Pajzsmirigyműtét előtt állok; volt valakinek ilyen problémája mostanában? (tudásbázis)

Ne izgulj! Bízz az orvosodban,mást nem tudsz tenni.

Majd szorítok! Aztán jelentkezz!

Egyetértek veled.....minden beavatkozás,még a legkisebb is lehet kockázatos.Minden orvos,a leszuperebb is EMBER, aki dolgozik és ebben benne van a hibázás lehetősége.Csak itt komolyabb a tét,mintha egy ügyvéd pl.elír egy adatot egy adásvételin.

A gyógyulás pedig mindenkinél más. Lásd az én epeműtétemet.Sima,komplikáció mentes,rutin műtét volt.Csak most szívom egy kicsit.....de bízom,talán változik a helyzet.

Valóban nem tudok a sorok között olvasni:DD

Sima sebész műtött és nem hiszem, hogy azért voltak bajaim, mert ő béna volt, bár elsőre azt gondoltam....

Drágáim!

Ne bántsátok egymást.Én is félek,pedig még azt sem tudom,hogy lesz e műtétem,csak valószínűsítették,hogy igen.Még a vizsgálatok nem támasztották alá a szükségességét.

Minden műtétnek van kockázata,még a rutin műtétnek nevezettnek is,az altatásnak is.

Engem októrberben epekővel műtöttek,kivették a hólyagomat,azóta állandóan hasmenéssel küzdök.Nagyon sokat vártam ettől a műtéttől,azt hittem megoldódik a problémám.Igaz,hogy nem görcsölök és epehólyag rákom sem lesz ,de kaptam helyette egy másik csomagot a nyakamba.

Most meg itt a pm.Mondjam azt,hogy egészen jól vagyok?.:((((((((

Ha egyszer valahova belenyúlnak.....szerencsés az akinél utána minden rendben van.

Mindenkinek jó egészséget és ha nem is szeretjük,de legalább ne bántsuk egymást.

Nem volt kioktatás, csak úgy beszélsz az egészről, mintha a szemöldökét szednék ki a páciensnek éppen.

Olvasd vissza a hozzászólásodat.

Orvos mondta, hogy kb. 50 éve még így volt, tehát nem én találtam ki. És látod? Anyukádnak sem volt egyszerű a helyzete még is az jön le a hozzászólásodból, hogy ugyan már ez semmi.

Persze nem iJesztgetünk senkit, de azért ne is írjunk ilyeneket. A fájdalom küszöböm nekem is magas. Nekem nem is fájt semmim a műtét után.

Ha neked egy ilyen élményed van anyukád kapcsán, akkor inkább ne írj semmit, mint azt, hogy ne féljünk már. Érted? Én sem panaszkodok. Nem fájdalmaim voltak, hanem más gondjaim, amiért nem szabad a műtéteket elbagatelizálni. A nőgyógyászom mindig azt mondja, hogy nincs kis vagy nagy műtét, csak műtét és már az altatásnak is van kockázata.

Tehát nem semmi a műtét, de természetesen a legtöbben minden gond nélkül átvészelik.

Nem akartalak megbántani, de első olvasásra ilyen reakciót váltott ki belőlem a hozzászólásod:D

Miért ne félnének? Műtét, aminek van kockázata, akárhogy is nézzük. Nem értelek. Persze egyszerűbb másokat szemlélni és akkor úgy tűnik, hogy mennyire egyszerű az ilyen, hiszen már 30 éve is csináltak ilyet és még sem volt gond.

50 évvel ezelőtt még azt sem tudták, hogy a pm. mit csinál, mi a szerepe, azt hitték, hogy csak egy szépészeti beavatkozás, hogy ne legyen vastag a nyaka az embernek. Ülve, helyi érzéstelenítéssel kivették és utána hazaküldték a beteget minden utókezelés nélkül. Ja, hogy meghalt néhány év után? Van ilyen. Csak arra nem gondoltak, hogy pont e szerv hiány miatt lett beteg annyira, hogy abba belehaljon.

Félünk, hogy nem lesz hangunk? Szerinted nem jogosan? Persze nagyon kicsi a kockázata ennek, de azért előfordul. Miért pont én esek bele? Na erre én is kíváncsi lennék, hiszen én nem bagatelizáltam el az egészet, hanem tényleg tartottam a műtéttől. Miért nem annak lesz ilyenje, aki azt hiszi, hogy ez egy semmiség?

Hát...nekem nem volt hangom a műtét után, és hidd el nem is ez a nagy probléma, hanem az, hogy a nem beszélés mellett levegőt sem kapsz rendesen. Ez sokkal rémisztőbb. És csak 2 hónap? Csinálja végig az aki szerint ez semmi. Anyukád nem mesélte, hogy e 2 ónap alatt mit érzett? És persze nem pszichésen gondolom, hanem a tényleges fizikai tünetek. Amikor a párás levegőtől kapkodod a levegőt és úgy érzed, hogy ott helyben megfulladsz. És nem, nem csak olyan helyre keveredtél véletlenül, hanem épp tusolsz, de próbálsz 1 perc alatt végezni, mert talán eddig bírod levegő nélkül. Vagy azért elindulsz sokkal előbb bárhová, mert tudod, hogy neked az 5 perces út eltart majd 20 percig, hiszen többszőr meg kell állnod pihenni és közben levegőhöz jutni, mert mozgás közben bizony nem kapsz rendesen levegőt. Vagy egy tök egyszerű dolog, hiszen úgy születünk, hogy e képesség bírtokában vagyunk. Köhögés és tüsszentés, amikor érzed, hogy kell, de nem tudod, hogy kell csinálni, mert ugyan már nincs hangod, az semmi, csak hangod azért nincs, mert lebénultak a hangszalagjaid és a gégéd, ami miatt a hangszalag nem zárja a légutakat, amikor kell. És milyen vicces, amikor félre nyel egy olyan ember, akinek csak 2 hónapig nincs hangja. Szórakoztató, ahogy próbál életbe maradni egy ilyen félrenyelés miatt, amit akár naponta többszőr is átél. Vagy, ahogy sípol a levegővételnél. Az is vicces. Annak aki nézi, hallgatja, de annak aki benne van...ez nem semmiség, akkor sem, ha csak 2 hónapig tart.

Nekem 3 hónapig tartott kb. Tehát eddig szenvedtem, még az ellenségemnek sem kívánom, hogy végig csinálja. Igen, kezelést is kaptam, és van itt a hoxán olyan is, akinek gégemetszése is volt egy ilyen kis semmiség miatt. Azóta eltelt kicsit több mint 6 év, de azóta is vannak gondjaim. Persze ez már semmi, hiszen már csak hetente 1x nyelek félre, és tényleg már csak olyan dolgokat nem tudok egyszerre csinálni, ami nem olyan fontos. Pl. nem tudok levegőt venni evés közben, nem tudok menni és beszélni egyszerre, nem tudok menni és enni közben. De ez mind elviselhető:D

Mert ugyan a hangom visszajött 3 hónap után, bár egy kicsit mélyebb és rekedtebb, de a légrésem kicsi maradt, ami ugye okoz gondokat. Tehát addig, amíg nem vagyunk benne, ne mondjuk azt, hogy az semmi, mert nem tudhatjuk, hogy valóban az e. Kérdezd meg anyukádat, hogy a nem beszélés mellett voltak e gondjai, bár ha nem kezelték, akkor azt sem tudta, hogy attól vannak. A mai napig számolom a levegővételt mozgás közben:D Na ez vicces, mert ez rutinná vált, amikor gondom vot és nagyon megszoktam. 3 ütemre beszívom a levegőt 3 ütemre kifújum, mert így elég ahhoz, hogy mozogni tudjak...

Persze ezt nem azért írtam le, hogy jobban féljetek, hanem azért, hogy tudd, nem gyaloggalop ez a műtét....

3 éve műtöttek, és 3 hete szültem, ha megnyugtat, nekem a gátseb ezerszer roszabb, mint a pm műtét!

És úgy tudom, nem befolyásolja a menzesz a műtétet.

Engem nem készítettek fel, de a hízást leszámítva a 0 Tsh-s alulműködésem még mindig jobb mint a műtét előtti szuper eredményeimmel való élet.

Én még csak a kivizsgálás egyes szakaszainál tartok,tehát nem tudom mi lesz velem....DE..minden gondolatoddal egyetértek.

