság intézményéhez(kivéve,aki nem),hogy az egész kapcsolatotok ezzel egymerő görcs lesz! Tényleg annyira fontos ez? Még akkor is,ha a párotok ódzkodik tőle??
Akkor a kettőből legalább egynek kell lennie, vagy ha a gyerek kipipálva, akkor a másik már mindegy?
Nem szakítottam még ezért,nyilván,mert fiatal vagyok(23 éves)
A jelenlegi Párommal imádjuk egymást,minden tökéletes,ő viszont nem akar házasságot(szerinte így is boldogok vagyunk) meg gyereket se nagyon.Mondjuk a gyerek-kérdést jegeljük,mert pszichés problémáim vannak ezzel kapcsolatban és nem találtam még olyan nődokit,akivel meg lehetne beszélni a félelmeimet(pszichológushoz járok)De a gyerkőc nem lenne ellenére,csak engem félt.
Ha viszont nem akarna gyereket se meg házasságot se,akkor biztosan(bármennyire is fiatalok vagyunk) nem maradnék vele.
További ajánlott fórumok: