Főoldal » Fórumok » Szépség & Egészség fórumok » Pánikbetegség leküzdése fórum

Pánikbetegség leküzdése (beszélgetős fórum)


2011. jan. 22. 20:50
28. _anatha_ (válaszként erre: 27. - Mya01)
2010. nov. 4. 00:33
Megint csak az autogén tréninget tudom javasolni... bocs, hogy mindig ezzel jövök, de anyumnak és nekem is ez segített, nem hiszek semmi más gyógymódban!
27. Mya01
2010. okt. 28. 11:39

Sziasztok!

Nem könnyű leküzdeni az biztos...másfél-két évig voltam benne,majd egyik napról a másikra sikerült kikeverednem belőle,a mai napig nem tudom hogyan...de sajnos mostanában megint jelentkeznek tünetek és nagyon félek,hogy visszaesek.Volt már valakinek hasonló tapasztalata,hogyan lehet legyőzni,hogy ne essek vissza???

26. joci38
2010. okt. 16. 08:51
olvastam a 5htp nevü szerről...valakinek van tapasztalata róla??
2010. okt. 15. 19:02

HÚ erről a féltünetekről tudnék mesélni:(


Ilyenkor mindig eszembe jut, Úr Isten mennyire mélyen voltam, olyan mintha nem is velem történt volna, csak álom volt. Nálunk ez nem is téma, néha a párommal lelkizünk előkerül, de egyébként már nem. Persze nekem eszembe szokott jutni és ilyenkor úgy érzem senki nem tudja min mentem keresztül, és ez érthető mert aki nem jár, járt hasonló cipőben az fel sem foghatja teljesen. nekem se ment volna régebben, pedig nagy volt a lelkem mindig....

24. schybie (válaszként erre: 22. - Budapesti)
2010. okt. 15. 18:57

Addig gyere ide és megpróbálok megnyugtatni!

Miből gondolod hogy pánikbetegséged van?

2010. okt. 10. 18:33

PÁNIKBETEGSÉG


Tünetei:

Rövid ideig fennálló, de sűrűn ismétlődő és kiszámíthatatlanul fellépő, nagy erejű szorongásállapotok, szorongásrohamok jellemzik, gyakran tömegiszonnyal. A rettegést kísérő testi tünetek: heves szívdobogás, szédülés, hányinger, esetleg hányás, hasmenés, fulladásérzés a leggyakoribbak, továbbá remegés, főfájás, verítékezés, gyomorgörcs.

A fenyegetettség-érzés jellemző. Minden betegben – kivétel nélkül - félelem alakul ki a szorongástól, s ez már mindennapos életvitelében súlyosan korlátozza. Végül - előbb vagy utóbb - megtörtté, depresszióssá válik.

Kezelése:

A depresszió és a szorongás oldása gyógyszeres úton, továbbá viselkedésterápia, relaxáció, pszichoterápia.


Lelki jellemzői:

A pánikbetegek lelki konfliktusát az alábbiakban lehet megtalálni: minden külső és belső dolog elől elzárkózik, így a benne lévő tűz, öröm lassan elcsendesedik. Erőtlenné és hajlamosabbá válik a már eddig is benne lévő fél – ismeretek alapján történő döntésekre. Ezek a fél-ismeretek előtérbe kerülnek és eluralkodnak rajta.

A miért nagyon fontos, illetve a leglényegesebb kérdés, amit feltehetünk!

Hogy miért zárkózik el?

Ez egy igen hosszú folyamat végső állomása, mely elindul az alulértékelésből, keresztül megy az értéktelenségen, hiábavalóságon és eljut a kilátástalanságig.

Most nézzük meg részleteiben!

Hagyja, hogy eluralkodjon rajta egy beszűkülési szakasz.


Komolyan kell venni azokat a dolgokat melyektől fél és retteg, csak akkor tudjuk megszabadítani őt gyengeségeitől.


