Nem találom a közös hangot 3 éve kislányommal (beszélgetős fórum)

akkor jó, ma sajnos nem tudom nézni a műsorunkat, majd beszámolsz, ok.

A tegnapin én erősen elgondolkoztam, tudod mi is nagyon szoros kapcs. vagyunk a hugommal, de én szerintem a tegnapi nagynénit lehet, hogy már megfojtottam volna!

ja ilyen nálunk is volt, igaz cipő nélkül, de este 10 -kor társasházban,

az anyukát ez nem nagyon érdekelte, azt mondta meg kell érteniük, hisz gyerek - de akkor is- a szomszédnak is lehet gyereke, aki pont emiatt nem tud aludni.

Aztán mikor új kanapét vett már náluk is megszűnt az ágyról ugrálás! :))

Igen, ebben igazad van, jobb tudni mielőbb, ha van valami. Igaz be nem áll a szája szinte soha, és rengeteg energia van benne, de nem hiszem, hogy lenne más is.

Ne aggódj, nem vagyok az a könnyen sértődő típus! :)

Hát sajnos több ötletem nincs. Remélhetőleg valamelyik módszered egyszer csak beválik, aztán talán ahogy nő egyre könnyebb lesz.

Az azért felvetődött bennem, hogy nincs-e esetleg más a háttérben, esetleg hyperaktív vagy valami hasonló. Meg ne sértődj nekem, azt neked kell eldönteni, hogy ez mennyire fér bele a dackorszakba. Ha pedig esetleg van más is azt pedig jó időben tudni, mert akkor tudod kezelni.+

tényleg olyan mintha annak a műsornak az adásait látnám:)) emlékszel ott is volt apuka, aki nemcsak hogy mindent megengedett, evvel aláásva anyukát de rendesen, hanem még avval is szórakozott,hogy együtt alázták anyukát. nem tudom azt láttad-e, de az a bizonyos dadus keményen elbeszélgetett apukával. ha jól emlékszem minden este le kellett ülniük megbeszélni,hogy mit várnak a gyerektől, és apuka kapta a fegyelmezés, és nevelés kizárólagos feladatát egy ideig. A lényeg az volt, hogy tudatositotta benne, hogy nem attól szereti a gyerekeit, hogy mindent megenged nekik, sőt. és az sem mellékes, hogy ezzel a viselkedéssel teljesen aláássa anyuka tekintélyét. Ha jól emlékszem.

Szerintem beszélj Apával - modjuk egy jó kis összebújás után - mond el neki, hog érzed magad ettől a szitutól, és talán a gyerek is azért viselkedik igy, és azt bizonyára ő sem szeretné, ha a gyereke ugy kerülne majd közösségbe, hogy nem tud viselkedni és ez akár azon is mulhat, hogy ő mindent vagy legalábbis sok mindent megenged neki. Na már megint hosszu lettem:)

MIT CSINÁLOK ROSSZUL? JÓ ANYJA PRÓBÁLOK LENNI A GYEREKEIMNEK, DE EGY IDŐ UTÁN ÚGY ÉRZEM BECSAVARODOK ÉS MEGŐRÜLÖK!

LÁttam a műsorban a napi rendet, hogy annak bevezetése jó hatással van a gyerekekre. De én ezt nem tudom megcsinálni, mert igény szerint szoptatok. Tehát ha éhes, akkor szopik, és nem tudok olyankor máshol lenni.

hát, igy hogy mondod lehet benne valami. hogy mennyire igaz lehet egy példa igaz nem gyerekkel.

Amikor szobatisztaságra tanítottam a francia bulldogomat mindig felkaptam ha láttam,hogy készülödik a lakásban és kirohantam vele az udvarra. Azt értem el vele,hogy utána sokáig nem akart egyáltalán kimenni,mert büntetésnek vette. Remélem nem haragszol meg, hogy egy kutyával példálóztam de végül is van benne hasonlóság.

Akkor maradj inkább a saroknál vagy büntető széknél. Nézd a jó oldalát, a leirtak alapján a gyerek kellő önbizalommal és akaraterővel rendelkezik, ami felnőttkorban jól fog jönni.:))

Nem gond a hosszúság! :9

Akkor mi nagyon jóban lennénk! Én sem szeretem az ilyeneket! A szomszéd gyerek lejött, és elkezdett pakolászni nálunk. Én rá szóltam, így odarohant anyucihoz panaszkodni. Erre én közöltem szépen anyucival (elég nagy szájú vagyok), hogy én sem pakolászok nálatok vagy a gyerkeim. És ezt én tiszteletlenségnek tudom be.

Sokan ugy neveli a gyerekeiket, hogy mindent megengednek neki és aztán nem értik ugye miért vannak vele gondok oviban, suliban. Volt olyan, hogy vendéggyerek szó nélkül ugyrált cipőben az ágyon, mivel anyuka nem szólt rá én megtettem, ami ugy kicsit kellemetlen. Tudod, mit mondott erre anyuka, miért nem tudod kitakaritani. Szóval ezektől sikitófrászt kapok.

