Milyen káros hatása lehet a védőoltásoknak hosszú távon? (tudásbázis kérdés)

"Furcsálom mert az alappasztőrözés 63-66 fokon megy az ultra meg 72 fokon. " - irtad pár napja amin már akkor is meglepődtem.

wikipedia: " A tejet pasztörizálás során 71,7 °C hőmérsékleten 15 másodpercig vagy ezzel egyenértékű más hőmérséklet–idő kombináció szerint hőkezelik, majd a legrövidebb időn belül legalább 6 °C-ra hűtik."

"A tejsavbaktériumok elpusztulnak,"

Az aludtej készítésekor a levegőből kerülnek bele a szobahőmérsékletű tejbe.

"Kutatások igazolják, hogy a nyers tejet fogyasztó falusi gyerekek a mai napig ritkábban asztmásak, kevesebb közöttük az allergiás beteg, mint városi társaiknál."

Talán nem is a tej miatt, hanem mert jobb levegőt szívnak?

"Ilyenkor olyan bomlástermékek keletkeznek, amelyektől például megavasodik a vaj."

Az anyád kínja! A vaj avasodása a fény által katalizált oxidáció!

"Az ultrapasztőrözött tej ugyan sokáig eláll, de a lejárati idő közeledtével már alig tartalmaz vitamint. "

És mi a fene lenne a vitaminnal? El nem tűnik ez elemi dolog.

Vissza a tejszakértőhöz :-)

Ebben a cikkben mi nem igaz vegyész szemmel?

Forrás a medizona-ról

Lefölözve

Mi van a tejben?

A tejről azt gondoljuk, hogy tiszta és egészséges, a természet ajándéka, pedig napjainkban már nem sok köze van a zöld rétekhez. Egy tehén napi 60 liter tejet is adhat. Mielőtt az üzletekbe kerül, alkotóelemeire bontják, többször átöntik, pumpálják, összerázzák, majd végül újraegyesítik alkotórészeit.

Az a tehén, amelyik naponta 50-60 liter tejet ad, nem éri be némi legelészéssel a réten. Ha egyik napról a másikra kihajtanák a legelőre, a friss füvek – pitypang, lóhere, perjék – igen hamar megbetegítenék, hosszabb távon bele is pusztulna. Hatalmas teljesítményű szervezete napi 50 ezer kilokalóriához szokott, ezért a természetadta biokoszt helyett inkább ásványianyagokkal és vitaminokkal gazdagított silózott kukorica- és szálastakarmányon kérődzik, akár a nap 24 órájában. meg is van az eredménye: a tejtermelő bajnokok testkilogrammonként kétszer akkora anyagcserét bonyolítanak, mint egy csúcsteljesítményt nyújtó sportoló - írja a Die Zeit.

Mindennapi mozdulatok. Tejjel és cukorral

Forrás: sxc.hu

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy megegyezik-e a napjaink nagyüzemi tehenészeteiből kikerülő tej a réti füveken kérődző falusi tehénével? A zsír- és a fehérjetartalom azonosak, a zsír minősége azonban már nagyon is eltérő. A réten legelésző tehén tejzsírja több telítetlen zsírsavat tartalmaz, ami egészségesebb. Minél több energiatápot kap a tehén, annál több lesz az általa nyert tejben az egészségtelen telített zsír; ezen a különbségen táplálékkiegészítőkkel sem tudnak lényegesen javítani. Svájci tudósok is meg vannak győzödve arról, hogy az energiadús takarmány és a silózott kukorica negatívan befolyásolja az egészséges telítetlen zsírsavak képződését a tejben. A hegyi legelőkön táplálkozó állatok teje 20 százalékkal több telítettlen zsírsavat és 70 százalékkal több – az ugyancsak egészségesnek tartott – linolsavat tartalmaz.

A tehén étrendje a tej ízében is megmutatkozik. Egy svájci kutató vakon tesztelt 49 különböző helyről származó sajtot. A zamatos, fűszeres alpesi réten legelésző tehenek tejéből érlelt hegyi sajt ízlett a legjobban, a pikáns íz miatt. A kémiai vizsgálatok kimutatták, a győztes sajt terpénekben gazdag, ezek az anyagcseretermékek illóolajokban koncentrálódnak, amelyek a különleges íz- és illathatást eredményezik.

A nyersanyag: mi változott?

Régen a parasztok a frissen fejt tejet testmelegen itták meg, az ilyen tejen vastag tejszínréteg keletkezett, s ha hoszabb ideig otthagyták igazi csemege, aludttej lett belőle. Ilyen tejet ma már alig kapni, legfeljebb néhány biotermelőnél. Régebben finomabban bántak a kényes anyaggal, rövidebb utat is járt be. Manapság össze-vissza rázzák, centrifugálják, pumpálják. A legkárosabb a pumpálás. Ilyenkor a hideg tejben a zsírgolyócskák védőburkai felpattannak. A védtelen zsírmolekulákat pedig szétbontják az enzimek. Ilyenkor olyan bomlástermékek keletkeznek, amelyektől például megavasodik a vaj.

Ha a termelőktől csak többnaponta viszik el a tejet, kénytelenek azt hűtve tárolni az elszállításig. Hat fok alá hűtve a tej elveszíti savanyodási képességét, nem tud többé aludtejjé fermentálódni. A tejsavbaktériumok elpusztulnak, lassan pedig elszaporodnak azok a hidegtűrő kórokozók, amelyek ugyan nem károsak az egészségre, de megbontják a tejfehérjét. Ezért nem tud a (korábban már lehűtött) tej megsavanyodni, csak megkeseredni vagy megromlani. A (tej feldolgozása előtt) laborvizsgálatokkal ellenőrzik az esetleges antibiotikum-maradványokat, mert azok megakadályozzák a sajttá érést.

A tejüzemben alkotórészeire bontják a tejet, majd újraépítik. Egy centrifuga szétválasztja a sovány tejet és a tejszínt, amelyeket azon nyomban újraegyesítenek, csakhogy eltérő zsírtartalommal. Így keletkeznek a szabványosított termékek – a teljes tej (amelynek zsírtartalmát nem változtatták meg), a fölözött tej (csak nyomokban tartalmaz zsírt), a zsírszegény tej – , függetlenül attól, milyen volt a begyűjtött alapanyag zsírtartalma. A homogenizált tejet pedig felmelegítik és magas nyomáson egy apró nyíláson préselik át. Ilyenkor a zsírgolyócskák annyira felaprítódnak, hogy nem képesek többé kicsapódni a tej felszínén.

A harmincas évek óta érvényesül a kényszerpasztörizálás, eredetileg a tuberkulózis miatt. Ilyenkor a tejben lévő mikroorganizmusokat – kórokozókat és hasznos tejsavbaktériumokat egyaránt – pusztítják el. A klasszikus friss tejet maximum 30 másodpercen át melegítik 72-74 fokra, a tartós tejet 1-2 másodperc alatt több mint 140 fokra. A „hosszanfriss” tejet (ultrapasztőrözött tej) a kettő közötti értéken "kezelik". Magas hőmérsékleten a tejfehérje megbomlik, ezért más az íze, mint a friss tejben. Az ultrapasztőrözött tej ugyan sokáig eláll, de a lejárati idő közeledtével már alig tartalmaz vitamint.

Vissza a természethez

Antibiotikum-maradványok vagy környezetszennyező méreganyagok – mint például a dioxin – ma már sokkal ritkábban fordulnak elő a tejben, mint tíz éve. Az biztos, minél hosszabban illetve több alkalommal szállítják és hűtik le a tejet, minél magasabb hőfokra melegítik, annál kevesebb vitamin marad benne. A kutatók azonban nem tartják ezt a veszteséget aggasztónak. A tejivók és a – feldolgozók mindenesetre két nagy táborra szakadtak.

Kutatások igazolják, hogy a nyers tejet fogyasztó falusi gyerekek a mai napig ritkábban asztmásak, kevesebb közöttük az allergiás beteg, mint városi társaiknál. A szakértő mégis óva int a nyers tej fogyasztásától, mivel előfordulhatnak benne az igen veszélyes EHEC-baktériumok (E. coli baktérium) , ahogy a nyers húsban vagy a félig sült hamburgerben. A nyers tej kereskedelmi forgalomba csak ellenőrizve kerülhet, kizárólag a magukat a különlegesen szigorú higiéniás kontrollnak alávető tejtermelőktől.

* Testsúlykilogrammonként

"kémiát is tanítok és szeretik a gyerekek, attól is függ ki tanítja"

Az már biztos! Hiszen Szilassy tanárnőnek én feltettem egy kérdést hetedikben a kémia tanulás kezdetén amire ő e olyan választ adott ami akkor eldöntött minden kérdést.

Persze, én sem értem hogy minek várják el hogy orvosszinten értsek egy gimnáziumi biosz után mindent??? Amiről bővebb tájékoztatást akarok, majd elolvasom, de nem mindent?!

És igen, igy van jól, hogy nem ért mindenki mindenhez :-)