A betegség kiváltó okai:


1. A belső tűz kialvása


2. Levertség, kedvtelenség állandósulása


3. Üresség — nyitottá válik a szomorúságra


4. Az aura és a szellemiség meggyengülése


5. „Démoni” erők érkezése, félelmek, pánik


Az egészséges tudatú és egészséges testű emberből sugárzik az élet örömteli fénye. Amikor ez a fény kialszik, akkor válik nyitottá a külső, félelmet okozó tényezőkre.

Minden betegség gyökere az emberi tudatban keresendő.

Minden betegség valamilyen helytelen lelki tulajdonságból meríti a fennmaradásához szükséges erőt.

Kialakulni csak abban a személyben tud, akiben megrendül az önbizalom, és a sugárzó szeretet.

A fény teljes kihunyását követően jelentkeznek a félelmekre utaló jelek.

Gyógyítása:


- Meg kell fogni a kezét, érezze segítségünket, meleg figyelmünket


- A fájdalmak kivétele


- Feltöltés, szeretettel


- A belső tűz felélesztése

2010. okt. 7. 20:42

Sziasztok!

Tegnap találtam ide :-)

Rájöttem, hogy pánikbeteg vagyok. Augusztusba kezdődött és azóta egyre rosszabb. Úgy érzem megörülök, meghalaok, levegőt nem kapok. Mit tegyek? Pszichiáterhez nov. 17-re van időpontom. Addig mi lesz velem?

21. _anatha_ (válaszként erre: 4. - Joci38)
2010. okt. 5. 22:41

Sziasztok!


Nem egészen orvosi segítség volt, de közvetve igen. A 2. hsz-ban írtam, hogy autogén tréningnek hívják, kicsit olyasmi, mint a jógán a meditáció, csak sokkal inkább a pánikbetegekre specializálva. A pánikbetegség lelki eredetű, ha a lelkét helyreteszi az ember, a tünetek is elmúlnak. Csak meg kell találni az okot - nem mindig sikerül sajnos, vagy csak nagyon soká...

Ezzel a tréninggel ha nem is tudod ezeket az okokat megszüntetni, de legalább a tüneteket lehet vele kezelni, vagy legalábbis kicsit enyhíteni.

Konkrétan: régen, ha metróval utaztam, rámjött mindig a rosszullét: fülzúgás, szédülés, szemkáprázás, kivert a meleg, ájulásérzés, úristen, most mi lesz érzés... , jött még villamoson, buszmegállóban, tömegben, szórakozóhelyen, aztán már simán otthon az ágyban is, és egyre sűrűbben. Egyszer el is vágódtam egy szórakozóhelyen, mindenki azt hitte, hogy drogos/piás vagyok... pedig egy kortyot sem ittam.

Most ha érzem, hogy kicsit kezdem elveszteni a kortrollt magam felett, eszembe jutnak a tréningen tanultak, és le tudom magam "nyugatni".

Tényleg ajánlom a barátnődnek! Hátha használ nála is, mielőtt még telegyógyszereznék...

