Szakítás után... (beszélgetés)

Ha ezt most rám érted :-)

Én elfogadtam magam, és szeretem magam.

Csak azt sajnálom, hogy volt pár óra amikor kételkedtem abban, hogy valóban önmagam vagyok-e, stb stb.(első szakítási indok)

Sajnálatos, de tudom, hogy nem mindenki fog engem szeretni s ez jól is van így.(második szakítási indok)

Amit nem bírok, az az, hogy megalázó helyzetbe hozzanak.. no persze én meg vidáman belesétálok. :-) (mind2)

nos... akárhogyis, de most nem tudom eldönteni, hogy én vagyok-e a hülye.. merthogy nem láttam, hogy mi történik körülöttem, vagy megint én, hiszen egy olyan helyzetbe hoztam magam, amiben mindez megtörténhetett.

pfff. na mind1 végeremény szempontjából legalábbis.

Fáj és bánt is...de a helyzeten de a fájdalom, de se a megbántottság érzése nem segít.

Kell hogy egyátalán segítsen???

"Fogadd el magad olyannak amilyen vagy! Hogy akarod, hogy elfogadjon a világ, ha te magadat képtelen vagy elfogadni? Mondd el nekem! Én látom, hogy így vagy tökéletes és így vagy gyönyörű! Ahogy egyedi vagy így vagy szép! A világ csak tükör!"

Villás Béla

Egyáltalán NEM RÁD ÉRTEM a következő idézetet, amit az egyik haverom szívesen használ. " A legtöbb férfi úgy van vele hogy tüzet oltani a moslék is jó. " Tehát amíg nincs másik addig jó az is ami van.

Ismétlem...Nem rád értem!

Csapó kettő.. bár ez már az én hülyeségem volt.

5 nap után mégsem érzi azt, hogy tudna hozzám pozitívan viszonyulni, vagy szeretne.. de akkor minek akarta újrakezdeni???

Jah de persze már az elején is én szúrtam el.

Nem értem.

Rossz úgy ébredni, hogy arra vágysz, legalább csak egy pillanatra láthasd őt... Aztán ahogy fokozatosan felébredsz, eszedbe jutnak az utolsó mondatai, üzenetei, és az utolsó hazugsággal teli hónapok.

Egy pillanat alatt elmúlik a vágyakozás, halkan megjegyzed magadnak, hogy rossz embert szerettél, és mosolyogva indulsz neki a mai napnak, mert az élet csak most kezdődik. :)

azbizony... amúgymeg a hozzádszólásom nagy részére persze nem válaszoltál de mind1.

Ha nem vagy kiváncsi a véleményemre, akkor majd jól nem írok...

Dehogy... Én jól érzem magam. Bár ha belegondolok interneten vitatkozni igen aberrált és kretén dolog.

Okos enged...!? Akkor részemről téma off!:]

Új dolgokat tanulni mindig jó.

Ennyire unatkozol otthon, hogy mindenáron civakodni akarsz itt? Hát rajta...

A csorda ösztön részét nem értem, biztos mert nincs ügyvédi diplomám...ami amúgy jogász diploma de mind1, ha már annyira kötekedősek vagyunk.

Én jó szándékkal fordulok hozzád, miért forgatod ki a szavaimat? Miért akarsz kötekedni? Jólesik?

Valóban Te választod meg, hogy kivel társalogsz, feltételeztem, hogy mivel velem igen... kiváncsi vagy a véleményemre, ha meg nem hát, fogadd mély bocsánatkérésemet és fordítsd el a fejed.- ha lehet 180 fokkal.

Akkor tanulhatsz valami újat. A fórum eredetileg adatcserére szolgáló rendszer volt. Amit ügye tudtak használni szöveges üzenet váltásokra is.Az más kérdés hogy manapság csak az utóbbi érvényesül.

Viszont azt Én döntöm el hogy kivel társalgok és kinek a véleményére adok.

Dehogynem, biztos hogy van hisz ügyvédként léptél fel! Ez biztos valami csorda ösztön vagy valami hasonló...

Van még esetleg valami? Szavakkal fel...

Látom öltözöl, tehát erősen fázol. Ne haragudj de légy kedves és olvass vissza... Volt olyan mondatom h " nektek mi a véleményetek erről?"

Aligha lesz ilyen...

Gratulálok a jogász diplomádhoz!:DDDDD

Jah igen, és távol álljék tőlem, hogy meggyőzni akarjalak... a saját életeddel azt csinálsz amit akarsz... a tied... egyes egyedül a tied...

Márha érted a célzást.

Mert akik ide "járnak" azok épp egy csalódáson vannak túl- ennek mértéke eltérő :-)

Meg kívánják osztani épp az átmeneti (és ezen van a hangsúly) letargiájukat és segíteni egymásnak.. kiírni mindig jólesik.

Amúgy mindenki maga választ, ez csak egy véleménycsere, neked sem fog senki sem szólni, max kérdez (mint mi) és elmondja hogy szerinte miért igen és miért nem.. mert azt ugye szabad :-)

Mondok is bármit mert ugye szabad. De érdekes hogy ennyi szociológus és lélek illetve agyhalász turkász jár ide.

Csak érdekesség képen jegyzem meg: Alfred Nobel-nak miért nem szólt senki hogy nem lehet/nem illik egyedül leélni az életet?!:]

Nekem maradt a zene...Ebben még mindig megtalálom az örömöt, boldogságot... Nincs ennél jobb orvosság!:]

*****

Szakítás után.... Qva nehéz megtalálni önmagad,újra értelmet adni mindennek,megszokni az egyedüllétet,elfogadni,h nem állt meg az élet és h mindennek oka van,semmi sem történik véletlenül.

Nekem 1,5 hónapja lesz lassan, h vége a 3éves kapcsolatomnak,de vannak napok,amikor még most is nehéz,hiányzik...az emlékek előjönnek..és fáj.

De az idő és sok - sok foglalkozás önmagunkkal,meghozza a gyümölcsét.:-)