Mit tegyek ha a fiam 22 évesen nem akar dolgozni? (tudásbázis)

Nem egy egyszerű eset :((

Az én fiam 3 éves és sok gyerek már ennyi idősen képes elkanászondi......igyekszem persze nem hagyni.

Szívem szerint megvennék neki mindent mert szeretem, de tudom, hogy hova vezetne ez az egész.

Tanácsot sajna nem tudok adni de azt tudom, hogy az én szüleim ezt tuti nem engedték volna meg nekem és valahogy nem is jutott ilyen az eszembe. Talán tényleg megszüntetni a netet , ha nem vagy otthon elzárni a gázt. Aki nem segít fizetni az ne netezzen melegedjen. Főzni se főznék rá , nem hogy süssek neki palacsintááááát

Csak keményen!!!

Mit értessz azon, hogy anyagilag vállalni a nappali továbbtanulást?

Az egyetem csak akkor kerül pénzbe, ha valaki költségtérítéses.

Én államilag finanszírozott voltam (akiknek magas a felvételi pontszámuk, azoknak nem kell tandíjat fizetni). Nagyon jó tanulmányi eredményem végett szép ösztöndíjat is kaptam, amiből minden ruhát, kozmetikumot, fodrászt-kozmetikust, evést saját magamnak elláttam. Tehát a családomnál a ruha mosásával fogyott a víz és az áram, plusz a tusolás miatt a víz.

Ha jól tanul valaki az egyetemen, akkor szép ösztöndíjat kap, amiből a családra is jut, végre olyan pénzből kaptak tőlem ajándékokat, amiket nem ők adtak. :P

(Én is apa vagyok,ezért háborított fel a gyermeked hozzáállása az élethez.Küld el hozzám maltert hordani,és nem lesz kedve netezni hajnal 4ig.) Mit írtál a leveledben?Egyszerűen le hülyéz?Miért kell kinyalni a seggét egy gyermeknek teljesen?Semmiért sokat adni?Azért hogy utána belesz@rjon a markunkba?Meg kell adni neki minden tőlünk telhetőt,de az abszurdum a szememben hogy le hülyézi a szülő anyát,vagy az édesapját.Lehet hogy a baráti köre befolyásolja,befolyásolta az életét.Illetve mi az hogy nincs jogodban megnézni az indexét?Említsd meg neki,ha nem változtat a viselkedési formáján,akkor kikötteted a netet,és mehet a könyvtárba netezni,250Ft/ó,vagy mehet netkávézóba is,ahol szintén fizetni kell.(Amit természetesen neki kell fizetni)

Túl sokat engedtél meg neki,amit ebben a korban(18-20már nehéz,sőt lehetetlennek tűnő feladat.Nem irígyellek,sok erőt és kitartást a neveléséhez.

Ami volt, az volt, most ez a helyzet, most kellene valamit kitalálni.

Tudom, hogy egy gyermek mentális, szociális jelleme úgy 3 éves korára kialakul. De a felnőttek körében is létezik konfliktuskezelés!

Fogalmam sincs, mivel tudnám motiválni.

Szereti a palacsintát, sütöttem, megtöltöttem baracklekvárral. Beviszem a szobájába: kérsz palacsintát? Válasz: honnan van? (Mit képzel ez?) Mondom, hogy én sütöttem. Válasz: naná. Elveszi, elkezdi enni, nem állhattam meg, hogy rá ne szóljak: talán köszönöm, vagy mi a franc. Na akkor elmormolt valami köszönöm félét.

Nem adok neki zsebpénzt, ha el akar menni, mondjuk biliárdozni a barátaival, akkor kérnie kell az 1000 Ft-ot. De ha tudja, hogy kérni akar, akkor előtte érdekes módon megcsinálja azokat az 5 perces munkákat, amiket már napok, hetek óta kérek tőle!

Ha éppen nincs főtt étel, akkor követeli a felvágottat, leginkább téliszalámit. Ha rászólok, hogy nem kell 23 fok, nem kell rövidnadrágban 1 szál pólóban ülni, mert nagyon drága a gáz, egyszerűen lehülyéz! Erre én: na fiacskám, eszel májkrém- meg halkonzervet, mert majd akkor veszek felvágottat, ha eltelik legalább 3 nap, amikor nem hülyézel le. Meg különben is, éppen most forgatja a gázóra a szalámi árát. Erre megint lehülyéz. De azt is kilátásba helyezem, hogy eztán majd még kenyér se lesz itthon. Semmi nem hat rá, az ilyen kijelentéseimre közli, hogy akkor meg ő se fog megcsinálni semmit. Mintha olyan nagy erőfeszítés lenne az a heti összesen kb. 1 órai munka, amit elvárnék tőle! Már arra is gondoltam: nem kérek tőle semmit, végül is, én is meg tudnám csinálni a sok kis apró-cseprő dolgot, de az önérzetem folyton berzenkedik ellene.

Most az a legújabb, hogy hajnali 3, 4 óráig netezik, gondolom utána meg délig alszik. Állítólag neki február végéig tart a vizsgaidőszak, és tanul is, mikor én nem látom. Az indexét nem mutatja meg, mert semmi közöm hozzá! Teljesen kificamodott az értékrendje.

Pont úgy viselkedik, mintha ő lenne a háziúr, én meg csak egy cseléd, akinek az a dolga, hogy az ő összkomfortját biztosítsa.

Egyet értek.. Ne adj neki pénzt!

Vagy ha csak vaj meg kenyér van otthon, ne félj, azonnal menni fog, ha éhes.

Én elég hamar megtanultam, és ha nem volt pénzem, akkor elmentem hajnalban pluszmunkákat vállalni. Nálam más volt a helyzet, mert ha nem dolgozok, kitesznek az albérletből.

Talán arra kéne rájönni,hogy milyen jó ha az embernek van pénze,és amit szeretne mellényzsebből megtudja venni!Az a baj,hogy egy ideig dolgozott volt is pénze,de nem becsülte meg,és elszórta!

Tehát ezt sem érzem igazán lelkesítő tényezőnek!!!

Én is csináltam. Jó volt az, hogy volt pénzem.

Más városban jártam egyetemre, mint dolgoztam, 40 km volt a távolság.

A számítógépet sajnos nem lehet kiiktatni, mert az egyetemhez kell. A neten kell vizsgára jelentkezni, ott kell feladatokat beadni, onnan tudja meg az órarendjét, meg az abban történő változásokat. Ma már egy egyetemista sajnos nem létezhet számítógép nélkül.

Túl azon, hogy szerintem függővé vált, baj van az értékrendjével - ezt a mentalitást tapasztalom sok hasonló korú fiatalnál is - : az a természetes, hogy nem dolgozunk, tartsanak el mások, az a lényeg, hogy mi jól érezzük magunkat.