2010. okt. 5. 09:25
Hello mindenki,hogy vagytok?
19. hudi
2010. okt. 5. 09:18
Én most vagyok 34 éves és 15 éves koromtól vagyok pánikbeteg mellé depresszió,generalizált szorongás,stb....Van egy 5 és fél éve kisfiam,párom 2 éve elhagyott,magamra maradtam a gyerekkel,néha pokolian érzem magam,hiába szüleimnél lakunk,segítenek ha tudnak,de inkább csesztetnek mert nincs munka helyem évek óta.Mikor magán orvoshoz jártam,se hiszem hogy jobb volt,most nem tehetem meg a magánorvost,így marad a hagyományos félévente kontroll,max 5 percet szánnak rám,felírnak gyógyszert,ha rosszul vagyok kórházat ajánlanak,ahová eddig soha nem mertem befeküdni a sok év alatt.Voltak pokoli hónapjaim amikor azt hittem itt a vég meg őrülök. Volt hogy elég jól elvagyok a lehangoltságot leszámítva,iskolába járok heti 2-szer,de ha dolgozatra készülök,stresszelek,pánikolok,stb.....ez megint lejjebb húz.Pedig már kezdtem leállni a gyógyszerrel,de rosszabb lett,holnap kell vissza mennem az orvoshoz,de tuti,hogy vagy másik gyógyszert ír fel,vagy megemeli az adagomat. És ez így megy évek óta.............
2010. okt. 5. 08:56
Pánikbetegségre nagyon tudom ajánlani az ÉFT-t (Érzelmi Felszabadítás Technika). Mivel az ÉFT a halmozott félelmeket (amikből a pánikbetegség összeáll) kiválóan oldja, nagyon alkalmas a gyógyulásra. Nekem is voltak pániktüneteim, de amióta ÉFT-zek és tanulom is a módszert mint terapeuta, már alig fordul elő ilyen, és akkor is ura vagyok a helyzetnek.
2010. okt. 4. 18:45
Hát ez összetett. Én mindig azt hittem ez a terápiás dolog úgy van, a dokival beszélgetsz és Ő majd megmonda mi a bajod. Hát nem. Szinte csak kérdezett és beszéltetett, talán ha kétszer mondta el véleményét, amivel nem értettem és ma sem értek egyet. A terápia alatt nem is jöttem rá hogy mi volt a bajom, miután túljutottam rajta (kibeszéltem magam, új életfelfogásom lett, új életet kezdtem) utána raktam össze a sok-sok kérdést amit feltett (vagyis a válaszaimat:)) No nekem így jött a megoldás. Akkor felálltam, pedig nagyon mélyen voltam, hidd el:(
16. 4fabd36e36 (válaszként erre: 15. - Schybie)
2010. okt. 3. 17:55
Szia,hogyan" hozták ki a megoldást"?
2010. okt. 2. 23:10
Ja és azt hogy terápia az is sokoldalú dolog. Nekem a 4. doki hozta meg a megoldást, a többi vagy csak a pénzéért dolgozott vagy nem voltunk egy hullámhosszon. Pesten míg bent voltam voltam csoportterápiákon is, stb, de az nekem csak rontott a helyzetemen.
14. schybie (válaszként erre: 12. - 4fabd36e36)
2010. okt. 2. 23:08
Ezzel nem értek egyet. Nem vagyunk egyformák, és különböző stádiumok is vannak. Nem azt mondom, hogy ilyenkor nem kell egy kis plusz boldogsághormon, nyugtató, stb. de ha nem "súlyos" az eset, akkor valami természetes doppingszerrel és terápiával kiegészítve szerintem fokozatosan orvosolható a pánikbetegség forrása, mert a pánikbetegség is csak egy tünet, valami miatt kialakul. Mindenkinek megvan hogy miért van aki rájön, valaki nem, valaki tesz ellene, van aki nem. Legalábbis én így látom.
2010. okt. 2. 23:05

Én is hisztinek tartottam előtte, akár a depressziót gyengeségnek, de az élet megtanított arra hogy a lélek nagy Úr. Nekem mindig azt mondták az orvosok az a baj, túl okos vagyok:) sokat agyalok:) és tényleg.


Joci, légy türelmes a pároddal. Én a betegségem előtt kb fél évvel ismertem meg az enyémet, és le a kalappal előtte ahogy mellettem volt végig... Volt olyan hogy bőgve ordítottam meg fogok halni, teljesen össze volt roppanva, kiment inkább az udvarra és ott adta ki a dühét (a tanácstalanság, a tehetetlenségég miatt) apu odalépett hozzá rárakta a vállára a kezét és ennyit mondott: ne hagyj itt minket.

De mellettem állt mindenki ki így-ki úgy. És ez volt a jó mert nem szabad asszisztálni a betegséghez, de nemtörömdömséget se szabad tanúsítani (szerintem). Az biztos aki nem szenvedett ebben a betegségben az nem tudja megérteni mit érez a beteg:(

Kívánom hogy legyen türelmed.

Ha kérdésed van nyugodtan kérdezz.

Mióta van ez nála?

