Pánikbetegség leküzdése (beszélgetés)

Sziasztok!

Nem könnyű leküzdeni az biztos...másfél-két évig voltam benne,majd egyik napról a másikra sikerült kikeverednem belőle,a mai napig nem tudom hogyan...de sajnos mostanában megint jelentkeznek tünetek és nagyon félek,hogy visszaesek.Volt már valakinek hasonló tapasztalata,hogyan lehet legyőzni,hogy ne essek vissza???

HÚ erről a féltünetekről tudnék mesélni:(

Ilyenkor mindig eszembe jut, Úr Isten mennyire mélyen voltam, olyan mintha nem is velem történt volna, csak álom volt. Nálunk ez nem is téma, néha a párommal lelkizünk előkerül, de egyébként már nem. Persze nekem eszembe szokott jutni és ilyenkor úgy érzem senki nem tudja min mentem keresztül, és ez érthető mert aki nem jár, járt hasonló cipőben az fel sem foghatja teljesen. nekem se ment volna régebben, pedig nagy volt a lelkem mindig....

Addig gyere ide és megpróbálok megnyugtatni!

Miből gondolod hogy pánikbetegséged van?

PÁNIKBETEGSÉG

Tünetei:

Rövid ideig fennálló, de sűrűn ismétlődő és kiszámíthatatlanul fellépő, nagy erejű szorongásállapotok, szorongásrohamok jellemzik, gyakran tömegiszonnyal. A rettegést kísérő testi tünetek: heves szívdobogás, szédülés, hányinger, esetleg hányás, hasmenés, fulladásérzés a leggyakoribbak, továbbá remegés, főfájás, verítékezés, gyomorgörcs.

A fenyegetettség-érzés jellemző. Minden betegben – kivétel nélkül - félelem alakul ki a szorongástól, s ez már mindennapos életvitelében súlyosan korlátozza. Végül - előbb vagy utóbb - megtörtté, depresszióssá válik.

Kezelése:

A depresszió és a szorongás oldása gyógyszeres úton, továbbá viselkedésterápia, relaxáció, pszichoterápia.

Lelki jellemzői:

A pánikbetegek lelki konfliktusát az alábbiakban lehet megtalálni: minden külső és belső dolog elől elzárkózik, így a benne lévő tűz, öröm lassan elcsendesedik. Erőtlenné és hajlamosabbá válik a már eddig is benne lévő fél – ismeretek alapján történő döntésekre. Ezek a fél-ismeretek előtérbe kerülnek és eluralkodnak rajta.

A miért nagyon fontos, illetve a leglényegesebb kérdés, amit feltehetünk!

Hogy miért zárkózik el?

Ez egy igen hosszú folyamat végső állomása, mely elindul az alulértékelésből, keresztül megy az értéktelenségen, hiábavalóságon és eljut a kilátástalanságig.

Most nézzük meg részleteiben!

Hagyja, hogy eluralkodjon rajta egy beszűkülési szakasz.

Komolyan kell venni azokat a dolgokat melyektől fél és retteg, csak akkor tudjuk megszabadítani őt gyengeségeitől.

A betegség kiváltó okai:

1. A belső tűz kialvása

2. Levertség, kedvtelenség állandósulása

3. Üresség — nyitottá válik a szomorúságra

4. Az aura és a szellemiség meggyengülése

5. „Démoni” erők érkezése, félelmek, pánik

Az egészséges tudatú és egészséges testű emberből sugárzik az élet örömteli fénye. Amikor ez a fény kialszik, akkor válik nyitottá a külső, félelmet okozó tényezőkre.

Minden betegség gyökere az emberi tudatban keresendő.

Minden betegség valamilyen helytelen lelki tulajdonságból meríti a fennmaradásához szükséges erőt.

Kialakulni csak abban a személyben tud, akiben megrendül az önbizalom, és a sugárzó szeretet.

A fény teljes kihunyását követően jelentkeznek a félelmekre utaló jelek.

Gyógyítása:

- Meg kell fogni a kezét, érezze segítségünket, meleg figyelmünket

- A fájdalmak kivétele

- Feltöltés, szeretettel

- A belső tűz felélesztése

Sziasztok!