Szóval én egy kicsit lehet, hogy maradi vagyok, de a gorombaság semmilyen formáját nem vagyok hajlandó elfogadni. Ha valamelyik ezt csinálta, ment a székre, vagy be a szobájába. Nagyon nagyon sokszor következetesen kell csinálni. A fiamnak az volt a bünti, hogy nem tárgyaltam vele, a lányomat ez nem érdekelte, őt bependerítettem a szobájába. Volt üvöltés sokáig, de aztán egyszer csak rájött, hogy ez nem visz sehova. Kell egy olyan hangsúlyú NEM-nek lenni, ami minden körülmények között NEM. Mert ugye máskép nem a nem szaladgálunk mezítláb a konyhakövön és másképpen NEM nyúlunk a konektorba. Kicsit hosszura sikeredtem, bocs.

Most éppen kitalált valamit, de ha nem az van, amit ő akar, akkor már nem szeret senkit, és gorombáskodik.

Ti hogy szoktátok büntetni a gyerkeket, ha rosszak vagy szófogadatlanok?

Hát ha másképpen nem megy, vegyél a kezedbe valamit amit nagyon szeretne, de csak akkor add oda neki, ha végighallgatott. Hogy megértette, azt a végén egy kérdéssel tudod kontrollálni, amire ha válaszol, akkor megkapja, ami nálad van.

És nagyon nagyon kicsi lépésekben, először csak nagyon röviden beszélj hozzá, de akkor adding ne folytasd amig nem néz a szemedbe. Ezt is az lentebb emlitett műsorban láttam, ott bejött. Tényleg nézted tegnap?

Együtt érzek veletek!

De az én kisfiam még a sarokba sem áll annyira nem fogad szót,és emellé még nyávogva beszél és hisztisen kér mindent.Hiába magyarázom szépen vagy akár fennhangon neki,hogy ezt nem igy kellene ő füle botját sem hallja.

Viszont a bölcsibe rá sem lehet ismerni.

Azt mondtam,hogy ez nem az én gyermekem.Otthon miért nem tud ilyen szépen viselkedni!!

Végig olvastam a leveleiteket és én is nézni fogom ezeket a műsorokat talán én is tanulok egyet s mást.

Érti, de nem foglalkozik vele, mert nem érdekli. Ő csak magával elfoglalva.

Vele is van pár problémám, ebben is tudna valaki segíteni? Elég sajátos életünk van, mert a nagyobbik lányom az első házasságomból van. A volt férjem Pesten lakik, mi vidéken. Neki 2 hetente van láthatása egész hétvégére. A szüleimmel is összevesztünk (hosszú lenne elmesélni miért) és nekik is van a nagyobbik lányomra láthatási hétvégéjük 1 hónapban 1 x. Így, hogy sok fele a gyermekem elég nehéz a nevelése. A két másik helyen megszokta, hogy csak vele foglalkoznak, nekem 3 fele megy a figyelmeme + a férjem és a háztartás. Ha beszélgetni szeretnék vele, vagy kérek tőle valamit, általában csak 3 válasz jöhet nála szóba: "Elfelejtettem.", "Nem emlékszek.", "Nem tudom." Mit csináljak vele?

igen ezt olvastam, a feladomat nem értettem, tehát beszéltek arról amiről ő akar. Én lehet, hogy fognám magam, és minden ilyen esetben, egyszerüen otthagynám és ha utánad megy folytatnám azt a témát amiről te akarsz beszélni.

Az én fiam is nagyon beszari volt, soha életében nem verekedett és hasonló félelmeim voltak. Szerencsére nagyon jó pedagógushoz került és soha fel sem merült , hogy bárki bántani akarná.

A 6 évessek pedig muszáj megértetni, hogy ez igy nem jó, mert rosszat csinál vele magán kivül neked és a gyereknek is. Ő már szerintem ezt megérti.

Hát nem irigyellek, biztos hogy ez egy nagyon nehéz időszak és sajnos általános recept sincs.

Mindenféle bántás nélkül, nagy igazság, ahogy a lent emlitett műsorból is kiderül, mindig mi rontjuk el. Talán még nem találtad meg a módját, de biztos van valami, amivel meg lehet őt fogni. Próbálj a saját reakciódon változtatni, mert mint mondod a jelenlegiekkel nem sokra mész. Azt nem irtad, hogy te hogyan reagálod le amikor ő nem figyel, vagy éppen másról beszél. Amikor már nagyobb lesz könnyebb lesz, mert jobban fogja érteni az ok és okozat dolgait.

A másik ami fontos, hogy a nagynak is segítenie kell, hiába neveled őt arra, hogy nem szabad verekednie, ha ő hagyja.