12. 4fabd36e36 (válaszként erre: 10. - Joci38)
2010. okt. 2. 23:01
Így nem lehet hozzáálni,a cukrosnak is kell inzulin.....
11. 4fabd36e36 (válaszként erre: 7. - Joci38)
2010. okt. 2. 23:00
Ja és az agorafóbia nem egy stádium,hanem a pánikbetegség egyik gyakori "társa".
10. joci38 (válaszként erre: 9. - 4fabd36e36)
2010. okt. 2. 22:59
Gyógyszer kizárt..csak leszedálják az embert
2010. okt. 2. 22:59
Szia,pszichológus és pszichiáter a gyógyszer és a lelki okok. A kettő együtt,na és persze a beteg gyógyulni akarása.
2010. okt. 2. 22:55
Én a terhesség utolsó harmadában voltam pánikbeteg. Állítólag akkor kezdődött a toxémiám kialakulni. Azelőtt azt gondoltam, hogy pánikbetegség nincs, csak hiszti. Azóta megkövetem az összes pánikbeteget! Iszonyú kellemetlen volt. Nem tudtam megmaradni a sötét szobában, nem tudtam aludni a galérián, szent meggyőződésem volt, hogy összenyom a plafon... Tudtam az eszemmel, hogy ez hülyeség, de mégis, úgy éreztem, nem bírok ott aludni, mert nincs elég tér... Pokoli kialvatlan lettem két hét alatt... Csak sólámpa mellett tudtam valamennyit aludni. De nem sokat. Közben iszonyúan éreztem magam, a vérnyomásom az egekben volt, és alig kaptam levegőt. Nem bírtam elviselni a teljes csendet. Borzasztó volt. Azóta minden elismerésem, részvétem a pánikbetegeké. Mert nekem ugyan elmúlt a terhességgel együtt.... De sohasem felejtem el, milyen szörnyű érzés volt!
2010. okt. 2. 22:55
Szia! nem én vagyok beteg, a barátnöm aki 37 éves és már nem tudom mit tegyek.már az agrofobia stádiumban van..vagyis nem lép utcára((
2010. okt. 2. 22:55
Van egy pont amikor szerintem márcsak orvosi segítséggel lehet kijönni belőle. A bogyókat én is ellenzem amilyen hamar lehetett magamtól elhagytam pedig telenyomtak Pesten rendesen, méghozzá nem laza cuccokkal, de akkor kellett különben... Aztán elég gyorsan, persze fokozatosan leraktam őket és természetes megoldásokhoz nyúltam a terapeuta mellett.
2010. okt. 2. 22:52

Szia!

Nekem sikerült. Te mióta vagy beteg? Társul hozzá más is? Nekem anno depresszióm is volt mellette. Kérdezz bátran, megpróbálok válaszolni, sajnos tudom min mész keresztül. Milyen tünetekkel jár a betegséged? Kezelnek valamivel?

Nekem a legtöbbet a pszichoterápia segített és persze én segítettem magamon utána.

Fel a fejjel, van kiút!

Röviden: kb 2-3 évig voltam beteg, ebből masszívan majd egy évet, akkor szinte az alaptevékenységekre se voltam képes, felborult a hormonháztatásom, illetve az OPNI-ba is bevonultam 6 hétre, na ott sokat láttam:) aztán pszichoterápia és újra tanultam élni, vedd ezt szó szerint, az élet minden területén (evés, életfelfogás, akkor még tanulás, utána munka, egyedül séta, vezetés, stb.)

4. joci38 (válaszként erre: 3. - _anatha_)
2010. okt. 2. 22:51
Szia! milyen segitséggel sikerült?? orvosi??
3. _anatha_ (válaszként erre: 2. - _anatha_)
2010. okt. 2. 22:49
Drukkolok Neked is! Szépen lassan, de ki tud belőle jönni az ember!
2. _anatha_ (válaszként erre: 1. - Joci38)
2010. okt. 2. 22:48

Szia, anyukám is és én is pánikbetegek voltunk (vagy vagyunk?). Nagyon gyógyszerellenesek vagyunk mindketten, úgyhogy a bogyók szóba sem jöhettek. Az autogén tréninget tudom ajánlani, csak ez használ, a gyogyó csak tüneti kezelés.

Néha még "rámjön", de már elég jól tudom kezelni, és hamar elmúlik.

2010. okt. 2. 22:44
szeretném ha olyasvalaki megosztaná a tapasztalatát velem aki ebböl kilábalt

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook