Mikor dontesz ugy, hogy befejezed a kapcsolatod? (beszélgetés)
engem is ez zavar legjobban:DDD
a harmadik lebuktatott hazugság után, már kettőnél jár a szentem:D
....ennek ellenére inkább ezt választják sokan (kifele virul, befele rohad) és inkább struccpolitikát folytatnak...sem mint,hogy bejezzenek egy kapcsolatot.
igen, rá is csesztem.
de azóta tanultam....
Most nézem, ez már egy ezer éves fórum. :D
Megcsalás, szakítás, ill. ha sz@rik a fejemre. Kb. ennyi.
te éltél már kapcsolatban?
hát ha szeretnek hazugságban élni, akkor hajrá.
az ok. de ha az első hazugságnál repülnének az emberek,nem volna 1 kapcsolat sem.
lehet. csak nem szeretem mikor hülyének néznek :D
amikor rajovok,hogy nem vagyok boldog.
már eldöntöttem, kb. 3 hónapja, azóta már van egy új, és úgy érzem boldog vagyok
"Mikor dontesz ugy, hogy befejezed a kapcsolatod?"
Őszintén? Nem tudom.
Jártam már a mezsgyéjén. Tudom értékelni azt, miként és ahogy visszajöttem. Ingerküszöböm alá már sok minden befér.Remélem, nem kell így döntenem a közeljövőben.
en szerettem, es azert remenykedtem. nem mert kenyelmes. de az nem korrekt, hogy addig maradnak velem, mig nem talalnak masik balekot helyettem. ez igy ugy nez ki hogy epp a nonek, aki nem szereti a pasit, igy kenyelmesebb. 2x jartam igy egy hosszabb kapcsolat hazassag vegen.
És mi értelme van annak ha nem törődik bele? Szerintem senki nem él szívesen egy olyan kapcsolatban ha nyíltan tudja hogy a párja már nem szereti. Ha már az egyik fél döntött, akkor a másik kénytelen elfogadni. Azt talán még se kívánhatja hogy olyan kapcsolatba éljen tovább ahol az egyik már nem érzi jól magát. Muszáj beletörődnie és tisztelni a másik döntését, főleg ha őszintén el merte mondani. Van annak értelme ha pl a nő azt mondja én már nem szeretlek és szeretném befejezni ezt a kapcsolatot, de a férfi ennek ellenére maradni akar? Én a saját életemből kiindulva mondom hogy az én kapcsolatomban nekem mint nőnek kellett erősnek lennem és döntenem, elmondani a férjemnek hogy én már nem tudom őt úgy boldoggá tenni ahogy egy feleségnek kell. Nem akart menni de ekkor kellett összeszedni minden erőmet és azt mondani hogy pedig ezt én így szeretném, ha ő nem megy akkor megyek én. Hosszas beszélgetések után, és igaz hogy neki sem volt könnyű, de ő megtisztelt engem azzal hogy elfogadta a döntésemet. Azt azért elmondom hogy előtte többször megpróbáltunk újra együtt élni, de be kellett látnom hogy nekem ez nem megy. Csak ezután álltam a férjem elé és mondtam el neki a döntésemet. Szerintem ez így tisztességes.
Talán azért akarnak maradni a férfiak mert nekik így kényelmes. Muszáj megértetni a másikkal hogy mit szeretnénk és akkor valóban lehet élni külön őszinte barátságban, mint együtt egy erőltetett kapcsolatban. Én erre egy élő példa vagyok. Az már egyáltalán nem tisztességes a másikkal szemben ha már nem szereti de még sem engedi el. Ezzel csak becsapja a másikat. Ha a másik oldalt nézem ha nekem mondaná a párom hogy már nem szeret, biztos rosszul esne de, de nem tartanám magam mellett.
igen szerintem igy kellene tenni minden nonek. sajnos en sosem kaptam meg ezt a tiszteletet. csak hallgatas volt a valasz mikor kerdeztem, pedig erezheto volt a viselkedesen, hogy valamit lezart magaban. de ezzel meghadja a remenyt a masiknak, es annal rosszabb mikor egy masik pasi is belep a kepbe, es csak akkor pakol, es utana kozli. az ilyenbol meg baratsag sem maradhat kesobb, es talan ezert is olyan fajdalmas ez a modja. legalabbis a vesztes fel szamara.
Épp most!Ebben a pillanatban!
Eltussolni mindent el lehet, de írtam is, nem érdemes, és főleg azt nem írtam hogy ez a megoldás vagy ez jó dolog lenne, persze hogy nem.
Ha már döntött az egyik fél, attól még a másik is dönt, például nem törődik bele a szakításba, persze ez már egy másik történet.
Termèszetesen amikor eljon a vège!!
„ha már tudod, biztosan, hogy nem szereted a másikat, akkor tiszteld meg azzal, hogy ezt elmondod neki”
Egyetértek. Én is így tettem, nyíltan, őszintén elmondtam a férjemnek hogy én már nem tudom őt boldoggá tenni, már nem úgy szeretem mint régen. Hiába mondta hogy ő csak velem lenne boldog ha viszont én már nem. Ez így egyoldalú lenne, és szerintem is csak időhúzás.
Megtiszteltem azzal hogy őszintén elmondtam neki, és megadom az esélyt hogy megtalálja azt a nőt, akitől megkapja mindazt amit én már nem tudok. Nehéz volt, de miután megmondtam neki, megkönnyebbültem. Azóta barátok vagyunk.
mi az ami miatt besokalltal?
Nemsokára,már nagyon elegem van,és semmi nem köt össze minket!
Én régebben akkor fejeztem be a kapcsolataimat, ha már úgy éreztem hogy rosszul leszek ha ezzel a pasival mégegyszer ágyba kell bújnom. Meg olyan is volt aki egyszerűen kiábrándított azzal hogy legyek együtt a barátjával is. Ilyen esetben nagyon hirtelen "megfordul bennem a gyerek".
ha már nem építjük egymást semmilyen szinten.
amikor már semmi sem jó - nem működik.
Pedig úgy érzem kiteszem a lelkem is...
Na most jutottam oda 8 év után:-o bár ez eddig a leghosszabb kapcsolatom.
Kitartó vagyok, nehezen változtatok.
De ha a másik el akar menni, menjen.
Ha már csak kínos feszültség van bennem, amikor meglátom, vagy tudom hogy a közelemben van, ha bánt a jelenléte és menekülnék előle, akkor talán jobb a nyugalom.
Hagyni kell a másiknak is egy esélyt a boldogabb életre. Ha velem nem tud boldog lenni, akor el kell engedni.
lehet ez volt a hiba a ket hosszabb kapcsolatomnal? amig adtam, adtam, adtam, nem volt gond. mikor osszecsaptak fejem felett a hullamok, es kellett egy tars, aki erosit, arra kaptam fel a fejem, hogy nincs mellettem.
További ajánlott fórumok: