Mit tegyek ha a fiam 22 évesen nem akar dolgozni? (tudásbázis kérdés)

no, mi volt?

remélem nem engedted ki a gyeplőt.

Nagyon köszönöm,azt hiszem ma előállok vele!

Kíváncsi vagyok a reakcióra!Lehet,hogy harcolnom kell egy kicsit!

persze, lehet pont ez lesz a jó.

szorítok nektek.

:)

Szia!

Köszi a drukkolást rám fér.Úgy vagyok vele,hogy egypróbát megér egyáltalán nem kér sokat,és mégis valami támpontot kapunk tőle,arra vonatkozóan,hogy a kine...a legmegfelelőbb most a fiam számára.Ha nem válik be még mindig léphetünk tovább.Legalább történik valami.....

Tegnap jött egy ismerős,és mondta,hogy az unokája kinez.... tanult csak még nincs meg a vizsgája.Egy fiatal lányról van szó itt lakik a közelben.Megígérte az ismerős,hogy beszél vele,és a jövő héten jelentkezik.Most csak azon izgulok,hogy a fiam is pozitívan álljon hozzá!

Lehet,hogy ezért volt a blokkolás??

Drukkolok!

Ti is drukkoljatok nekem!

Most még nincs,mert nem tudom miért,még nem szántam rá magam arra,hogy felhívjam a kineziológust(már két telefon számom is van)!Úgy érzem levagyok blokkolva,pedig eddig olyan nagy erővel,és lelkesedéssel intézkedtem!A jövő héten telefonálni fogok,EZ BIZTOS!

Ja és még egy fóromról is várom egy kinez... visszajelzését.

Én tudom és hiszem semmi nincsen véletlenül,ha én hezitálok,annak meg van az oka.

Általában ráérzek a dolgokra,mindannak ellenére,hogy égetően sűrgősnek érzem az előrelépést ebben a dologban:))!!

No elérkezett az idő amikor eggyetértünk.

Megy és pont.

Csak én a kineziológust javaslom először, mert nekünk is volt egy ugyanezzel a problémával küzdő mennyaszomyunk, az ara még meg van csak a probléma nem, ő ajánlja, hogy sokat segítet a kinez.. Ő is egyke! Sokat küzdött ő is és mi is

mire sikerült kivenni a vitrinből.Sztella bízzál.

Ha nem válik be, akkor jöhet a terapeutta.

Ennek a fiatalembernek rendbe kell jönni.

nem én a szigort következetesen alkalmaznám, pont az Ő érdekében, de ezt már lentebb leírtam.

Én elsősorban egyyéni terápiát javasoltam esztellának, valamint azt, hogy ez ne legyen eldöntendő kérdés a fiának.

Megy és pont.

A terapeutával természetesen előzetes konzultáció szükséges.

Erre gondoltam, hogy vmi kis autónak a kezdő befizetőjére összegyűjt egy kis pénzt + az átírásra és a törlesztőkre meg már meg kell keresnie a rávalót. Ezzel megtanulja a "pügyi felelősség"-et kicsiben ,talán kialakul a kötelességtudata... ha nem fizet viszik a kocsit...

Beszéljétek meg. Kezdésnek mondd neki ha tetszik az ötlet, hogy hozzásegítitek a jogsihoz amennyiben talál munkát és ez hátha kellő lökést ad a fiadnak :)

A jogosítvány még nincs meg,a párom szeretné ha megtanulná a gyerek,de én tartok attól,hogy a volánnál is agresszív lenne!

A másik pedig az,hogy van egy kocsink,és nem irigységből de nem szeretném neki odaadni,másikra meg nincs pénzünk!Mi nem tehetjük meg anyagilag,hogy kocsit tegyünk a gyerekünk feneke alá!

Ezt sem látom megoldásnak.Elöször a munka,amivel pénzt lehet keresni,és utána,már ő is tudna venni egy használt kocsit,az is egy sikerélmény lenne!Nem??Mi a véleményetek??

Még azt szeretném megkérdezni tőled, hogy te az Esztella fiára vonatkozóan, hogyan alkalmaznád

a szigort. Vagyis te mit tennél az ő helyében konkrétan, hogyan állnál neki a gyermek rendbe szedésének?

Valószínű,mert van tapasztalatom a témában.

A szigort pedig nem feltétlen kell rossznak ítélni,ahogyan a szeretet is lehet majomszeretet, birtokló szeretet zsaroló szeretet, megegyezünk, hogy ezek személyiségfejlődés szempontjából nagyon is károsak, ahogy a következetlen és agresszív szigor is.Én általában az arany középútra szoktam szavazni, szélsőséges esetekben, ahogy ez is, kicsit tolódni kell a szigor fele,mert pontosan ez fogja megmutatni a gyerekünknek a szeretetet.

Gondolom a saját élményeid miatt gondolkozol ennyire szélsőségesen a szeretet és a szigor mint jó és rossz ellentétpárról...pedig nem azok.

A szigorra, mindíg szigor a válasz.

A szeretetre meg általában szeretet, néha lehet kivétel.

Spinneli, te mindíg a szigorra szavazol, miért?

Szerintem is az egyénre szabott terápia kellene.

Nálunk volt szigor, az apuka összetévesztette az otthont a laktanyával, meg is lett az eredménye, szívritmuszavar.

Szia!

Nem tudom,milyen egyéni terápiára gondolsz,ha egy kicsi bővebben kifejtenéd,meg köszönném.Itt sosem volt apai szigor,sajnos!!!

én továbbra is javaslom az egyéni terápiát, ez az állapot nem tartható sokáig.

Párod, hogy áll hozzá?

Lehet a keményebb atyai szó többet ér.

Barátok vannak az nem gond,és járnak is hozzá őneki az idegenekkel van problémája,azok közé nem szeretne menni,meggyőződése,hogy mindenkinek(idegennek)unszinpatíkus!Hiába mondom,hogy az idegen ideig óráig idegen,csak addig amíg megismerkednek!Erre hivatkozik,amikor a munkáról van szó!

Remélem érthető voltam.

Ja és a sportot egy életre megutálta,mert kisgyerek korában sokat kellett úsznia,amit ő nem szeretett!Nem én erőltettem,hanem a párom.

Hát én úgy kezdeném, hogy mindennap csepegtetnék

egy kis önbizalmat.

Pl. reggel, ej fiam ,de jól nézel ki ma, milyen jól áll neked ez a szín.

Vagy, gyere csak fiam, nézd meg milyen szép lett reggelre ez vagy az a virág vagy fa, vagy milyen aranyos akutya, macska stb.

Megpróbálnám felhívni a figyelmét a világra, ami körül veszi és annak szépségeire és, ha ebbe érnék el eredményt, akármilyen keveset is már örülnék és utánna lehetne tovább lépni.

Mindez mellett próbálnám elmondani neki, hogy nekem is okoz gondott, ha idegen hyelyre kell bemenni, meg sok mindenki msnak is ez nem betegség, de sehol nem harapnak, mindenhol emberek vannak.Stb. Kb erre indulnék és úgy folytatnám ahogy a

napok hozzák a lehetőséget. Nem adnám fel, mert a dolog idő és energia igényes, én nem tudom miért, de érzem, hogy segitene az Esztella fián.

lehet hogy minél előbb akkor egy akár sport, akár más vonalán be kéne vonni a kortársakakt.

Írtad, hogy egy lány aki tetszik neki szokott hozzátok járni, akár az Ő barátaival.