Én is parázok,de majd nekem kell megoldanom és együttélném az esetleges problémákkal.Elméletben tudom...:)))))

Több ismerősömnek semmi baja a műtét után./ vagy csak nem beszél róla/

A műtét után sokan nem érzik magukat "igazinak" többé. Ez jelenthet hízást, fáradékonyságot, depressziót, hajhullást bármit. Amellett, hogy minden vérvételi eredményük (TSH, T4, T3) jó tiroxin szedés mellett vagy mondjuk féloldali műtét után anélkül is. Ilyenkor az orvos nem tud mit mondani, csak hogy hölgyem, ezt nem a pajzsmirigye (vagy annak hiánya okozza). Igen, lehet, hogy ennek ellenére sajnos mégis a pajzsmirigy hiánya okozza, mert a szervezet felismeri, hogy hékás, innen kivettek valamit ami igenis fontos volt. De az is lehet, hogy tényleg nem az okozza, hanem épp bekerül az ember a változókorba, vagy bármi új élethelyzetbe (mondjuk pl diagnosztizáltak nála egy rákot... azért a nahát ha pajzsmirigy rákod van csak, akkor olyan jó neked, hogy csak na mert hát ez a legjobb rák ami az emberrel történhet dolog mögött mégiscsak megbújik, nahát és milyn szuper lenne azért ha mégse lenne pajzsmirigy rákom sem, nemde??)

Mit tehetsz ilyenkor? Ráfogod arra, hogy az orvosok nem törődnek veled, és neked igenis a pajzsmirigyed okozza és pont, és ezen nem tud az orvos se segíteni, nincs mit tenni mostantól csak a szenvedés marad, kövérség, fáradság, depi...

Vagy: változtatsz. Mindenen, amin csak lehet. Először is nem depizel azon, hogy a pajzsmirigyed oda, mostantól minden szar lesz. Szeded a gyógyszert, helyettesíti a pajzsmirigyedet és kész. Rossz (rákos, túlműködő, gyulladt...) pajzsmirigy sem jobb mint a gyógyszer! Változtatsz a táplálkozáson, kevesebb kalória, egészségesebb étrend, mert nem a sütire, csokira és üdítőre 100% hogy nincs szüksége a szervezetnek, még ha a glutén, paleo táplálkozásról meg is oszlanak a vélemények. Elkezdesz tényleg sportolni. Rendesen, rendszeresen, korodnak és fizikumodnak megfelelően, de állóképesség javítás céljából nem csak pötyögni kicsit. És elkezdesz élni, azt csinálni amit szeretsz. A lényeg, hogy változtatsz, és nem pedig szomorúen tudomásul veszed, hogy neked nincs pajzsmirigyed, minden felborult és az orvosok se tudnak segíteni azon kívül, hogy tiroxinnal tömnek. Szerintem ez a hozzállás a titka annak, hogy a pajzsmirigyed hiánya nélkül teljes életet élj bármi is lesz a műtét után.

Örülök, hogy jobban érzed magad. Csak azért kérdeztem rá a műtét utáni változásokra, mert az orvosom felkészített, hogy mire számíthatok műtét után, jót is mondott meg rosszat is,,de legfontosabb az egészség.

Még lenne egy lehet butácska kérdésem, mivel nekem is gátmetszésen kívül nem volt más vágásom: menstruáció alatt műtenek?

Alszol eleget?

Én is elálmosodok délutánonként, sőt! van amikor már délelőtt. először azt hittem, hogy tavaszi fáradtság, de rájöttem, hogy keveset alszok. Régen este 7-kor aludtam már télen, nyáron bírtam fél 9-ig is:D Most meg fent vagyok még ilyenkor is, és szinte minden nap felkelek 5-kor. Csoda, hogy álmos leszek? jó, ha 5 órát alszok a megsuokott 7-8 helyett.

Szia!

Engem papilláris daganattal műtöttek már több, mint 2 hónapja. Nekem semmi tünetem nem volt előtte, vagyis hittem akkor. A műtét óta sokkal kevéssé vagyok fáradékony, sokkal jobban érzem magam. Már a műtét előtt egy évvel autoimmun alulműködésem volt, így a tiroxint akkor is szedtem, csak akkor 50et, műtét óta 100at.

Hosszú távú eredményt én még nem tudok mondani, de a hajam és a fogaim minősége sajnos nem volt a műtét előtt se túl jó és valószínűleg nem is lesz sose. De a fáradékonyság megszűnt. :) Valószínűleg a daganat okozta.

Igen, az új orvosom szerint ritka, hogy műtét után gond lenne. Hát nekem van. De nem adom fel a reményt :)

Ez a szelén be fog válni. És 4 mg Medrolnál tartok. :))

Csak fényérzékenység, nem lett dülledt a szemem:D

Időnként ellenprzik, de reélem most, hogy már nincs pm-em már nem lehet ilyen problémám.

47 éves vagyok és igen,már felnőtt gyerekem van:D

Szintén basedow.

Műtét előtt:

gyógyszerekkel teljesen rendben tartható volt a dolog, azért vált szükségessé a műtét mert elkezdett nőni a pajzymirigyem. Kb fél év alatt lett akkora mintha lenyeltem volna egy strucctojást, ami megakadt a torkomon :D

Amúgy nem voltak tüneteim, csak ahogy nő a pm- em úgy lettek olyanok, hogy pl. moziban ha felfelé kellett nézni a filmet folyton köhögnöm kellett - nyomta a légcsövemet a pm. gyakran köszörülgettem a torkom amúgy is. Na meg folyzon kendőket hordtam, mert nagyon látszott már. Befelé nekem nem nőtt, nem fulladtam, nem nyeltem nehezen vagy ilyesmi.

Műtét után: én is elkezdtem őszülni. Nekem nem sikerül rendesen kezelni valahogy, sokat kínlódok azóta. Közevetlenül a műtét után volt ez- az, de azok mind átmeneti gondok voltak. (pl. hangképzési gondok, nyelési gondok. Ezek mind elmúltak már)

Jelenleg is szteroidot szedek, habár már minimális adagban. Nekem sok gondom van azóta is vele :(

Ja és a súlyom: kifejezettem karcsú lány voltam. Most nem vagyok az. nem lettem kövér (most a szteroid miatt igen) de karcsú sem. Átlagos, picit masszívabbnak mondanám magam. Az én ízlésemnek mondjuk ez sok. :(

De dolgozom magamon és egyre jobb lesz :_)

Amúgy 3-4 éve műtöttek azt hiszem.

Én tudtam már a műtét előtt 10 évvel, hogy pm. problémám van. Többszőr fogytam sokat és vissza is hízogattam, amikor jól működtem, azaz nekem volt működési problémám is. Főleg túlműködtem, alul csak a gyógyszerezés hatására. Külső tünetem csak annyi volt, amit írtam, de egyéb tünetem volt a fogyások mellett. Fáradékonyság, magas pulzus, gyengeség, kéz és lábremegés, hangulat változások.

Én akárhogy figyelek, a súlyomat akkor is nagyon nehéz kordában tartani. Az alkatom szerencsés, mert így 70 kilósan sem vagyok még duci sem. Látszik, hogy van némi feleslegem, de annyira eloszlik rajtam, hogy senki nem mondja meg hány kiló vagyok. 30-as nadrágot hordok így is, pedig csak 165 cm magas vagyok. A 29-es farmer is összeér simán, de az már nem áll szépen rajtam. Tehát a súlyom miatt csak kicsit aggódok, és főleg az egészségem miatt nem a kinézetem zavar:D Sokat mozgok és sosem ettem sokat.

Én is és mindenki nagyon izgult a műtét miatt. Én pl. nem is akartam megműttetni magamat, mert azt gondoltam, hogy nem kell. A férjem mondta, hogy gondolod azért akarnak megműteni, mert a dokiknak ez a heppje? Sosem volt még műtétem, altatásom és féltem, de túl vagyok rajta már kicsit több, mint 6 éve:D

Ja, azt nem írtam, hogy a műtét óta őszülök. Persze nem tudom, hogy mennyire, mert azóta festem a hajamat.

Köszönöm őszinte válaszod! Biztosan nem lesz olyan, mint előtte,én reménykedem, hogy táplálkozással valamennyire enyhíthetem az ilyen tüneteket. Én úgy fordultam orvoshoz, hogy nagyon fáradékony, fejfájós voltam az utóbbi időben, meg a vérnyomásom is egyre gyyakrabban ugrott fel stb. A nyakamon szinte semmi nem látszik most sem, csak én érzem, ha oda nyúlok és persze az orvos. Amint megtudtam, hogy autóimmun eredetű a pm problémám, átálltam paleo táplálkozásra és a tünetek, ami miatt elindultam orvoshoz egy hét után kimaradtak. Persze ez már nem segít a pajzsmirigyemen, de legalább nem érzem magam olyan ramatyul. Csak azért írom le, hogy aki ilyen cipőben jár, annak egy próbát megér.

Most a műtét miatt izgulok nagyon és a későbbi eredményektől.