Tegnap találtam ide :-)

Rájöttem, hogy pánikbeteg vagyok. Augusztusba kezdődött és azóta egyre rosszabb. Úgy érzem megörülök, meghalaok, levegőt nem kapok. Mit tegyek? Pszichiáterhez nov. 17-re van időpontom. Addig mi lesz velem?

Sziasztok!

Nem egészen orvosi segítség volt, de közvetve igen. A 2. hsz-ban írtam, hogy autogén tréningnek hívják, kicsit olyasmi, mint a jógán a meditáció, csak sokkal inkább a pánikbetegekre specializálva. A pánikbetegség lelki eredetű, ha a lelkét helyreteszi az ember, a tünetek is elmúlnak. Csak meg kell találni az okot - nem mindig sikerül sajnos, vagy csak nagyon soká...

Ezzel a tréninggel ha nem is tudod ezeket az okokat megszüntetni, de legalább a tüneteket lehet vele kezelni, vagy legalábbis kicsit enyhíteni.

Konkrétan: régen, ha metróval utaztam, rámjött mindig a rosszullét: fülzúgás, szédülés, szemkáprázás, kivert a meleg, ájulásérzés, úristen, most mi lesz érzés... , jött még villamoson, buszmegállóban, tömegben, szórakozóhelyen, aztán már simán otthon az ágyban is, és egyre sűrűbben. Egyszer el is vágódtam egy szórakozóhelyen, mindenki azt hitte, hogy drogos/piás vagyok... pedig egy kortyot sem ittam.

Most ha érzem, hogy kicsit kezdem elveszteni a kortrollt magam felett, eszembe jutnak a tréningen tanultak, és le tudom magam "nyugatni".

Tényleg ajánlom a barátnődnek! Hátha használ nála is, mielőtt még telegyógyszereznék...

Én is hisztinek tartottam előtte, akár a depressziót gyengeségnek, de az élet megtanított arra hogy a lélek nagy Úr. Nekem mindig azt mondták az orvosok az a baj, túl okos vagyok:) sokat agyalok:) és tényleg.

Joci, légy türelmes a pároddal. Én a betegségem előtt kb fél évvel ismertem meg az enyémet, és le a kalappal előtte ahogy mellettem volt végig... Volt olyan hogy bőgve ordítottam meg fogok halni, teljesen össze volt roppanva, kiment inkább az udvarra és ott adta ki a dühét (a tanácstalanság, a tehetetlenségég miatt) apu odalépett hozzá rárakta a vállára a kezét és ennyit mondott: ne hagyj itt minket.

De mellettem állt mindenki ki így-ki úgy. És ez volt a jó mert nem szabad asszisztálni a betegséghez, de nemtörömdömséget se szabad tanúsítani (szerintem). Az biztos aki nem szenvedett ebben a betegségben az nem tudja megérteni mit érez a beteg:(

Kívánom hogy legyen türelmed.

Ha kérdésed van nyugodtan kérdezz.

Mióta van ez nála?

Szia!

Nekem sikerült. Te mióta vagy beteg? Társul hozzá más is? Nekem anno depresszióm is volt mellette. Kérdezz bátran, megpróbálok válaszolni, sajnos tudom min mész keresztül. Milyen tünetekkel jár a betegséged? Kezelnek valamivel?

Nekem a legtöbbet a pszichoterápia segített és persze én segítettem magamon utána.

Fel a fejjel, van kiút!

Röviden: kb 2-3 évig voltam beteg, ebből masszívan majd egy évet, akkor szinte az alaptevékenységekre se voltam képes, felborult a hormonháztatásom, illetve az OPNI-ba is bevonultam 6 hétre, na ott sokat láttam:) aztán pszichoterápia és újra tanultam élni, vedd ezt szó szerint, az élet minden területén (evés, életfelfogás, akkor még tanulás, utána munka, egyedül séta, vezetés, stb.)

Szia, anyukám is és én is pánikbetegek voltunk (vagy vagyunk?). Nagyon gyógyszerellenesek vagyunk mindketten, úgyhogy a bogyók szóba sem jöhettek. Az autogén tréninget tudom ajánlani, csak ez használ, a gyogyó csak tüneti kezelés.

Néha még "rámjön", de már elég jól tudom kezelni, és hamar elmúlik.